Mivel is foglalkozott a világ 15 legjelentősebb elemző intézete tavaly? Mit jelent mindez Magyarország számára?
Türelem, Közösség Nyitottság – hangsúlyoztuk egy éve, előre tekintve a 2021-es évre. Azt gondoltuk, vége lesz a járványnak, a vírus veszteségei és bezártsága után zavartan, de lelkesen indul újra a világ. Hát nem lett vége. Szünetek voltak csak, éppen jön az ötödik hullám. Persze most is bízunk benne, hogy az omikronnal túl leszünk az egészen és jöhet a koronavírus utáni kor. Azonban annak is van esélye, hogy a koronavírus ki tudja milyen hosszú korának a harmadik éve jön 2022-ben.
A koronavírus korának fő ügyeinek listáját jól mutatja a világ legnagyobb think tankjeinek 2021-es tematikája. Érdekes tükör – a nagy kérdés mi is következik belőle.
A cikk nyomtatható pdf formátumban is letölthető. Kattints ide.
Forrás: MTI – Varga György
A koronavírus korának második éve
2021-et a koronavírus határozta meg, digitálisabb és bizonytalanabb lett a zöldre vágyó világ. Hét pontban foglalható össze, mit üzennek nekünk a 15 legbefolyásosabb think tank munkái.
- Míg a járvány területén 2020-ban a betegségre való gyors válaszról, 2021-ben már a vele való együttélésről szóltak az elemzések. A tömeges oltás helyett azt oltások hatásait vizsgálták.
- A gazdaságot már nem a járvány okozta sokk, hanem a nyomában kibontakozó válság és helyreállítás határozta meg. Egyszerre jelent meg a károk enyhítésének igénye és az évtizedes pénznyomtatás kifulladása. A világon mindenütt feltűnt egy sokak által a fejlett országokban már kihaltnak hitt kór, az infláció.
- A társadalom helyzetéről szóló elemzések az egyenlőtlenségek és a feszültségek növekedéséről szóltak.
- Nemzetközi területen az amerikai-kínai vetélkedés, Európa gyengülése és Oroszország katonai aktivitása mellett az afrikai, ázsiai válságok voltak fókuszban.
- A gazdasági, társadalmi, kulturális viszonyok átformálódásának fő területe továbbra is a digitalizáció. Már nem a termékek, szolgáltatások, vállalkozások és platformok átalakítása van a terítéken, hanem az oktatás, a munkaerőpiac, a pénz, az állami szolgáltatások és a digitális világ szabályozása.
- A klímasemlegesség területén nem a célokról, az eszközökről volt szó elsősorban: a globális megvalósíthatóságának diplomáciai, szakpolitikai, finanszírozási hátterével foglalkoztak az elemzők.
- A 2021-es és a 2020-as témalistát összehasonlítva meglepően kevés a különbség. Ugyanaz a járvány kibillentette világ keresi miben tud visszatérni a régi kerékvágásba, milyen célok, játszmák maradnak aktuálisak. Emellett az is érződik, hogy sok területen már nem lehet visszatérni a régi mederbe, csak még nem látszik, nem alakult ki az új.
Módszertan
A világ vezető think tankjainek tematikája az egyik legmegbízhatóbb forrás arra vonatkozólag, miről is szól a világ. Cikkünkhöz az általuk legfontosabbnak tartott témákat rendszereztük. A leginkább patinás, reputációjukból, minőségükből, felkészültségükből élő intézmények tematikáját néztük át. Amiről ezeken a helyeken gondolkoznak, az fog idővel megjelenni a sajtóban, a politikában – ezért is érdemes figyelni, miről mit mondanak ezekben a műhelyekben.
Az elemzésbe bevont intézetek: Brookings, Bruegel, CASE, Chantham House, China Institue of Contemporary International Relations, FGV, French Institute of International Relations, Heritage Foundation, ISS, Japanese Institute of International Affairs, Konrad Adenauer Stiftung, Korean Development Agency, RAND, South African Institute of International Affairs, Observer Research Foundation.
Az áttekintés eredményeit a következő táblázat foglalja össze.
A világ vezető elemző intézeteinek legfontosabb témái 2021-ben
Mit tesz velünk a koronavírus?
