Az AI forradalom dübörög, Európa ébredezik, Amerika az identitására fókuszál, a közösségi cselekvőképesség komoly korlátai mindenütt jelentősek (államadósság, a globális kormányzás intézményeinek problémái, a klímacélok megvalósíthatóságának nehézségei).

A vezető agytrösztök elemzői a világrengések menedzselésére fókuszáltak 2025 novemberében. A 18 think tank 35 novemberi tanulmányai öt témakört vizsgált: a nemzetközi viszonyokat, a gazdaság stabilitását és versenyképességét, a társadalmi kihívásokat, a digitalizáció szabályozását és a klímavédelem akadályait.

Az áttekintés bemutatása előtt két tanulmányt tekintünk át részletesebben. Az egyik a sarkvidékekért folyó versengésről szól, a másik azt elemzi, mi történhet, ha kidurran az AI-lufi.

 

Az írás nyomtatható pdf változata is letölthető. Kattints ide!

 

Világvevő rendszerünk 18, globálisan is meghatározó think tank anyagait figyeli. Közülük kilenc intézet publikált fontosabb elemzést 2025 novemberében, összesen 35 tanulmányt. Ezek a következők: Brookings – USA (1), Bruegel – EU (5), Chatam House – UK (1), FGV – Brazília (1), French Institute of International Relations (FIIR) – (1), Heritage Foundation – USA (5),Japanase Institute of International Affairs (1), Konrad Adenauer Stiftung – Németo. (6), RAND – USA (4); South African Institute of International Affairs (5), The Economist – UK (5). (A zárójelben az intézet által publikált tanulmányok számát jelezzük.)

A 35 írásból 10 amerikai. A brit a német és gondolkozás 6-6, az EU-s és a Dél-afrikai 5-5 írással jelenik meg a novemberi VilágVevőben. Brazíliából, Franciaországból és Japánból 1 anyagot fogott be az antennánk.

 

Iratkozz fel hírlevelünkre, és csatalakozz a Linkedin csoportunkhoz, hogy értesülj friss írásainkról!

 

 

Törd a jeget, bébi!

A Heritage Alapítvány tanulmánya a sarkkörök jelentőségére hívja fel a figyelmet. Arra figyelmeztet, hogy az USA és szövetségesei lemaradnak Oroszország és Kína mögött a felértékelődő jeges vidékeken. A két keleti hatalomnak több jégtörője, több antarktiszi bázisa van, tudatosabban építik sarkkörön túli tevékenységüket, mint az USA és szövetségesei.

Az Antarktisz egy 1959-es nemzetközi egyezmény szerint a béke és az érinthetetlen természet földje. Azonban a halászati és turisztikai hasznosítás, a bányászati potenciál kezdi gazdasági szempontból billegtetni ezt a státus quo-t. A növekvő nemzetközi feszültségek pedig arra figyelmeztetnek, hogy nem biztos, hogy a térség mindig fegyvermentes övezet marad.

Északon a felmelegedéssel mind az Amerika fölötti Észak-nyugati Átjáró, mind az Eurázsiát északról kerülő útvonal jelentősége nő. Szeptemberben kötött ki az első Ázsiából a Jeges-tengeren keresztül érkező konténerszállító (a kínai Isztambul Hídja) Angliában. Az Észak-Keleti átjáró, vagy kínaiul a Sarki Selyemút felére rövidíti a szállítási idejét és üzemanyagköltségét Kína és Európa Között (persze ez az útvonal nem mindig járható, jégtörő és orosz jóváhagyás kell a használatához).

Az Isztambul Hídja nevű kínai konténerszálító hajó, amely először szállított a Jeges-tengeren át árut Kínából Nagí-Britanniába – forrás: www.thebarentsobserver.com

 

A tengeri bányászati lehetőségek és a biztonságpolitika ugyancsak növelik a sakkörök jelentőségét.

Az elemzés rámutat, komoly lépésekre van szükség ahhoz, hogy az USA és szövetségesei ledolgozzák hátrányukat a területen (Oroszországnak 57 jégtörője van, ebből nyolc nukleáris meghajtású. Kína öt jégtörőt üzemeltet, az USA-nak és a NATO-nak összesen 47 ilyen hajója van, ezek nagy része is elöregedett.)

