Az egyik legrégibb magyar főnemesi családból származó Bánffy Miklós a magyar kultúrában is nagyúr volt. Monumentális regénytrilógiáját az elmúlt években újra felfedezték, operavezetői munkássága máig példa. Tartásból is példát mutatott, amikor az első világháború után visszatért Erdélybe és energiáit a magyarság kulturális-gazdasági újjászervezésére fordította.
Izgalmas szellemi kalandra hívjuk olvasóinkat. Óriások vállán címmel indul hamarosan az Összkép új portrésorozata – ebben kiemelkedő közéleti, szellemi tevékenységű emberek életét mutatja be Ablonczy Bálint újságíró. A sorozat szerzőjével beszélgettünk arról, hogy kik ezek az „óriások” és mi teszi őket különlegessé.
Nem a jövedelemtől függ Magyarországon, hogy ki mekkora lakásban él. A gazdagok otthonai nem nagyobbak, hanem jobb helyen vannak, szebbek és kényelmesebbek. A szegények lakása sem kisebb, hanem nincs benne korszerű fűtés és messze van mindentől. Akkor él valaki tágasabban, ha magára marad és akkor szűk a hely, ha sok a gyerek.
Mosógép, mikro, tévé szinte minden háztartásban van, most már a mosogatógép, a légkondi és a laptop a jómód szimbóluma. A KSH adatait böngésszük a háztartások felszereltségéről.
A kultúrára és szórakozásra fordított kiadások szervező fogalma a gazdagoknak a mozgás, a szegényeknek a gyerek, a középosztálynak az otthon. Pesten a pezsgés köré szerveződik a szabadidő, vidéken fontosabb a könyv, a kert, a kutya. Átböngésztük, hogyan és mennyit költenek az emberek szabadidőre.
Alacsony, azonban gyorsan növekvő jövedelmek, szerény és tradicionális fogyasztás, tágas lakások, helyenként hiányzó közművek és egyre több dolgozó ember – ez jellemzi a falvakat. Bármilyen meglepő, a statisztikai adatok összességében egy életerős világot mutatnak.
