Repedezik a régi világ. Amerika, Afrika, Ázsia és Európa 15 vezető think tankjének 2022-es anyagai szerint a háború és a gazdasági válság csak a történet egyik fele, az elemzéseket áttekintve a régi világrend felbomlása sejlik fel. Az erő és a félelem elkezdte feltépni azokat az alaphálózatokat, amelyek a globális gazdaságot és politikai rendszert az elmúlt évtizedekben működtették.
Az Összkép immár harmadik alkalommal tekinti át a világ 15 vezető intézetének egy évi munkájának témáit, hogy a sok tekintélyes üveggömb fényében vizsgálja meg, mit is hozhat a következő év. Tavalyi cikkünk bő egy hónappal azelőtt jelent meg, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Akkor azt írtuk, hogy befelé megyünk még a viharba, veszélyes és izgalmas időszak vár a világra. Így is lett: beljebb vagyunk a viharban. A veszély a háború katasztrófájában öltött testet.
A cikk nyomtatható, pdf változatban is letölthető. Kattints ide!
Repedezik a világ – a hotpot.ai mesterséges intelligenciája által készített kép a cikk kulcsszavainak felhasználásával
2022-ben a Az intézetek kijelzőtábláin az üzemzavarra figyelmeztető piros lámpák hosszú sora gyulladt ki. A világ vezető think tankjeinek tavalyi témáira fókuszáló áttekintésünk fő eredményei a következők:
- Az elemzések részben szomorú, de átmeneti folyamatokat vizsgálnak. Ilyen a háború és a gazdasági válság. Az elemzések azonban ennél többre utalnak: az elmúlt évtizedek globális politikai és gazdasági intézményrendszere van felbomlóban, a mesterséges intelligencia átalakítja a gazdaságot és az államot. A világ működésében egyre meghatározóbbá válik az erő, a fenyegetőképesség témája.
- A COVID után a gazdaság működése nem tért vissza a korábbi normális üzemmódba. Klasszikus válságtematika rajzolódik ki az elemzésekből: infláció, energiaválság, kamatemelések, piaci bizonytalanságok, társadalmi feszültségek. Emellett az értékláncok globális átalakulásának és a nemzetközi kereskedelem politikai szempontok alá rendelésének folyamata foglalja le a gazdaság elemzőit.
- A koronavírus járvány nem szűnt meg, de hozzászoktunk. A post-COVID, a járvány okozta mentális problémák és az egészségügy átszervezésének témái vázolják fel a szelídülő járvánnyal való együttélés körvonalait.
- Habár a járvány, majd a háború leszorította a klímasemlegesség témáját az első helyről, az ügy nem vesztett jelentőségéből. A széndioxid-kibocsátás csökkentésének gazdaság-, társdalom- és politikaszervező szerepe beépült a mindennapokba.
Háború, Válság, Szakadozás, Erő, Mátrix
A 15 vezető think tank szerint a világ alakulását a következő táblázatban összefoglalt folyamatok határozzák meg.
Elég pesszimista az összkép. Tudatosan kerestük, hol vannak azok az elemzések, amelyek a pozitív folyamatokat vizsgálnak. Derűlátást az India optimizmusáról, az Afrikai gazdasági együttműködés erősödéséről, az új technológiák szociális alkalmazásáról szóló tanulmányok mutattak. Persze lehet, hogy azért nem találtunk több ilyen írást, mert az elemzők figyelmét a sokasodó veszélyek kötik le.
Módszertan
A világ vezető think tankjainek tematikája az egyik legmegbízhatóbb forrás arra vonatkozólag, miről is szól a világ. Cikkünkhöz az általuk legfontosabbnak tartott témákat rendszereztük. 15 intézmény 2022-es nagyobb elemzéseit tekintettük át a különböző kontinensekről. Amiről ezeken a helyeken gondolkoznak, az fog idővel megjelenni a sajtóban, a politikában – ezért is érdemes figyelni, miről mit mondanak ezekben a műhelyekben.
Az elemzésbe bevont intézetek: Brookings, Bruegel, CASE, Chantham House, China Institue of Contemporary International Relations, FGV, French Institute of International Relations, Heritage Foundation, ISS, Japanese Institute of International Affairs, Konrad Adenauer Stiftung, Korean Development Agency, RAND, South African Institute of International Affairs, Observer Research Foundation.
Szomorú korszakok szomorú verseit: Ady Endre 1909-ben írt Kocsiút az éjszakában, Babits Mihály 1925-ben megjelent A gazda bekeríti házát című költeményét idézi fel a táblázat.
Munkácsy Mihály: Vihar a pusztán – forrás: wikipedia.org
A háborúval kapcsolatban érdemes szétválasztani a konfliktus direkt hatásait és átfogó következményeit. Pusztítás, válság, menekültek, nemzetközi helyezkedés, fejlődő haditechnika – ezek egy fegyveres konfliktus szomorúan nyilvánvaló következményei. Azonban úgy tűnik az orosz-ukrán háború jelentősége túlmutat az összecsapás méretén.
A szomszédunkban folyó háború első éve – bármilyen meglepő is – nem számít kirívóan nagynak a halálos áldozatok eddigi számát nézve. A Wikipedia listája szerint 20 olyan fegyveres konfliktus volt ebben az évszázadban, amelyben több mint 25 ezren haltak meg. Ebből ez a háború „csak” a 13. az elhunytak 200 ezresre becsült száma alapján. Nem is az teszi a háborút különlegessé, hogy milyen gazdag országok vívják – a 2013-ban kitört iraki háború nem forgatta fel ennyire a világot, pedig Irak GDP-je akkor nagyobb volt, mint Ukrajnáé a 2020-ban.
A jelentős globális hatás valószínűleg több tényezőre vezethető vissza. Ilyenek a háborús szankciók, a COVID következtében feszültté vált világgazdasági helyzet, az orosz és az ukrán gazdaság globális ellátási láncokban (elsősorban energetikai és mezőgazdasági területeken) játszott és most kieső szerepe, illetve Oroszország kiemelkedő jelentősége a nemzetközi szervezetek rendszerében.
Még egy dolog, ami miatt ez a konfliktus nagyon más, mint a korábbiak: évtizedek óta először használta egy nagyhatalom a nukleáris fenyegetés eszközét.
Hosszú elemzések jelentek és fognak megjelenni arról, mi is a háború jelentősége, a konfliktus egyértelművé tette, hogy a fejlett világban élők életét közvetlenül érintő, sőt fenyegető háború nem a meghaladott múlt része, hanem újra velünk van. A vezető think tankek elemzői is kiemelten foglalkoztak a világ újrafegyverkezésével, a szaporodó fenyegetések elleni védekezéssel, az emberek közötti szervezett erőszak várható jövőbeli technológiáival.
Az Oroszország és az Ukrajnát támogató Nyugat konfliktusának következtében több nemzetközi szervezet működése megbénult, ez az ellenállás felgyorsította az USA és Kína között már régóta alakuló világhatalmi vetélkedés feszültségeinek növekedését.
Az Összkép a magyar társadalom és gazdaság működéséről szóló elemzések magazinja. Iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket, ha szeretnéd mélyebben megérteni, hogyan működik Magyarország.
Felpattanás helyett beragadás a gazdaságban
Nem igazolódott be az a remény, hogy a COVID lecsengésével a világ újraindulása és a nagy állami programok újra növekedési pályára állítják a gazdaságot. Ennek három fő oka van:
- A COVID szétzilálta a világgazdaság működését, a fokozatos helyreállást megakasztotta a háború, különösen az energiaválság sújtotta Európában.
- A 2008-as válsággal elindított és a COVID alatt felpörgetett pénznyomtatás hatástalanná vált, inflációs spirálba vitte a világ gazdaságát. Az infláció hűtésére indított kamatemelések pedig lefékezték a beruházásokat.
- A világgazdaság gördülékeny működését egyre jobban megakasztják és elbizonytalanítják a biztonságpolitikai, klímavédelmi, illetve protekcionista motivációkra épülő nemzetközi kereskedelmi korlátok.
A stagfláció veszélyéről, a munkaerőpiac bizonytalanságairól, a társdalom békéjét aláásó társadalmi feszültségekről szólnak a figyelmeztetések.
Ha a háborús hatásokon és a gazdasági válságon kívüli gazdasági témák listáját böngésszük, az ellátási láncok és az innováció témája tűnik leginkább szembe. Érthetőbben mondva átalakulóban van az, hogy hogyan szervezik, miért, és hova telepítik termelésüket a világ gazdasági központjai és még nem látni, hogyan fogja ez átalakítani az egyes gazdaságok innovációs képességeit és motivációit.
A post-COVID zöld szeretne lenni
A háború és a gazdasági válság témái között a tavalyi évben szinte elvesztek a koronavírusra vonatkozó elemzések. A járvány nem tűnt el, de egyrészt szelídült, másrészt pedig hozzászoktunk. A post-COVID munkaerőpiaci hatásaival, adminisztrációjával foglalkoztak az elemzők, maga a járvány már nem olyan érdekes, a szokásos ügymenet része. Hiába kapták meg a koronavírust 370 millióan 2022-ben (70 %-kal többen mint 2021-ben), hiába haltak meg közülük 1,2 millióan (harmadannyian, mint egy évvel korábban), a COVID már nem foglalkoztatja a világ jövőjének elemzőit.
A post-COVID világ azonban itt van velünk. A kiégéssel, a mentális egészségi válsággal, a post-COVID-dal, az egészségügy átszervezésével kapcsolatos elemzések mutatják, milyen hatással jár, hogy egy új – reméljük tovább szelídülő – járvány lett valószínűleg még sokáig része életünknek.
