Kolozsvár Európa egyik leggyorsabban fejlődő városa, 2026-ra készül el a város metrójának első szakasza. Mi adja a város dinamizmusát, mit ad ez nekünk?
Kolozsváron pár napja írták alá a szerződést a metróépítésről, – az első ütemben egy 10 állomásos szakasz épül meg 2026-ig. A belvárosban a lakások négyzetméterének ára meghaladja az 1 millió forintot. A város központjában egymást érik a kellemes kerthelyiségek, a külvárosban meglepően gyorsan és sűrűn építik az új házakat. Építkezések mindenhol. A bevezető utakon hatalmasak a dugók. A város gazdaságának mérete 2009 és 18 között több mint megduplázódott.
A cikk nyomtatható, pdf verzióban is letölthető. Kattints ide!
Hol van már az ütött-kopott, sajnálni valóan szegény város az üres boltok előtti sorokkal? A sörgyár helyén elegáns bevásárlóközpont és luxuslakások épültek. A belváros utcáin a felújításon dolgozó gépeket, embereket kell kerülgetnünk. A Szent Mihály templom renoválásával már végeztek. A főtér magabiztosan üzeni, Mátyás király büszke lehet: a nyüzsgő város újra gazdag és még jobb jövőt vár.
Mi a titok?
Lehet, hogy nincs is semmi titok, ami a fejlődést mozgatja. Egy bő évszázad viszontagságai után a város visszazökkent a korábbi pályájára. Véget ért a háborúk, a határváltások, a tervgazdasági irányítás, az agresszív etnikai átrendezés kora. Kolozsvár Erdély gazdasági és kulturális központjaként fejlődik tovább, ahogy békés időben mindig is tette.
Az is lehet, hogy csak a román gazdaság dinamizmusa hajtja a várost. Románia a Balkán, sőt az egész egykori keleti blokk sikertörténete. Az ország egy főre jutó GDP-jének értéke 2010 óta óta másfélszeresére nőtt, ez az EU-ban a negyedik leggyorsabb növekedési pálya. A kapitalista intézmények átvétele, a nyugati tőke beáramlása, a hitelekre és EU támogatásokra épülő infrastruktúra-fejlesztések mellett a 6-8 millió külföldön dolgozó romániai tolja felfelé a szekeret. Az Unió kohéziós politikájának és helyreállítási tervének támogatásai, az országba érkező külföldi működő tőke és a külföldön élők hazautalásai mindegyike külön-külön a nemzeti jövedelem 3-4 százaléka körül mozognak. A kormányválságokkal, botrányokkal elfoglalt politika mellett teljes szabadságában bontakozik ki a kapitalizmus. Az országban három ember gazdagabb mint Magyarország listavezetője, Csányi Sándor.
Több dolog arra utal azonban, hogy Kolozsvár saját szellemi kincseinek köszönheti a fejlődést:
- Egyrészt Kolozsvár több területen országos központtá nőtte ki magát. Az 1993-ben kétmillió dollárból alapított Banca Transilvania mára az az ország legnagyobb bankja lett. Emellett itt működik az ország legjobb egyeteme.
- Másrészt Kolozsvár lett Kelet-Európa Szilícium völgye. Több mint 20 ezren dolgoznak az IT szektor 1200 cégében. Romániában hagyományosan erős a matematika oktatás, erre építve a helyi egyetemről sorra kerülnek ki a felkészült, és nyugati mércével rendkívül olcsó programozók.
- Harmadrészt a város kétszeresen kulturális központ. Innen irányítják az erdélyi magyar művészeti, tudományos és közéletet, ami értelmiségi állások, egyetemi férőhelyek ezreit jelenti – ennél nyilvánvalóan a román kultúrvilág sem adhatja alább. A versengés, a békés egymás mellett élés és az együttműködés keverékéből formálódik a város legfőbb kincse, az itteni életet izgalmassá és vonzóvá tévő szellemiség.
Ez a három, közhelyes beszédek elvont fogalmának tűnő erő tette sikeressé a várost: a béke, az európai integráció és a több kultúrára épülő szellemi erő.
Az Összkép a magyar társadalom és gazdaság működéséről szóló elemzések magazinja. Iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket, ha szeretnéd mélyebben megérteni, hogyan működik Magyarország.
Kié a siker?
Állva a város főterén, a csodálkozás, az elismerés és a picit irigy megilletődöttség ragadja meg az embert. Az USA és Románia közötti barátság mozgókiállítása utal rá, hogy errefelé a geopolitikai talapzat mozgásban van, az ország sikerének egyik titka, hogy ügyesen alkalmazkodik az ilyen földrengésekhez. Mit üzen nekünk Kolozsvár, azon túl, hogy érdemes igyekeznünk, mert ők zakatolnak tovább?
Eltűnődhetünk a fejlődés természetén, ahogy a folyó felett futó villanyvezetékeket nézzük a Szamos partján. Nem az utak és nem az átlátható demokratikus működés a siker (egyedüli) útja. Kolozsvárt hegyek veszik körül, nem vezet oda autópálya vagy gyorsvasút, a Szamoson nem járnak hajók. Az ország és a város politikáját a megengedőbbek praktikusnak és informálisan rugalmasnak, a szigorúbbak patriarchálisnak és opportunistának nevezik. Persze lehet, hogy ha megépül végre az autópálya, ha tisztává és átláthatóvá válik a közélet, akkor újabb löketet kap a fejlődés, de erre nem volt szükség ahhoz, hogy Európa egyik legdinamikusabb térségévé váljon Kolozsvár. A szállítás és a közműködés gördülékenysége könnyebbé teheti a mozgást, de nem az adja meg a kezdeti lendületet.
A Mátyás házon lengő román zászlót nézegetve azon gondolkozik az ember, mennyire miénk ez a siker. A büszkeségből bőven kijár nekünk is. A város fizikai és lelki szerkezetének kialakulása a magyar történelem része, a mindezt sajátjává formáló román ambíciót is sokban mi motiváltuk. Az erdélyi magyarság ereje ma is a város egyik motorja. Persze a város lakosságának többsége már az ötvenes évek vége óta román, előtte is sokan éltek a környéken. Kolozsváron egyre kevesebb, körülbelül 50 ezer magyar él, ez a lakosság 15 százaléka. A román elit adja a Babes-Bolyai szellemi erejének nagy részét, ők alapították a Banca Transilvaniát, a kolozsvári szoftvercégeket. A pénzek forgásában ott vannak a magyarok is, de nem mi pörgetjük a legfontosabb kerekeket. Ehhez mérhető az eredményekből való részesedésünk is.
Persze a sikernek aktív kovácsai és haszonélvezői magyar cégek is. Az egykor még a magyar többségű városba született nyugdíjasok lakásainak értéke rengeteget nőtt. A diáknapokon Európa egyik legpezsgőbb városát dúlhatja fel vidámságával az 5000 magyar egyetemista. Magyarul beszélve járhat iskolába, színházba, kellemes éttermekbe és kocsmákba az ember – ha egy román kávézóba téved véletlenül, akkor is udvariasan kiszolgálják. Az országhatáron is átér a város vonzása, vannak már többen, akik Magyarországról költöztek a kincses városba.
Kolozsvár a gazdagodó és magabiztos Románia leggyorsabban fejlődő központja, jogosan a románok büszkesége. Közben megmaradt magyarnak is a város – nem csak múltja, hanem jelene és jövője is. Az itteni sikernek egyszerre alapja és eredménye az a meggyőződés, hogy akkor nyílik meg előttünk a világ, ha békében elfér benne többféle büszkeség és ambíció.
Olvasd el ezt is!