Ez nem átmenet, hanem az új kor maga, 4. rész
A világ vezető agytrösztjeinek 2023-as tematikája arra utal, hogy a szegényebb országokban a gyarapodás és a nélkülözés a jövőben is egymás mellett fog élni, a gazdag országokban pedig nőnek a társadalmi feszültségek.
Áttekintve a világ 15 vezető think tankjének írásait a társadalmi különbségek erősödése figyelhető meg a világban. Ahogy az elemző műhelyek tematikáját összefoglaló ábrák a cikk végén mutatják, a konkrét jelenségek térségenként eltérnek: az alacsonyabb jövedelmű helyeken a gyarapodás, a gazdag országokban az alacsonyabb jövedelműek helyzetének nehézségei jelentik a változást.
A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!
Afrika dinamikus fejlődéséről árulkodnak a vizsgált intézetek írásai. A földrészen már-már szokványos a járványok és fegyveres feszültségek mellett egyre inkább Digitalizációval, iparosítással, oktatással, urbanizációval foglalkoznak az elemzők.
Indiában természetesen él egymás mellett az űrstratégia, a vízellátás és a demográfiai robbanás témája. A kontinensnyi országban egyszerre vannak otthon a high-tech, a globális ellátási láncokat kiszolgáló cégek és a szegénység.
India holdjáróját, a Chandrayaan-3-at szállító rakéta a kilövés előtt – forrás: isro.gov.in
Az amerikai műhelyek munkái között több, a szegénység jelentőségének növekedésére utaló elemzést találunk. Az egyéni boldogulás szabadságának ethoszára épülő országban a gyerekek helyzetén keresztül türemkedik be a téma a közgondolkozásba. A gazdag oktatási tematikán belül a hátrányos helyzetű tanulókról, az iskolai fegyelmi problémákról olvashatunk. A gyermekek élelmezésbiztonságának hiányosságai, a gyermekgyógyászati ellátáshoz való hozzáférés problémái is azt jelzik, hogy egyre többen élnek a világ szegényebb részein természetesnek tartott, de az USA-ról alkotott képünkkel ellentétesviszonyok között.
Az Európai kutatóműhelyek elemzéseiben fontos téma a bevándorlók integrációja. Európa kisebb jövedelmű térségeiből és a világ szegényebb országaiból tömegesen áramlanak az emberek a jobb életet ígérő öreg kontinensre, az EU-ban élők 8,5 százaléka, 38 millió ember született az Unión kívül.
Az Összkép a magyar társadalom és gazdaság működéséről szóló elemzések magazinja. Iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket, ha szeretnéd mélyebben megérteni, hogyan működik Magyarország.
Globális jövedelmi átrendeződés a 21. században
A világ fejlett országait tömörítő OECD globális gazdasági súlya a XXI. Század első negyedében 76-ről 60 százalékra csökkent – a szegényebb térségek GDP-aránya pedig majdnem megduplázódott.
Kína relatív gazdasági ereje megháromszorozódott, Indiáé pedig kétszeresére nőtt. Afrika és a Közel-Kelet gazdasági szerepe is erősödött – habár ez nem a jövedelmek emelkedésének, hanem a népesség növekedésének köszönhető.
A jövedelmek és a népesség globális átrendeződése a XXI. században – Forrás: World Bank
Sokszínűen gazdagodó Kelet és Dél
A gyári és szolgáltató munkahelyek betelepülése a szegényebb országok városainak, középosztályának jelentős megerősödésével, munkásainak komoly életszínvonal növekedésével járt. Kínában, Indiában, Afrikában és a világ más hasonló helyein egyre többen járnak plázába, vesznek autót és okostelefont. A helyi tőke számára egyre nagyobb és komplexebb lehetőségeket kínálnak azok a gazdaság-, város- és infrastruktúrafejlesztési feladatok, amelyek a népesség növekedéséből és/vagy a jövedelmek gyarapodásából következnek. Ebből a helyi gazdaság erősödése, a vagyonok növekedése következik.