A járvány a gazdaságban felborította a korábbi egyensúlyt, a társdalomban pedig feszültségeket, alkalmazkodási kényszert hozott létre.
A monetáris politika évtizedes csodafegyvere, a folyamatos monetáris lazítás kifulladóban van, miközben a közkiadások növekednek. Kulcskérdéssé vált a bankrendszer stabilitása, az értékláncok zavaraiból egyre láthatóbban bontakozik ki az infláció.
A tömeges oltásokkal egyre fontosabb lett a vakcinák társadalmi és egészségügyi hatásainak feltárása. Ugyancsak a járvány generálta kérdés, hogyan alakítja át társadalmi viszonyainkat – például a munkavégzést, a nemi szerepeket, az oktatást – az online térbe költözés.
A robotok zöld jövőt álmodnak
A legfontosabb világot szervező ügy továbbra is a klímasemlegesség. Hogyan születhet meg a globális alku a célokról és a terhekről? Összefér-e a globális jólét és a széndioxidkibocsátás jelentős csökkentése, melyek a megfelelő technológiák politikai, szabályozási keretek és technológiák a két szempont összehangolására? Mi történik, ha folytatódik a felmelegedés? Hogy alakul a vízhez való hozzáférés, a migráció?
A legerősebb sodrás pedig, ami magával ragad egyént, vállalatot, közösséget, az a technológiai fejlődés. Egyre erősebb téma a digitális pénz, újra feltámadóban van az űr meghódításának témája. Közben hol alkotni próbálják az új online világ szabályait, hol csak megérteni akarják, mit is tesz az emberek közötti kapcsolatokkal, viszonyokkal.
Átrendeződés a főtáblán, feszültségek a periférián
A külpolitika működési rendjén az előbb leírtak nem sokat változtattak. 2021-et is az USA és Kína közötti nagyhatalmi versengés jellemezte. Az EU belső ügyeivel és határainak védelmével volt elfoglalva, értelmezi világbeli pozíciójának átalakulását. Oroszország főleg katonai minőségében jelent meg az elemzésekben.
2021. első napjai az USA vezető szerepének megkérdőjelezésével indultak, amikor tüntetők törtek be a Capitolium épületébe. Az amerikai kivonulás után sokkal gyorsabban megtörtént a tálib hatalomátvétel Afganisztánban, mint bárki is számított volna rá – ez nem csak a terrorizmus elleni háború 20 évének egyfajta balszerencsés lezárását jelentette, hanem meg is kérdőjelezte annak értelmét.
Kína feltörekvő hatalomként jelent meg a tematikában. A határmenti terjeszkedési szándékok (Tajvan, Dél-Kínai tenger), a távolabbi régiókban való viszony (Ausztrália, Pakisztán, Balkán) és a szimbolikus, technológiai pozícióépítés álltak az elemzések fókuszában.
Az EU a helyreállításról, a belső kohézióról, a klímasemlegességről, az európai politikai szint születéséről szól. A veszteségek (Brexit) és belső konfliktusok (EU jog Vs. Lengyelország) mellett a határvédelem, a szomszédos Oroszországhoz és Törökországhoz való viszony és a Kínához való viszonyulás jelent meg a tematikában.
A globális délről szóló elemzések a világ szerencsésebb felét is súlytó csapások ottani, súlyosabb következményeit vizsgálják, meghatározó elemük az intézményi, infrastrukturális hiányosságok szempontja. Egy rendezetlen, vad, valahogy kezelendő világ képe rajzolódik ki: segélyek hatásai, egyenlőtlenségek, vakcinaháború, a felmelegedésből adódó feszültségek, drog, konfliktusok. Közben itt is egyre erősebben jelenik meg a kínai befolyás.
És akkor mi lesz?
Az elemzések mindig a konfliktusokról, a megbomló egyensúlyokról, a megoldatlan ügyekről szólnak -ez a természetük. Ha nem cselekszünk, nagyobb lesz a bizonytalanság, több lesz a konfliktus. Ha nem zabolázzuk meg, elsodor minket a digitalizáció, Kína, a globális felmelegedés. Érthető gondolati sémái ezek egy biztonságát, kifinomult működését és jólétét védő világnak.
