A Balaton elmúlt évtizedeire valaki nosztalgiával gondol vissza, valaki elutasítással. A német turistáknak felszolgált hekk sokaknak valóban a balatoni nyarat idézi, de vannak, akik úgy gondolják, hogy a balatoni turizmusnak egyedibbnek, igazán balatoninak kellene lennie. Számos érték és lehetőség rendelkezésre áll a régióban. Hogyan lehet ebből saját hangja a Balatonnak?
Mitől válik balatonivá valami? A választ néha magától értetődőnek gondoljuk: a hal attól balatoni, mert a tóban fogják ki vagy ott őshonos. A bor pedig attól, mert a Balatonnál készül. De mi történik akkor, ha egy balatoni strandon olyan ételt szolgálok fel, ami a világ bármelyik pontján, hasonló formában és ízzel kapható? A balatoni vendéglátás is elsősorban attól balatoni, mert a tó partján történik? Vagy másként is megragadható a balatoni jelző? Egyre többen gondolják úgy, hogy a Balaton ennél többet érdemel és többet is tud, legyen szó egy különleges, máshol nem kapható alapanyagról, vagy egy olyan élményről, ami csak a tó partján tapasztalható meg.
Mindenben a saját identitásunk
Bezerics Dániel, a Bezerics Borászat vendéglátóhelyeinek vezetője szerint meg kellene fordítani a balatoni vendéglátás logikáját. Hosszú évtizedekig az itt lévő vendégkört akartuk kiszolgálni. A ’80-as évektől a 2000-es évek elejéig tartó német turistadömping idején németekké váltunk, majd az orosz vendégek áradatában az ő képükre formálódunk. „Az ideérkező tömeg sosem tudatos tervezés vagy marketing stratégia eredménye volt – azért jöttek, mert közel voltunk, mert olcsók voltunk. Ki volt jelölve az út, emiatt sosem tudtunk igazán fejlődni”– mondja.
Bezerics Dani. Fotó: Feelusion
Hasonlóan vélekedik a csopaki Márga Bisztró házigazdája, Deli János is. „Azt gondolom, hogy az utóbbi 10-15 évben a szolgáltatók miatt nem fejlődött a térség. Van egy komoly zárkózottság az itt élőkben, nehezen fogadják be az újat. Ferdén néznek arra, aki mást csinál, mint ami az elmúlt 20 évben megszokott volt. Nehéz kiszabadulni a fürdőbörtönből.”
A Bezerics család generációk óta foglalkozik borászattal. „Az ember a szőlőt nem örökli, hanem előlegbe kapja az utódaitól. Ezen a vidéken mindenkinek volt szőlője, s nem adta el – meséli Bezerics Csaba, aki a borászatért felel. Fia, Bezerics Dani pedig a marketinget és a vendéglátást irányítja: a keszthelyi Libás Strand melletti és a balatonboglári Paletta Bisztró, a keszthelyi Télikert, valamint részben a badacsonyi Kishableány – néhány hely a Bezerics vállalkozások közül. Húga, Dóri most fejezte be a mesterképzését Dániában, s a szakmai gyakorlat után ő is a családi vállalkozásban fog dolgozni.
Új dolgokba kell fognunk, ha annyit akarunk kihozni a Balatonból, mint az olaszoknak sikerült a Garda-tóból. „Minőségorientált szemléletre kell áttérni, melynek lényege, hogy legyünk megbízhatóak, egyediek és különlegesek – mindenben a saját identitásunk bújjon meg” – vallja Bezerics Csaba, a Bezerics Borászat vezetője. „Most csak futunk magunk után, de ennél sokkal értékesebb a Balaton. Meg kell találnunk a saját hangot, magas színvonalú szolgálatásokat kell létrehoznunk, s erre a kínálatra kell vendégkört építenünk” – teszi hozzá fia.
Ne kínáljuk mindenhol ugyanazt!
