Menü
Sorozatok

Közpolitika, Makroszemmel

Alulfizetve – miért nem keresünk többet, mint a német bérek negyede?

Örvendetesen emelkednek a magyar bérek, a magyar bruttó átlagbér lassan eléri a német és a francia bruttó minimálbér 65 százalékát. Utoljára 2007-ben volt a magyar átlagbér a francia minimálbér értékének 60 százaléka felett (akkor még nem volt hivatalos német minimálbér, de amióta van, 2015-től, lényegében a franciával azonos). Azonban a német átlagbérhez az idei masszív béremelkedéssel sem tudunk közeledni. A magyar átlagbér stabilan a német negyede-ötöde. Egész Közép-Európára igazak a fenti számok – vajon mi indokolja a régiós munkavállalók drasztikus alulfizetettségét?

Térképen

Térképen: A területi tőke Magyarországon

Hazánk járásainak fejlettségét és helyzetét a területi tőkével mérhetjük, ami nem elégszik meg a pénzben jól kiszámolható adatok vizsgálatával. A területi tőke a járások anyagi adottságai mellett a megfoghatatlan gazdagságot: a kultúra erejét és a társadalmi energiákat is figyelembe veszi. Az eredményekből jól látszik, hogy hazánkban Budapest és a megyei jogú városok kiemelkedően jó helyzetben vannak, de akadnak meglepő eredmények is ebben a mintázatban. Az Összkép térképei friss és pontos képet adnak arról, hogy milyen helyzetben vannak ma a magyarországi járások és települések.

Közpolitika, Makroszemmel

Tudósok

A mohácsi vereségről – másképpen

SZERZŐ:

A gazdaságtörténet kutatása a legnagyobb hatású történelmi eseményeket is új megvilágításba helyezheti. Ezt bizonyítja C. Tóth Norbert tanulmánya, amely a Magyar Királyság 1522. évi költségvetésének rekonstruálásával bizonyítja: a mohácsi vereséget nem a gyenge kezű Jagelló királyok vagy a széthúzó magyar elit, hanem az Oszmán Birodalom hatalmas túlereje okozta.

Tudósok

A középkori városokat formáló hatalmi harcokról – A polgárok küzdelme

SZERZŐ:

A középkori városfejlődés kemény küzdelem volt: a jogokat nem volt elég kivívni, meg is kellett őrizni a földesurak és az egyházi elöljárók, vagy más városok ellenében. Azonban még ennél is nehezebb feladat volt az ellenérdekelt felek számára kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálása, a felmerülő vitás helyzetek rendezésére. Szende Katalin történész cikkében azt vizsgálta, hogyan zajlott ez a folyamat.

Tudósok

Betekintés a középkori városokat formáló hatalmi harcokba – A király a városokat nem a pénzük, hanem a támogatásuk miatt tartotta fontosnak

SZERZŐ:

A városok jelentőségének növekedése az iparfejlődés és a kereskedelembővülés jele és motorja. Nincs ez másképp a magyar gazdaságtörténetben sem, a városfejlődés korai szakaszairól mégis keveset tudunk. Hogyan befolyásolták a folyamatot a király hatalmi céljai és gazdasági érdekei? Erre keresi a választ az MTA BTK Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport.