Egy évvel ezelőtt a Mindenkinek van Balatonja című cikkel indítottuk el Magyar Tenger sorozatunkat. A balatoni identitásról, a balatoni vállalkozásokról szóló interjúk és portrék készítése közben hamar rájöttünk, hogy egy nyár nagyon kevés arra, hogy a régióról eleget tudjunk mesélni. És nem csak azért, mert a Balaton nem egy, hanem négyévszakos… Azzal a tudattal búcsúztattuk a nyarat és a Magyar tenger sorozatot is, hogy idén folytatjuk.
Fotó: pixabay
Tavaly nyáron a Balaton saját hangját kerestük. Kinek mit jelent a Balaton? Mitől balatoni a balatoni? – tettük fel sorba a kérdéseket balatoni vállalkozóknak: borászoknak, étteremvezetőknek, panziótulajdonosoknak. Sok és sokféle választ kaptunk, melyek egy ponton mindenképp összecsengtek: a Balaton többet érdemel és többet is tud. Többet érdemel annál, hogy az évtizedekkel ezelőtt kialakult szokások mementója legyen; hogy puszta gigászi strandként, egynyári lehetőségként tekintsenek rá.
Idén télen a rendkívüli és hosszan tartó hideg miatt a Balaton befagyott és hetekig olyan tömegeket vonzott, mint a legnagyobb kánikulában. Csak a strandolók ezúttal nem bikiniben, hideg sörrel hűsöltek a tenyérnyi árnyékban, hanem télikabátokba csavarva korcsolyáztak, fakutyáztak, jégvitorláztak és forralt boroztak. Egyszerre volt fenséges és szórakoztató, ahogy a balatonzöld jégen csúszkáltunk pont ott, ahol a nyári estéken úszni szoktunk. A befagyott Balaton kétségkívül a január egyik hazai fénypontja volt és bebizonyította, hogy a tó nem a gumimatracoktól válik vonzóvá.
Télen is Balaton
Az ilyen élmények sokat segítenek, de hosszú még a fürdőbörtönből kivezető út. Az elmúlt években komoly változások indultak meg a turizmus, különösen a gasztronómia terén. Újfajta szemlélet és hozzáállás, s új célkitűzések jelentek meg, a változás élharcosa pedig egy fiatal vállalkozó nemzedék, akik többet szeretnének kihozni a Balatonból.
A balatoni régió fejlődéséhez sok lehetőség adott. A környék természeti és kulturális sokszínűsége megengedi, hogy egyes részeken a balatoni vidék különböző arcait hangsúlyozzák, ahelyett, mindenhol ugyanazt nyújtanák.
Az előző nyár cikkeiből az látszik, hogy éppen ez a sokszínűség adja a Balaton saját hangzását. Idén az egyes szólamokat próbáljuk felfedezni és szétszálazni. Kutatunk és kincset keresünk a Balatonnál: felkeressük azokat a borászokat, akik az eltűnő szőlőültetvények, az ingatlanberuházások miatt átalakuló táj veszélyeire hívják fel a figyelmet. Utánajárunk az északi part ikonikus kulturális, zenei fesztiváljainak. Megkérdezzük a vendéglátósokat, hogy mi történt tavaly óta a munkaerőpiacon, a tó körüli vendéglátásban. Megpróbáljuk felfedezni, hogy mi hív alkotásra a Balaton-felvidéken már nemzedékek óta. Történeteket gyűjtünk mindarról, ami a régióban jó és arról is, ami nehézség. Beszélgetünk, nézelődünk, inspirálódunk. És újra beleszeretünk a Balatonba.