Külföldön sokak fejében a Balaton egyenlő egyetlen kis tóparti településsel, amit a magyarok sokszor emlegetnek. Feltéve, ha van egyáltalán tudomásuk a Balatonról. Hogyan kell eljutni a Balatonhoz? Mit vigyek? Mit lehet ott csinálni? Hangzik a sok kérdés azoktól, akik Magyarországon járva úgy döntenek, ellátogatnak a tóhoz. A válasz pedig mindig ez: attól függ, pontosan hova. A probléma természetesen nem az, hogy külföldön nem ismerik a Balaton helyrajzát és nagyságát – hiszen mi sem feltétlenül vagyunk tisztában a Garda-tó viszonyaival –, de azt jól példázza, hogy a balatoni turizmusra még nem jellemző a változatosság, a sokszínűség hangsúlyozása. Holott a tó és a környék adottságai eltérőek a déli és északi parton, a keleti és a nyugati medencében, a városokban és a kis településeken.
Kilátás a Márga teraszáról. Fotó: Orbán Dorottya
Beszélgetéseink során kiderült, hogy a balatoni vállalkozók ezt a sokrétűséget tartják a régió egyik erősségének, ami egy összehangolt, akár nemzetközi marketing stratégia alapját is képezhetné. „Nem kell mindenkinek ugyanazt csinálni, hiszen annyira sokszínű a mi Balatonunk. A fejlesztéseknél is ezt kellene szem előtt tartani”– mondja Rádóczy Andrea a füredi Silverine Lake Resort Hotel tulajdonosa. Köteles Zsolt, a Horváth-Ház Borgaléria vezetője az osztrák síparadicsomok kommunikációját tartja jó példának. „Vannak helyek, melyek a gazdagabb rétegeket célozzák, s vannak, akik a családosokat, máshol pedig a kevesebb pénzből bulizni vágyó fiatalokat. Szerintem ugyanilyen tudatosan és összehangoltan kellene a régiót reklámozni.”
2015 elején nyitotta meg Deli János a csopaki Márga Bisztrót a Szita-hegyen a Szent Donát Pincészet mellett. „A márga az egyik alaptalaj Csopakon, a névért csupán le kellett hajolni, minden itt van alattunk” – meséli a tulaj. Regionális bisztró konyhát működtetnek, igyekeznek mindent a közelből beszerezni.
A balatoni régió fejlődéséhez sok lehetőség adott. Egyrészt – ahogy arról a sorozat korábbi cikkeiben is szó volt – több mint egy gigászi strand, ahol csak a nyári melegben van mit csinálni. Másrészt a környék természeti és kulturális sokszínűsége megengedi, hogy egyes részeken a balatoni vidék különböző arcait hangsúlyozzák, ahelyett, hogy mindenhol ugyanazt kínálnák.
Hot dog helyett vízi kutya
A sokszínűség többféleképpen megjelenhet. A gasztronómiában a helyi alapanyagok felhasználása lehet az egyediség egyik záloga. A köveskáli Káli Art Inn vendégház például szinte minden alapanyagot a környékről szerez be. A helyi termelők jó híre leginkább szájról szájra terjed, ha valaki finom sajtokat készít egy közeli településen, arról úgyis hamar tudomást szereznek az emberek.
Hangulatkép a Káli Art Inn teraszáról. Fotó: kaliartinn.hu
A Balatoni Kör tavaly elindított Beach Food Balaton programja is a környékbeli alapanyagokból, helyi hagyományokra alapozó strandételeket népszerűsíti. Az a célja, hogy a világon bárhol kapható gyorsételek helyett valami igazán balatonit fogyasszanak a vendégek. A keszthelyi Paletta Bisztróban vagy a badacsonyi Kishableányban például a hamburger helyett bazaltburgert, a hot dog helyett vízi kutyát kínálnak. A Cézár salátát Római salátává keresztelték át, a hozzávalókat környékbeli gazdáktól szerzik be. „A lényeg, hogy ahhoz nyúljunk, ami hiteles, és amihez megvan a muníciónk. Jó hagyományaink vannak, nem kell attól félni, hogy a saját gondolatiságunkat fogalmazzuk meg ezekben az ételekben” – hangsúlyozza Bezerics Dani.
