1859. szeptember 30-án született Benedek Elek, egyik legnagyobb mesegyűjtőnk és mesemondónk. 2005 óta az Ő tiszteletére ezen a napon ünnepeljük a magyar mesét, és a mesével együtt mindazt a bölcsességet, életigazságot és tanulságot, melyet évszázadok kultúrája őrzött meg nekünk generációról generációra.
A mesékben elrejtett élettörténetek bármelyike akár a sajátunk is lehetne: a hős útja során megannyi kihívással küzd meg, hogy kitartásával (és egy kis szerencsével) elnyerje méltó jutalmát.
A népmesékbe rejtett magyar életrevalóságról szóló cikkünkben megkérdeztük, hogy milyen a Te meséd? Olvasóink válaszai alapján ezúttal ezt meséljük el.
Mesehősök – a Magyar népmesék társasjáték figurái
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a mi mesehősünk: a szegénylegény. Legtöbben a népmesei szegénylegénnyel tudunk azonosulni, aki a jobb élet és a boldogság reményében az ismeretlen felé veszi az útját. A legény tehát elindult a nagyvilágba, azért, hogy szerencsét próbáljon, azért, hogy a jövőbe vetett hittel többre vigye, mint a szomszéd mese hőse. Útja során legtöbbször különböző feladványokat kellett megoldania, legyen szó a hó végi számla befizetéséről, a családtagok kibékítéséről, a lakásfelújításról, vagy az okmányirodában való ügyintézésről. Legrémisztőbb ellensége azonban a hétfejű sárkány volt. A hétfejű szörnynek tudvalevőleg minden levágott feje helyére új nő, és mi is úgy érezzük, hogy szélmalomharcot vívunk a mindennapi problémák soha véget nem érő sorával. A nehézségek során azonban hősünk nem felejtette el, hogy mindig számíthat azokra, akiknek ő is segített, hiszen jó tett helyébe jót várhatunk. Győzelemre viszont a messze hírhedt kitartása – és jószívűsége – nélkül esélye sem lehetett volna. A mese végén a szegény legény elnyerte a fele királyságot és persze a világszép királykisasszony kezét: mindannyian vágyunk a józan jólétre (egy egész királysággal már túl sok felelősség járna) és egy boldog családra. Itt a vége, fuss el véle.
És mindez számokban itt látható.
Sorozatunk további cikkei:
Üzletembereink két Magyarországot látnak Magyarországon az üzleti elit tagja szeretik hazájukat, büszkék a magyarok szellemi és kulturális eredményeire. Ugyanakkor sokszor erőteljes pesszimizmussal szemlélik a társadalom gondolkodásmódjának, kultúrájának alakulását. A szellemi élet nagyságainak magyarságképét jártuk körbe múlt heti cikkünkben, most a sikeres üzletemberek véleményét elemezzük. A Forbes Magazinban magyar vállalkozókról megjelent interjúk, portrék, illetve az általuk írt véleménycikkek alapján tekintjük át, milyenek is vagyunk mi magyarok.
Mondd mit ér ezer év? Nemzeti Kód című sorozatunk praktikusan közelít magyarságunkhoz: arra keressük a választ, miben, hogyan segít minket. Ez a mienk, ez vagyunk mi – az a kérdés, mit hozhatunk ki a dologból. Eltérünk a nemzeti identitást vizsgáló hagyománytól, amely a közösen elfogadandót keresi, nem az egyénileg használhatót. Mi is ez a hagyomány? Miben és miért célravezető máshogyan közelíteni?
Nem kincs, nem kacat – Mi is a magyar kultúra? Nemzeti kultúránk egyik legfontosabb mindennap használatos dolgunk. A magyarságunkról folyó viták fő kérdése kultúránk színvonalára vonatkozik, azonban ebből a megközelítésből nehéz használható eredményt kisajtolni. Az ítéletalkotás helyett praktikus kérdésekre érdemes koncentrálni: hogyan építhetünk jobban kultúránk értékeire, hogyan formálhatjuk sajátosságainkat az életünket jobbá tevő irányba?
