A világ vezető think tankjeinek nyári elemzéseit áttekintve egyre inkább a hidegháborús logika szervezi a világ sorsáról való gondolkozást. Az igazi kérdés nem az, hogy melyik fronton ki fog nyerni, és nem is az, hogy ki épít erősebb mesterséges intelligenciát – hanem az, hogy ki bírja leginkább pénzzel, türelemmel.

Hat éve indult a VilágVevő, azóta a vezető kutatóintézetek tanulmányaiból folyamatosan a bizonytalanság és a feszültségek növekedésének üzenete áll össze. Repedezik a régi világ, együtt kell élni a bajjal, széttöredezőben a multilaterális világrend és még mindig befelé megyünk a viharba, aminek ki tudja mikor lesz vége.

2026 nyarán

A Forró nyár, hidegháború: ki meddig bírja pénzzel a hatalmi játszmát? – Szigorú üzenetek a világ 15 vezető think tankjének nyári írásaiból bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az USA-nak a jelenleginél háromszor több természettudósra van szüksége ahhoz, hogy állja Kínával az űrversenyt. Hogyan tudják ezt megvalósítani és mit jelenthet mindez Európa és Magyarország számára?

Elképzelhető, hogy a Kína előbb küld embert a Marsra, mint az USA. Egy több mint 1000 milliárd dolláros tudós- és mérnökképző programra van szüksége Amerikának, ha a vezető szerepét vissza szeretné szerezni – ez a fő üzenete a RAND Corporation elemzésének, amelyet a Hadügyminisztérium megrendelésére készített. (A RAND Corporation az USA egyik legnagyobb presztizsű think tankje, 1948 óta készít elemzéseket biztonsági, szakpolitikai és technológiai témában.)

Az írás nyomtatható, pdf formátumban is letölthető.

A Mi köze Magyarországnak ahhoz, hogy sikerül-e az amerikaiaknak űrbázist építeniük 2050-ben a Szaturnusz Titán nevű holdján? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Összegyűjtöttük és kiválogattuk, mit érdemes egy vállalkozónak átnézni a statisztikákból, elolvasni az elemzésekből, ha szeretné átlátni, milyen is volt a magyar gazdaság helyzete 2026 nyarán.

A Vállalkozói Mozaik célja, hogy könnyen áttekinthetővé tegye a magyar gazdaságról szóló adatfelvételek, elemzések eredményeit a vállalkozók számára. A tudomány, az elemező műhelyek, a média tartalomfolyamait szitáljuk át. Így keressük azokat a mozaikdarabokat, amelyek jól mutatják a gazdaság színeit, egymás mellé rakva őket összeáll, milyen is az a környezet, amiben a cégek a mindennapokkal birkóznak, az alkalmazkodást, a továbblépést tervezik.

Az írás nyomtatható, pdf formátumban is letölthető. Kattints ide!

2026 nyarának Vállalkozói Mozaikja

A Milyen is volt a magyar vállalkozások helyzete 2026 nyarán, ha kiszűrjük a zajt és csak a számokat és az elemzéseket nézzük? – Vállalkozói Mozaik bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Írásunk a ’26 nyarán megjelent tíz legérdekesebb empirikus társadalomtudományi kutatás eredményeit mutatja be és a nyáron publikált munkák tartalmi fókuszait tekinti át. A gimnáziumok teljesítményének mérése, a covid hatása a vállalkozásokra, a Magyarországra települő német nyugdíjasok motivációi…

2026 nyarán 77 kutatás tűnt fel a magyar társadalomtudomány empirikus eredményeit figyelő Hazai Horizont látóterében. A kutató- és elemzőintézetek oldalait, a tudományos folyóiratokat és a kutatási eredményeket közlő honlapokat átnézve a nyári aszály idején sem apadtak el a kutatói munka forrásai.

A cikk nyomtatható, pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

Az eredmények műfaja sokszínű: a TOP 10-ben is bekerültek a tudományos

A Mit tanulhatunk a magyar társadalomtudósok legfrissebb empirikus kutatásaiból? – Hazai Horizont – 2026 nyara bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Amerika és Irán háborújának van egy titkos mellékfrontja a digitális térben, ami a pénzről szól. Nem csupán 344 millió dollárról, hanem arról, ki is birtokolja a pénzteremtés, a pénzhasználat feletti hatalmat.

A konfliktus egy kriptovaluta, a Tether által kibocsátott USDT használatáról szól. Hogy megértsük a blokklánc alapú virtuális pénz szerepének rejtelmes, de jelentős implikációit, először is a múltba szükséges visszatekintenünk. Érdemes vetni egy pillantást arra, hogyan alakult Amerika és Irán kapcsolata az elmúlt évtizedek során és e viszonyrendszer kontrasztjában miként formálódott a hatalomgyakorlás, azon belül is a pénz természete.