Nem arról van szó, hogy a lángos-hekk hagyományt felejtsük el. A cél az, hogy a megszokott, bevált strandételeket minőségi hozzávalókból és kreativitással kínálják, s hogy a csúcsgasztronómia és a mindenhol kapható kommersz mellett legyen harmadik lehetőség. „Legyen benne egy kis finesz, egy kis tartalom, egy kis helyhez való kötődés” – mondta Laposa Bence a vele készített interjúban.
Lehetőségekből nincs hiány
Nemcsak a gasztronómia tud ilyen módon balatonivá válni. A tó keleti medencéje például kiválóan alkalmas a különböző vízi sportokra, ott lehetne erre építeni. A városok profilja is kétségkívül eltérő: másért megyünk Balatonfüredre, másért Keszthelyre és másért Siófokra. Ez így van rendjén. Éppen ezért nem baj, ha különböző helyek különböző vendégköröket céloznak meg.
A köveskáli Káli Art Inn szálloda eredetileg művésztelepként működött, erről tanúskodik a rengeteg olajfestmény a falakon. Az eredeti 17-18. századi épületeket és bútorokat megtartva alakították át szállodává és vendégházakká, illetve az egyhektáros parkot is tovább szépítették. Éttermükben a Káli-medencéből származó termékekből készítenek mindent.
Fontos felismerni az eltérő igényeket és lehetőségeket, és nem feltétlenül mindenkinek ugyanazt kínálni. Vannak, akik hajlandóak akár egy őszi vasárnap elutazni a tóhoz egy jó ebéd és egy délutáni séta vagy vitorlázás miatt. Deli János szerint vendégeinek fele szinte be sem teszi a lábát a Balatonba és csak szeptembertől júniusig jár a tóhoz. Mások maradnak a megszokottnál, s ragaszkodnak a standhoz és a lángoshoz. Az újítások mellett nem szabad a Balaton ismerősebb arcát elfelejteni, vagy a régiót egy elit hellyé tenni. A Balaton kínálta rengeteg lehetőség tudatos kihasználása a lényeg, akkor pedig mindenki megtalálja a neki tetszőt. „Itt rengeteg érték van, csak nem használjuk eléggé. Angliában fele ennyi adottság van, mégis hol tartanak? Van egy elhagyott falusi viskó, ahol Hemingway kétszer ivott és egy sikeres sztorit építenek köré” – teszi hozzá Deli János.
Lassan, de biztosan
A régió identitásának megtalálása, sokszínűségének kihangsúlyozása nem megy egyik napról a másikra. A gasztronómiát tekinthetjük a „saját hangra találás” zászlóshajójának. Európában, például a sokat emlegetett osztrákoknál is hasonló folyamatoknak lehettünk szemtanúi. Bár itthon a változás némileg eltérő utat választott magának. „Érdekes, hogy nálunk fentről indul a változás. Például egy séf, aki csúcskategóriás étteremben dolgozott hosszú ideig, ott tanulta meg a szakmát, később nyit egy hamburgerezőt, ugyanolyan szellemben, ugyanolyan minőséggel” – vélekedik Dobai András, a Kredenc vezetője. Európában pont fordítva van: ott a jó vendéglőkből lesznek a kiemelkedő minőségű helyek. Az európai modell szerencsésebb, hiszen a prémium kategóriában sokkal kevesebben vehetnek részt.
Lassan, de biztosan haladunk – a mi modellünk is működik, csak több idő és kitartás kell hozzá. A lehetőségek adottak, ambíciónak és kreativitásnak sem vagyunk híján. Közös gondolkodás, összehangolt fejlesztések mentén kell megtalálni a Balaton megannyi saját hangját.
A sorozat korábbi cikkei
A Balaton titka – interjú Oláh Miklóssal, aki 15 éve vezeti a Balaton társadalmának és gazdaságának kutatását Egy lépéssel közelebb a Balaton titkához. Oláh Miklóssal, a Balatoni Társadalomtudományi Kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk a balatoni identitás gyökereiről, a versenyképessé válás feltételeiről és a Balaton-régió szembeszélben is töretlen erejéről.