A koronavírus ésa háború letörték a klímasemlegesség ügyének világszervező ambícióit, azonban a téma ereje nem csökkent. A 2022-es hőhullámok is figyelmeztettek a magas szén-dioxid kibocsátás káros hatásaira, és úgy tűnik, a környezetvédelem a biztonságpolitikai témákkal összefonódva a szabadpiaci folyamatok korlátozásán fáradozó koalíciók alapeszméjévé válik. Arra is utalnak jelek, hogy a háború az erősödő amerikai-kínai szembenállás ellenére ez az a terület, ahol a nemzetközi együttműködés továbbra is megmaradhat.
Az autóipar is megállíthatatlanul elindult az elektromobilitás irányába. A geostratégiák is egyre többet gondolkoznak a napelemes, digitális világ ritkafémjeinek biztonságos utánpótlásán. A felmelegedéssel pedig felértékelődik és új játszmák helyszíne lesz az Északi-Sark, Grönland, Alaszka vidéke.
Forrás: canalys.com
Mit kezdjünk a cseppfolyós bizonytalansággal?
Persze a világ alakulása teljesen máshogyan néz ki Ázsiából, mint az Atlanti-óceán partjairól nézve. Ha az átfogó trendek helyett a világ régióra figyelünk, öt markáns folyamat rajzolódik ki: Európa megtorpanása, Amerika pozíciótartási motivációja, Kína világhatalommá válása, India emelkedése és Latin-Amerika balra fordulása. Ezekről a cikk folytatásában írunk majd bővebben.
Persze kevés az új abban, hogy keletibb, digitálisabb, zöldebb, bizonytalanabb és erőszakosabb lett/lesz a világ. Nem kizárható, hogy a háború és a COVID miatt csak erősebb kontúrokkal látszanak ezek a trendek. Azonban sok jel utal arra, hogy eljutottunk oda, hogy ezek a folyamatok szétszakíthatják a hatalom és a gazdaság 30 éve kialakult rendjét.
Mit kezdjünk mindezzel? Az infláció, a kamatok, az energiaárak megugrását érzi mindenki, mit ad ehhez hozzá, hogy a világ 15 vezető intézete szerint a nemzetközi helyzet fokozódik? Két válasz van erre:
- Egyrészt a káosz, amit most látunk, nem csak nem csak olyan egyedi katasztrófák eredménye, mint a koronavírus-járvány vagy a háború, hanem valami általánosabb átalakulásból következik.
- Másrészt ne reméljük, hogy az orosz-ukrán béke és a piaci hullámzások lecsillapodása után visszatérünk az öt évvel ezelőtti békeidőkbe. Abból a folyóból kiléptünk, nem pontosan látszik mi és milyen jön helyette.
Nehéz és veszélyes helyzet ez. Az 1929-es nagy válságból világháború lett. Az 1970-es évek olajkrízise után a nyugati világ alkalmazkodott, a kommunista világ összeomlott, vér nélkül dőlt el a hidegháború. Most az 50, 100 évvel ezelőtti állapothoz hasonlít a világ – kevés túlélésre játszani, alapos felfordulás jön.
Illúzió, hogy kerítést húzzunk, ahogy Babits remélte. Magyarország egy rendkívül nyitott ország, a világ változását valószínű jobban meg fogjuk érezni, mint sok más ország. Be fog gyűrűzni, ahogy ideért a 70-es évek turbulenciája, érezni fogjuk, mint a 2008-as pénzügyi válságot. Mindez pedig nem csak a háborús hatásokra és a gazdasági válság átmeneti csapásaira vonatkozik. Az export és az import hazai jelentősége miatt fokozottan hat ránk, hogyan változnak a globális kereskedelem szabályai és hálózatai. Az ország relatív tőkeszegénysége és aktív beszállító szerepe miatt erősen formálja gazdaságunkat az értékláncok átalakulása.
Ezért többre van szükség, mint hogy kibekkeljük a nehéz éveket. Megérteni kell a változások természetét és megtalálni az alkalmazkodás irányait és formáit. Az egyre bizonytalanabb, erő- és hatalomorientáltabb, digitálisabb és zöldebb világban egy valami ugyanúgy fog működni, ahogy eddig is. Annak a vállalkozásnak, településnek, embernek jut nagyobb biztonság és jobb élet, amelyik jobb pozícióval rendelkezik akár a küzdelemben, akár az együttműködésben. Az él nagyobb biztonságban és jólétben, aki jobb pozícióval lép be az elkerülhetetlen konfliktusokba, a sokat ígérő együttműködésekbe.
Szepesi Balázs, Aranyi-Aszalós Vivien, 2023. január
Hasonló összefoglalóink a korábbi évekből:
