A középkori városfejlődés kemény küzdelem volt: a jogokat nem volt elég kivívni, meg is kellett őrizni a földesurak és az egyházi elöljárók, vagy más városok ellenében. Azonban még ennél is nehezebb feladat volt az ellenérdekelt felek számára kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálása, a felmerülő vitás helyzetek rendezésére. Szende Katalin történész cikkében azt vizsgálta, hogyan zajlott ez a folyamat.
A városok jelentőségének növekedése az iparfejlődés és a kereskedelembővülés jele és motorja. Nincs ez másképp a magyar gazdaságtörténetben sem, a városfejlődés korai szakaszairól mégis keveset tudunk. Hogyan befolyásolták a folyamatot a király hatalmi céljai és gazdasági érdekei? Erre keresi a választ az MTA BTK Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport.
Az ózonlyuk növekedése megállt, a Föld ózonburka regenerálódik. Működni látszik a harminc éve aláírt Montreáli jegyzőkönyv, melyet a világ 197 országában ratifikáltak.
Milyen szerepet töltöttek be a városok és a királyi hatalom a középkori gazdasági életben? Ezt vizsgálja hiánypótló kutatásában az MTA BTK TTI Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport. A városok és a királyi hatalom szerepéről, valamint a kutatócsoport első eredményeit bemutató Pénz, posztó, piac című tanulmánykötet érdekességeiről beszélgettünk Weisz Boglárka történésszel, a kutatócsoport vezetőjével.
A magyar internetezők használják legtöbbet az internetes közösségi hálókat az EU-n belül, derül ki az EUROSTAT 2015-ös felméréséből: a fiatalok (14-24 év között) körében majdnem mindenki, az idősebb korosztály (65-74 év között) több mint fele. Ez 10-13 százalékkal több, mint az uniós átlag.
Életminőségünk függ helyeink minőségétől – mindenki szeret szebb és jobban használható épületek között élni. A minket körülvevő tér pedig nemcsak az egyént, de az emberek által alkotott közösségek tulajdonságait is befolyásolja. A várostervezés az austini SXSW konferenciának is fontos témája volt – sorozatunk negyedik része ehhez kapcsolódó gondolatokról mesél.