Az ICE (Icebreaker Collaboration Effort) Egyezményt 2024 novemberében írta alá Finnország, Kanada és az USA, hogy felgyorsítja a tengeri hajózáshoz szükséges jégtörők gyártását. Finnország jelentőségét a témában tapasztalt hajógyárai és értékláncai adják a témában – amellett, hogy ők a keletiekkel szomszédos frontország.

A Heritage elemzése azt javasolja, hogy

  • biztosítsák a jégtörők építésének finanszírozási hátterét, erősítsék a szövetségesek közötti ipari együttműködést;
  • tegyenek erőfeszítéseket az Északnyugati átjáró feltérképzésére;
  • az USA kongresszusa meghallgatások szervezésével fordítson nagyobb figyelmet a sarkvidéki jelenléthez szükséges képességek fejlesztésére.

 

Iratkozz fel hírlevelünkre, és csatalakozz a Linkedin csoportunkhoz, hogy értesülj friss írásainkról!

 

 

Mi lesz, ha kilyukad az AI lufi a tőzsdén?

Az AI fejlesztések jelentik az USA gazdaságának egyik legjelentősebb motorját. Az Economist november 13-i cikke azt elemzi, mi történne, ha a mesterséges intelligencia iránti lelkesedésben megugró tőzsdeárfolyamok összeomlanak, ha kidurran az AI-lufi?

Elemzések szerint az USA 2025 első félévi gazdasági növekedése 90 %-ban az AI fejlesztéseknek köszönhető. A nagy techcégek évről évre kétharmadával növelik kiadásaikat a területen. A Chat GPT megjelenése óta az amerikai tőzsdeindex értéke (S&P 500) megduplázódott, ez legnagyobb részt az AI-ban érintett cégeknek (pld. Alphabet, Microsoft, Nvidia) köszönhető.

A nagy technológiai forradalmak jellemzője a tőzsdei lufik kialakulása, hiába alakítja át az új technológia a gazdaságot és a mindennapi életet. A forradalom ebben az esetben is megeszi gyermekei nagy részét. Nem (csak) azért, mert a részletekre nem figyelő lelkes befektetők pórul járnak. Természetes, hogy a nagyobb hozam nagyobb kockázattal jár: nem minden, korábban a pénzt óriási tempóban fejlesztése kohójában égető cég találja el, hogyan is lehet az újításból bevételt generálni. A befektetők nem biztos, hogy elég türelmesek kivárni a nagy áttörést… A vasútvonalak, az internetes gazdaság kiépülését is lufik kidurranása kísérte.

Az Economist arra hívja fel a figyelmet, hogy a részvényárak történelmi csúcsai az AI-szektor iránti eufóriának köszönhetőek. Félő, hogy ha a technológiai részvények esni kezdenek, az könnyen átterjedhet a teljes tőzsdére, hasonlóan a dotcom időszakhoz.

Valószínű nem az értékük jelentős részét elvesztő cégek lennének a legnagyobb vesztesek, hanem az amerikai háztartások, hiszen vagyonuk jelentős része részvényben van. Egy a dotcom lufi 2000-es kipukkanásához hasonló esés 8 %-kal csökkentheti az amerikai háztartások vagyonának értékét. Ez visszafoghatja a fogyasztást, ami az USA mérete miatt általános lassulást indíthat el a világgazdaságban. A kereskedelmi és geopolitikai feszültségek (pl. amerikai vámok, exportkorlátozások, Kína-Nyugat dinamikák) felerősíthetik a piaci bizonytalanságot, és tovább ronthatják az üzleti környezetet.

Ha mindez ahhoz vezet, hogy a hitelezők visszafogják a hitelkínálatot, a finanszírozás drágábbá vagy nehezebbé válik, ez a reálgazdaságban is fájdalmas láncreakciót indíthat el, a buborékpukkanás könnyen átfordulhat széles körű gazdasági lehűlésbe.

 

Az AI forradalom dübörög, Európa ébredezik, az állami cselekvőképesség korlátai jelentősek

Hét pontban foglalható össze, milyen fő trendeket látott VilágVevőnk 2025 novemberében áttekintva a think tankek elemzéseit.