Élő hagyomány Keszthelyen – a Festeticsek öröksége A Festetics családnak köszönhetően Keszthely erős polgári és kulturális hagyományokkal rendelkezik. A Helikon Kastélymúzeum és a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely (Majormúzeum) őrzik és éltetik ezt az örökséget, ami nemcsak a város múltját határozta meg, hanem a továbblépés irányát is jelöli.
A strandolás díszlettervezői – pillanatkép a keszthelyi Városi strand mindennapjairól Mitől lesz igazán jó egy balatoni strand? Hogyan telnek egy strandvezető mindennapjai? A keszthelyi Városi strandon jártunk.
Egy panzióvezető utazásai Hogyan változott az elmúlt évtizedekben a szobakiadás a Balaton nyugati csücskében? Kik a vendégek és honnan jönnek? Mi ma a vendéglátó legfontosabb feladata? Portré Móritz Pálról, a keszthelyi Móritz Panzió és Vendégház tulajdonosáról.
Közösségben meglelt erő – Gyenesdiás múltja, jelene és jövője Nyaralni pár napra megyünk a Balatonra, a helyiek egész életüket ott töltik. Hogyan működik egy Balaton-parti település? Cikkünk a magyar tenger Budapesttől legmesszebbi csücskében, Keszthely mellett fekvő Gyenesdiás múltját, jelenét és jövőjét idézi meg Gál Lajos jelenlegi polgármester és elődje, Szalóky Jenő segítségével.
Nekem a balatoni nyár egyenlő a munkával Öt asztalból étteremóriást hozott létre. Portré Varga Jánosról, a balatonfüredi Borcsa étterem tulajdonosáról.
Egy gombócnyi szusszanás Gyenesdiáson – Hogyan lett a világ közepe egy biciklis pihenőhely? Azért nyitották a fagyizót, hogy az áttekerő biciklisek megálljanak Gyenesdiáson. A Somogyi család egy bő évtized alatt valódi úticéllá tette a pihenőhelyet. Két generációnyi eltökéltség, egy adag lokálpatriotizmus, csipetnyi tudomány és kalandvágy a Bringa Tanya fagylaltpultjában.
Nekem a piac a szerelem – a Hévízi Termelői Piacról mesél alapítója, Benkő Lajos A Hévízi Termelői Piac 2010-ben, egy zimankós márciusi napon nyitotta meg kapuit, amikor a szél vízszintesen vitte a havat. Hat árussal kezdték, egy hónapon belül százan lettek. Most már alkalmanként száznál több árus és több ezer ember jön össze a nagyparkoló mögött.
Egész évben Balaton Miért csak nyáron utazunk a Balatonhoz? Miért nem jut eszünkbe, hogy ősszel vagy télen is érdemes ellátogatni? Miért jó, ha egész évben van Balaton? Egyáltalán, mi hiányzik ahhoz, hogy ne csak a „szezonban legyen nyitva” a Balaton, és ne 10 hét alatt kelljen megkeresni az egy évre valót? Az Összkép Magazin Balatonfüreden és Gyenesdiáson járt, hogy kiderítse, lehet-e négy évszakban gondolkodni a Balatonnál.
A gyerekek itt tanulnak meg biciklizni Bringás idill és padlizsános kenyér Köveskálon. Somlyódi Zsuzsa nénivel beszélgettünk a KerékBárban.
“Sok minden hiányzik, de jó irányban haladunk” – interjú Laposa Bencével A Balaton önmagában létünk alapja. Kóla helyett házi szörpöt. A magyar tenger jövője egy badacsonyi borász teraszáról nézve.
A hal még mindig kuriózum Életkép a gyenesdiási hal- és termelői piacról.
Mindenkinek van Balatonja A Magyar Tenger, Pelso, Balcsi, Közép-Európa legnagyobb tava. Balatoni nyár, egy szál bikini, nekem ez a riviéra. A Balaton magyar identitásunk része. Sok különböző képzetet és emléket testesít meg. Megihletett írókat, művészeket és zenészeket. Kicsit mindannyiunké, mégis mindenkinek mást jelent. Mindenkinek van Balatonja.