2016 januárt írunk. Ahogy az ilyenkor megszokott,

A Amerika, Irán és a Pénz Pallosa bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Fájdalmas realitás: a digitalizáció nem váltotta valóra azt a reményt, hogy a zenész könnyebben jut majd el a hallgatóhoz, a gyártó a fogyasztóhoz. A zenészek elvesznek a digitalizáció végtelenjében, mert csak a kínálat töredékéből választunk. A zeneiparban és az e-kereskedelmben egyaránt igaz: minél nagyobb a kínálat, annál nagyobb hatalom kerül ahhoz, aki segít választani belőle.

Egy fiatal zenész este feltölti a hálószobájában felvett számát egy streamingplatformra. Ugyanabban az órában egy kisvállalkozó élesíti élete első webshopját. Mindketten ugyanazt a mámort érzik: a kapuk kinyíltak, most végre megnyílt előttük a világ.

Másnap reggel újra és újra ránéznek a telefonjukra. Várják az első

A Hogyan lett a zene a robotoké, hogyan emelt a zenészek és a hallgatók közé új falakat a digitalizáció? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Egy kereskedő, egy gyártó és egy mérnöki cég története jól szemlélteti, a kisebb vállalatok sémák helyett saját megoldásokra építve tudják sikeresen megtartani és ösztönözni munkatársaikat.

Ha egy kisvállalat tulajdonosának valaki azt javasolja, hogy a multinacionális cégeknél jól bevált módszerekkel próbálja megtartani az embereit, legszívesebben kifutna a világból ettől a tanácstól. A globális sikerreceptek nem használhatóak ott, ahol a munkamegosztás megszokáson, a vezető személyén és ismerősi hálón alapszik. Egy 20 fős cégnél nem életszerűek a szofisztikált teljesítményértékelési rendszerek, a strukturált betanítási folyamatok, a belső karrierutak számára nincs kifutás. Saját viszonyaikhoz illeszkedő megoldásokra van szükségük.

A kis- és középvállalkozások teszik ki

A Nem a nagyokat másoljuk és nem fánknapot szervezünk – Három példa, hogyan képes egy kisebb cég nyerni a munkaerőért folyó versenyben bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az értelmiségi lét teret veszít az egész világon. Ez a folyamat a tudás iparrá szervezésével indult meg, a digitalizáció adott neki komoly lendületet. Mi lép a süllyedő Atlantisz helyére: az örvény, a néma tenger vagy új szigetek?

Nem csak magyar, hanem világjelenség, hogy az értelmiségiről általában már nem a szellemi élet csúcsain élő hősök jutnak az emberek eszébe. Inkább derengenek fel körülményes gondolkozású, kopott ruhás emberek, akik sok idegen szót használnak és gondterheltek.

A minőség és az alkotás érvényesülésének nehézségeiről szól az év egyik legnagyobb mozis kasszasikere, Az ördög Pradát visel 2. Az olvasás korának végéről szól az egyik legpatinásabb

A Kihal vagy csak átalakul az értelmiség? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Nemzetbiztonsági törekvések és technológiai érdekek. Ez a két erő formálja, rendezi blokkokba a világot – üzenik a vezető think tankek 2026. áprilisában.

Négy fő témára fókuszálnak a világ vezető agytrösztjeinek 2026. áprilisában: a világgazdaság átformálódására, az AI-versenyre, a fegyverkezésre és a demográfiára.

A 49 tanulmányt átböngészve egyértelmű, hogy ma már a biztonság az első számú szempont a prosperitás és a profit helyett. A világelsőségért folytatott verseny az embernél okosabb mesterséges intelligencia elkészítéséért (Artificial General Intelligence – AGI) folyik Kína és az USA között. Eközben a nyugati világ és Japán úgy érzi, nincs biztonságban, fegyverkezni kell.

Mielőtt belekezdünk a VilágVevő áprilisi

A Hogyan érvényesüljünk a szabályok nélküli világban? – áttekintés a világ vezető think tankjeinek áprilisi tanulmányairól bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A magyar elemző, kutató világ 25 új adatokat, kutatási eredményeket bemutató elemzéseit szemlézve mutatjuk be a hét legérdekesebb munkát. A hónap üzenete: Az ország helyzete a bizonytalanságok közepette 2025-ben javult, csak viselni kell a krónikus betegségek, a területi különbségek súlyát, és feladatokat ad, hogy a szomszédban háború dúl.

A tudományos és elemző munkák 2026 áprilisában számvetést kínálnak Magyarország helyzetéről. Nem a változás okairól, irányáról, nem a mélyebb összefüggésekről szóltak az elemzők és tudósok eredményei ebben a hónapban, hanem az aktuális viszonyokról: leltározás, kvantitatív kutatások, helyzetfeltárás. A kutatói, tanácsadói világ munkáit átnézve 25 elemzést találtunk, amelyben új empirikus eredményeket publikáltak.  Ezek

A A hét legfontosabb elemzés 2026 áprilisából – Egészség, megtakarítások, árak, munkahelyek, oktatás, Ukrajnából menekültek bejegyzés először Összkép-én jelent meg.