India, Afrika városi gazdaságának erősödése azonban nem tünteti el a szegénységet. Több gyerek születik, mint amennyi munkahely létrejön a globális világba sikeresen bekapcsolódó nagyvárosokban. A helyi politikát nem a jövedelmeket, előrelépési esélyeket kiegyenlítő eszmék mozgatják. Délen és keleten a nagy vagyonok,a sok munkával kényelmes élet és a szegénység világa a jövőben is együtt fog élni.
Beragadás a gazdag alvégeken
Mindeközben a globális versenynek jobban kitett alacsonyabb képzettségű és bérű dolgozók teret veszítenek a gazdag országokban. Alkupozícióikat alássák az emelkedő Európán kívüli gazdasági központok és az alacsonyabb bért is hatalmas lehetőségként megélő bevándorlók. A globális verseny és a digitalizáció kihúzza a talajt azok alól, akik nem rendelkeznek előnyt adó tudással vagy védettséget jelentő politikai szervezettséggel. A hasonló életszínvonalat előrelépésként élik meg a családjukat otthon hagyó vendégmunkások, a jobb élet reményében új hazát kereső bevándorlók és a háborúk elől menekülők. A társasdalom peremére süllyedők és érkezők növekvő tábora egyre szélesebb körűvé teszi a szegénységet a gazdag világ országaiban.
Ételfutárok Nagy-Britanniában. Kép forrása: theconversation.com
A fejlett világ persze küzd a jólét általános fenntartásáért, hiszen erre épül rendje, politikai rendszere. Azonban a finanszírozási alapok repedeznek, a szegényebbek megvédésére épülő szándék pedig nehezen áll össze programmá. Ha csak nem történnek komoly változások, nehezen nyer prioritást a szegénység általánossá válásának megakadályozása, hiszen túl sok komoly cél között kell összhangot találnia a gazdag nyugati világ vezetőinek. Egyaránt rájuk vár országuk globális gazdasági és hatalmi pozíciójának megerősítése, a vagyonok értékének megőrzése és a középosztály életszínvonalának megvédése, a demográfiai kihívások kezelése és a klímasemlegesség megvalósítása.
Mélyebb barázdák egy laposabb földön
A fejlett világ országainak eladósodása, a világ kritikus nyersanyagai és technológiái feletti kontroll kiegyenlítődése alapján feltételezhető, hogy a nagy térségek közötti gazdasági különbségek csökkenése tovább tart. Miközben a szegényebb országokban a egyre nagyobb a globális munkamegosztás jobb jövedelmeiért dolgozók világa, a gazdagabb térségeken pont ennek a fordítottja történik: az alacsony jövedelem bizonytalanságában élők körének bővülése folytatódik.
Így lesz a Föld egyre laposabb és barázdáltabb.
Módszertan
Az Összkép agytrösztök elemzéseivel foglalkozó sorozata 15 think tank témáit áttekintve vázolja fel a globális működés várható fő vonásait és dilemmáit. Sorozatunk első része azt mutatja be hogyan is bontakozik ki a koronavírussal kezdődő válság-sorozatból egy új világrend, a második része a pedig technológiai tanulmányok tanulságaival foglalkozik.
A világ vezető think tankjainek tematikája megbízhatóan mutatja, miről is szól a világ. Amiről ezekben a műhelyekben gondolkoznak, az fog idővel megjelenni a sajtóban, a politikában – ezért is érdemes figyelni, miről mit mondanak. Tizenöt intézmény 2023-as elemzéseit tekintettük át különböző kontinensekről. Cikkünkhöz létrehoztunk egy adatbázist a tanulmányokból, majd kódoltuk és csoportosítottuk az elemeket, végül táblázatba helyeztük őket.
Az elemzésbe bevont intézetek: Brookings, Bruegel, CASE, Chantham House, China Institue of Contemporary International Relations, FGV, French Institute of International Relations, Heritage Foundation, EUISS, Japanese Institute of International Affairs, Konrad Adenauer Stiftung, Korean Development Agency, RAND, South African Institute of International Affairs, Observer Research Foundation.
Olvasd el ezt is!