Forrás: hajozas.hu
Mégis, mi van, ha a világ legkomolyabb intézeteinek közös üzenetét komolyan vesszük? Az üzente tömören: A bizonytalanságok erősödnek. A végtelen és olcsó pénz korának vége. A klímasemlegességi cél szervező ereje nő. A világ a digitális térbe költözik. A régi hatalmak: Európa, Amerika és Oroszország újra értelmezi a szerepét. A társadalmi feszültségek nőnek, a régi konfliktusok élesednek, széteshet, ami nem tartozik erősen egybe. Közben Kína erősödik, újfajta számítógépek által érvényesülő logikák, szervezetek, hatalmak törnek előre.
Hosszú, alapos beszélgetéseket érdemel az üzenet értelmezése. Gondolatindítónak négy felvetés:
- Mintha egy nagy átalakulásban lennénk benne. – A koronavírus előtti kor hatalmai keresik az új szerepüket. A régi normák, szokások közül nem tudni melyik marad fenn, melyik kopik el. Az új szereplők és elvek a mellékhatásokra való tekintet nélkül törnek előre. A társadalom perifériáján élő emberek, a szegényebb térségek számára a világban elfoglalt hely egyre kevésbé egyértelmű: kevésbé lehet tudni, mihez érdemes csatlakozni, mitől kell tartani. Az új (keletibb, digitálisabb, zöldebb, óvatosabb) világ már formálódik, de az azt formáló erők még inkább mossák a régi rendet, mint formálják az újat.
- Egyszerre veszélyes és izgalmas lesz a világ. – Egyrészt sok minden fog történni vagy történhet meg, másrészt ezeknek tétje is van. Egyszerre van lépéskényszer, mozgástér és kockázat. Az nyer, aki az ilyen kaotikusabb viszonyok között jobban tud védekezni és lehetőséget megragadni. Nincs előzetesen biztosan nyerő stratégia, a hitek és a tudások ereje lesz fontos. Amikor a világ bizonytalanabb lesz, felértékelődik az emberi tényező – jobban számít, ki mennyire tudja, mi fontos neki, mit akar, kiben bízhat meg.
- Az új világ alapjai látszanak. – Minél jobban érti valaki, hogyan érdemes mozogni egy klímasemlegességre törő világban, a digitális valóságban, annál könnyeben ismeri fel a lehetőségeket és a veszélyeket. Megint ára lesz a pénznek, a globális konfliktusok és bizonytalanságok sokkal erősebben fogják szervezni a gazdaságot. A járvány átalakítja az életszervezést, a fogyasztást. A társadalmi feszültségek és különbségek növekedésével, a nagyközösségé integráló eszmék és technológiák gyengesége miatt a kis közösségek szerepe felértékelődik.
- Magyarország egyszerre sérülékeny és alkalmazkodóképes. Közel van hozzánk több globális hatalmi törésvonal, ami egyszerre kínál veszélyeket és mozgásteret. Gazdaságunk tőkeszegény, ami egyszerre jelent kitettséget az erősebb szereplőknek és nyitottságot a lehetőségekre – a gazdagabb közösségek pozícióvédő stratégiához viszonyítva. Gazdasági, hatalmi pozícióink félperiférikusak, sorsunk nagyban függ a piacainkat, a finanszírozásunkat, biztonságunkat szervező központok sorsától és szándékaitól. Ellenben hozzá vagyunk szokva a bizonytalansághoz és a változáshoz, erős és egységes a kultúránk.
Forrás: csodalatosmagyarorszag.hu
Mindebből az következik, hogy nem tudjuk a koronavírus kor feszültségeiből jól vagy rosszul jön-e ki az ország. Valószínű egyszerre lesz igaz mindkettő – egyes ágazatok, térségek, társadalmi csoportok vesztesei lesznek a bizonytalanságnak, mások megerősödve kerülnek ki belőle. Két nagy kérdés következik ebből: hogyan kerülhetne a gazdaság és a társdalom minél nagyobb része a nyertesek közé, másrészt milyen belső konfliktusokat hoz majd az átrendeződés, hogyan lehet ezeket csillapítani.