  1. A világ feszültségeinek erősödésére készül mindenki, pozíciót épít, stratégiákat dolgoz ki, képességeket fejleszt a katonai erőtől, az AI-on és az iparpolitikán át a jégtőrő flottákig.
  2. Több formában, több helyen jelenik meg az eladósodottság problémája. A világ torlódó feszültségeinek megoldásában az állam pénzügyi szerepvállalása csak adóemeléssel lesz lehetséges.
  3. Európa ébredezik, több tanulmány hívja fel a figyelmet a határozottabb fellépésre (AI, iparpolitika, Ukrajna), konkrét témákban jelent meg az adminisztráció csökkentése (energia zöld vámjának elhalasztása, lakásépítési szabályozás enyhítése).
  4. Az nemzetközi szervezetek átalakításának kérdése (G7, G20, WTO, fókuszált államközi együttműködések) egyre komolyabb teret követel. Ez arra utal, hogy a globális kormányzás átalakulása javában folyik.
  5. A társadalmi problémák listája (egészségügy, lakhatás, migráció, veteránok, egyedüllét, fiatalok, méltányosság, vallás) elsősorban amerikai lista, a legtöbb tanulmány az USA think tankjeiben született – ez a tematika egy gyökereit kereső, erősítő megközelítésre utal. Európában jelentek meg a lakásépítés ösztönzéséről és az egyedüllét hatásairól szóló elemzések.
  6. A digitalizáció területén a megfelelő állami szabályozás és stratégiaalkotás volt a fókuszban. Az AI területén a siessünk, nehogy lemaradjunk hangulat és a túlfűtöttségtől való félelem egyszerre van jelen – ez jól mutatja, hogy most ide koncentrálódnak a világot fejlesztő energiák.
  7. A klímavédelem területén az eszközkeresésre, a feltételek megkeresésére, akár a lassításra koncentrál az intellektuális munka – úgy tűnik, ez a szerelvény dombnak felfele lassít.

 

Iratkozz fel hírlevelünkre, és csatalakozz a Linkedin csoportunkhoz, hogy értesülj friss írásainkról!

 

 

Határozottabban, erősebben!

2025 októberében a nemzetközi témák voltak a meghatározóak a think tankek elemzései között. Kiegyenlített figyelmet kapott öt terület: az aktuális konfliktusok, a biztonságpolitika, Európa, a nemzetközi szervezetek és a fejlődő országok ügyei.

Aktívabb szerepvállalást, erősebb képességek kiépítését hangsúlyozta sok írás – a fokozódás szelleme járja be a világot.

A másik legfőbb motívum a nemzetközi szervezeti rendszer átalakítása akár Európában, akár a globális kormányzásban, akár a szegényebb országok ösztönzése területén.

 

Amerika karakterét védi, Európa a motivációját keresi

A gazdaság területén az eladósodás, a globális sokkok és az AI lufi borzolták a kedélyeket.

Az állam okozta korlátok lebontása és a zöld ügyek szerepeltek legtöbbször a versenyképességi agendán.

A társadalommal kapcsolatban 10 téma volt az elemzések fókuszában 2025. novemberében: az egészségügy, lakhatás, migráció, veteránok, egyedüllét, a fiatalok digitális kitettsége, igazságos zöld átmenet és az afrikai keresztények védelme.

 

Az AI lokomotív hasít, a klímavonat lassít

A digitalizáció területén a káros hatásokat megelőző, ellensúlyozó szabályozás megerősítése volt a fő motívum. Az AI területén a pozícióépítés a kulcskérdés, a túlfűtöttségtől való félelem mellett.

A klímapolitika nagy hangsúlyt kapott novemberben, elsősorban a zöld célok elérésének nehézségével foglalkoztak az elemzők. Európában felmerült, hogy az áramiportra még sem kellene ökoadó, Afrikában a klímacélokat szolgáló gazdaságpolitika eszközeit keresik.

 

A várfalakat építő november

A globális feszültségek erősödésére készül a világ, az AI területére fókuszálnak a fejlesztő energiák. Amerika és Európa egyaránt a pozícióit erősítő, értékeit védő lépéseket elemez. A közösségi cselekvés képességeinek erősítése és fókuszának koncentrálása egyszerre jelenik meg az agendán. Úgy tűnik, ezeket a törekvéseket elsősorban a nemzetközi vetélkedésben való siker szempontjai, másodsorban a társadalmi feszültségek kezelésének feladatai mozgatják.

 

Iratkozz fel hírlevelünkre, és csatalakozz a Linkedin csoportunkhoz, hogy értesülj friss írásainkról!

 

 

Olvasd el ezt is!

Az új világrend játékszabályai kezdenek kirajzolódni