A Hévízi Termelői Piac 2010-ben, egy zimankós márciusi napon nyitotta meg kapuit, amikor a szél vízszintesen vitte a havat. Hat árussal kezdték, egy hónapon belül százan lettek. Most már alkalmanként száznál több árus és több ezer ember jön össze a nagyparkoló mögött.
A piacot Benkő Lajos indította és vezeti a mai napig. „Régi kereskedő vagyok, a feleségemmel sok éven át piacoztunk. A kiépített kapcsolatrendszer jelentette a hévízi piac alapját is.” A termelői piac elindítása előtt 16 évig üzemeltetett „hagyományos” piacot Hévízen, ezt azonban bezárta az akkori önkormányzat, és több évet kellett várni az újrakezdésre.
Jól kibeszélik a világ dolgait
Három piacnap van: kedd, csütörtök és szombat. A megszokottal ellentétben délután. „A csütörtök délutáni piac az a mi újításunk, Magyarországon sehol nem volt még ezelőtt ilyen” – meséli Benkő Lajos. „ A Hévízre látogatók közül sokan járnak kezelésekre, főként délelőtt és szombaton is. Az itt dolgozók sem tudnak délelőtt jönni. Az ő kedvükért vezettük be a délutáni piacot, ami egyébként a leglátogatottabb piacnap lett.”
Fotó: Hévízi Termelői Piac
A hévíziek eleinte tartózkodók voltak, de a szombati piac idővel a helybéliek kedvelt találkahelye lett. „Sokszor észrevettem, hogy megállnak egy-egy stand előtt, s már régen nem vásárolnak, hanem beszélgetnek. Nemcsak nők, hanem férfiak is, akiket a feleségük leküldött valamiért, s vásárlás közben jól kibeszélik a világ dolgait. Ez a piac messze nemcsak a kereskedelemről szól. Ez egy program, egy találkozóhely, közösségi tér.”
A termelői piac sikerében meghatározó szerepet játszik a hévízi turizmus. Főként az odalátogatók tartják el a piacot – a turistáknak, különösen a külföldieknek, jobban el lehet adni a kézműves termékeket is. „Kevés magyar turista engedheti meg magának, hogy kézműves terméket vásároljon. Nyilvánvaló, hogy a kézzel faragott kismozdonynak egész más ára lesz, mint a fröccsöntött, Kínában készült műanyagnak.”
Számít a mellékes
A piacon az élelmiszerek és a kézműves tárgyak mellett régiségeket árulnak. „Ez nem olyan, mint a nagykanizsai vasárnapi piac, ahol használt biciklit lehet árulni – ez egy irányított bolhapiac. Nem Seuso kincsekre kell gondolni, hanem olyan régi tárgyakra és eszközökre, amelyek nosztalgikus hangulatot árasztanak.” Ma 900 árus van, közülük alkalmanként rotálódva 100-120 jön el. Döntően környékbeliek, de vannak, akik messzebbről jönnek, például az Őrségből vagy Kaposvárról.
Fotó: Hévízi Termelői Piac
Közülük sokaknak ez a piac adja az egyetlen megélhetési forrást. Többen mesélték, hogy a 2008-as válságot követően az égig szöktek a törlesztőrészletek, a kiegészítő kézműves tevékenység mentette meg őket.
Itt csak egyszer lehet hibázni
A hévízi piac ma már jól megy, az indulás azonban nem sikerült volna önkormányzati támogatás nélkül. Az árusok jelképes összeget, 100 Ft-ot fizetnek az áruhely négyzetméteréért. Összehasonlításként, a tihanyi termelői piacon 1000 Ft-ba kerül egy négyzetméter. „Ez csak egy jelképes összeg – én nem ebből akarok meggazdagodni. Nekem a piac szerelem.” – mondja Benkő Lajos.
A piac működését szigorú szabályok határozzák meg – nem árulhat akárki, akármit és akárhogyan. „Nem engedhetem meg magamnak, hogy ételmérgezés induljon ki a piacról – engem megölnének a szobakiadók. Hévízt mindenki ismeri Európában. A mi érdekünk, hogy betartsunk minden előírást – jobban is, mint ahogy azt a hatóság kéri. Például volt olyan, hogy valaki egyszer, majd kétszer műanyag kesztyű nélkül árulta a sajtot. Végül elbúcsúztunk tőle. Itt csak egyszer lehet hibázni.”
Fotó: Hévízi Termelői Piac
A legfontosabb szabály, hogy saját terméket áruljon mindenki – éppen az a lényeg, hogy a fogyasztó közvetlenül a termelőtől vásárolhasson. Nem engednek be viszonteladókat és kereskedőket. „Több mint 30 évnyi vásározási gyakorlat van a hátam mögött. Engem nehéz megvezetni, de ha mégis bizonytalankodok, a népművészeket kérem, segítsenek eldönteni, valódi-e a termék. Ha még így sem vagyok biztos a dolgomban, megkérem az illető árust, hogy tartson rövid bemutatót. Ott úgyis minden kiderül.”
A sorozat korábbi cikkei:
Egész évben Balaton Miért csak nyáron utazunk a Balatonhoz? Miért nem jut eszünkbe, hogy ősszel vagy télen is érdemes ellátogatni? Miért jó, ha egész évben van Balaton? Egyáltalán, mi hiányzik ahhoz, hogy ne csak a „szezonban legyen nyitva” a Balaton, és ne 10 hét alatt kelljen megkeresni az egy évre valót? Az Összkép Magazin Balatonfüreden és Gyenesdiáson járt, hogy kiderítse, lehet-e négy évszakban gondolkodni a Balatonnál.
A gyerekek itt tanulnak meg biciklizni Bringás idill és padlizsános kenyér Köveskálon. Somlyódi Zsuzsa nénivel beszélgettünk a KerékBárban.
“Sok minden hiányzik, de jó irányban haladunk” – interjú Laposa Bencével A Balaton önmagában létünk alapja. Kóla helyett házi szörpöt. A magyar tenger jövője egy badacsonyi borász teraszáról nézve.
A hal még mindig kuriózum Életkép a gyenesdiási hal- és termelői piacról.
Mindenkinek van Balatonja A Magyar Tenger, Pelso, Balcsi, Közép-Európa legnagyobb tava. Balatoni nyár, egy szál bikini, nekem ez a riviéra. A Balaton magyar identitásunk része. Sok különböző képzetet és emléket testesít meg. Megihletett írókat, művészeket és zenészeket. Kicsit mindannyiunké, mégis mindenkinek mást jelent. Mindenkinek van Balatonja.
Ha velünk tartanál a balatoni körutunkon, iratkozz fel hírlevelünkre!
