Nem a jövedelemtől függ Magyarországon, hogy ki mekkora lakásban él. A gazdagok otthonai nem nagyobbak, hanem jobb helyen vannak, szebbek és kényelmesebbek. A szegények lakása sem kisebb, hanem nincs benne korszerű fűtés és messze van mindentől. Akkor él valaki tágasabban, ha magára marad és akkor szűk a hely, ha sok a gyerek.
Fotó: Pixabay
77-78 négyzetméter. Átlagosan ekkora lakásban élnek a legalacsonyabb jövedelműek és a legjobb módúak is Magyarországon. Ekkorák a Budapesten kívüli városok átlagos lakásai. Habár a saját otthon megszerzése az egyik legfontosabb, életre szóló kaland, annak méretét elsősorban nem a vagyoni helyzet, sokkal inkább a lakóhely és a család mérete határozza meg.
Cikkünk nyomtatható pdf-ben is letölthető.
Ez a meglepő egység azonban sokszínű valóságot takar. Egyrészt, hiába ugyanakkora a legszegényebb és leggazdagabb csoport átlagos lakása, több az egy főre jutó négyzetméter a gazdagabbaknál – minél feljebb van valaki a jövedelem szerinti létrán, annál kevesebb emberrel él együtt. Másrészt egy egyedül élőre átlagosan 67 négyzetméter jut, míg egy nagycsaládban mindenkire 17. Harmadrészt Budapesten a lakások sokkal kisebbek, mint falun. Negyedrészt ezek a számok az egyes társadalmi csoportok átlagára vonatkoznak: egy 25 négyzetméteres garzon, egy 59 négyzetméteres lakótelepi lakás egy 89 négyzetméteres társasházi lakás és egy 138 négyzetméteres ház adja ki az átlagot.
A kiadások ötödét viszi el a lakhatás
A magyar családok komoly energiákat fordítanak a megfelelő lakókörülmények megteremtésére: nagy a törlesztő, havonta jönnek a számlák, ha valamire gyűjt a család, az a gyerek majdani lakása. Mindennek megvan az eredménye: A rendszerváltás óta a lakások mérete és minősége majdnem annyit változott, mint az autóké. Az emberek egyre nagyobb része elégedett a lakásával, a háztartások módosabb kétharmadában mindenkire jut egy szoba.
A Beszélő Számok sorozat a magyar háztartások helyzetéről ad áttekintést. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján készített cikkek a gyerekes családok helyzetét, a háztartások fogyasztását és életkörülményeit elemzik. A statisztikákat vizsgálva kiderül, nem minden olyan, amilyennek gondoljuk. A sorozat cikkeihez a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény felvételének, Időmérlegének és Mikrocenzusának adatait használtuk.
Jelenleg picivel 3000 milliárd forint alatt van a lakáshitelek állománya. több mint 600 ezer lakáshitel szerződést törlesztenek hónapról hónapra . A lakáshitelezés a magyar gazdaságpolitika egyik érzékeny pontja. Kétszer volt már emiatt komoly válság a rendszerváltás óta. Egyszer a ’90-es évek elején, amikor bedőlt a szocializmus támogatott hitel rendszere, másodszor pedig pár éve a devizahitel-válság. Szinte nincs olyan család, amelyiket ne tudna mesélni ezekről.
Ahol nincs hitel, ott is van rezsi. A lakásfenntartáshoz kapcsolódó költségek átlagosan picivel több, mint ötödét teszik ki az összes háztartási költésnek – eznagyon hasonló a régió többi országára vagy az EU egészére jellemző értékhez. A szegényebbeknek a lakhatás arányaiban nagyobb terhet jelent, az összes kiadásuk negyedét viszi el. A legmódosabbak háztartásonként 1,7-szer annyit költenek a lakhatásra, mint a legalacsonyabb jövedelműek (a legmagasabb jövedelmű tized: havi 47500 Ft-ot, legalacsonyabb jövedelmű tized havi 28,700 Ft-ot lakásonként).
A szegénység hideg, a jómód takaros
A legmagasabb jövedelmű háztartások fűtésre és áramra másfélszer annyit költenek, mint a legszegényebb jövedelmi tized, pedig háztartásaikban fele annyian élnek. Ma is igaz, hogy a jólét egyik fokmérője, hogy télen kell-e fázni otthon. Bármilyen meglepő, a korszerű fűtés ugyancsak a jómód jele Magyarországon – minél gazdagabb valaki, annál valószínűbb, hogy a vezetékes gáz vagy a távhő be van vezetve a lakásába, míg a legszegényebb háztartások felében még meg kell rakni a kályhát.
A lakáshoz kapcsolódó kiadások esetén abban a legnagyobb a különbség, hogy ki mennyit költ a lakás karbantartására. A magasabb jövedelem teszi lehetővé, hogy valaki mestert hívjon, ne spóroljon az anyagon, ha festéket, csempét kell venni.
Gyerekkel szűkös és hangos, öregen tág és csendes a lakás
Ahol több a gyerek, ott zsúfoltabb a lakás. Az átlagos kétgyerekes család otthona 90 négyzetméteres, többségükben kettőnél több szoba van. A sokgyerekes családok élnek a legsűrűbben, sok jó gyerek kis helyen is elfér. A gyerekes családok picivel kevesebbet költenek rezsire és karbantartásra, mint az átlag (hogy mire megy el ott a pénz, arról szól sorozatunk egy másik cikke). Ez alól kivétel, ha valamelyik szülő egyedül maradt gyerekekkel – akkor a pénz negyedét elviszi a lakhatás költsége.
Minél idősebbek az emberek, annál tágasabb körülöttük a lakás. Magyarországon a vagyon elsősorban saját lakóingatlant jelent. Egy végigdolgozott élet alatt ez össze is jön. Gyakori, hogy pár év után a gyerekek kirepülnek, a szülők egyedül maradnak a nagy szobákban emlékeikkel és a magas rezsivel. Sokat lehetne spórolni a kisebb lakásba költözéssel, de akkor hol alszanak az unokák, hogyan férnének a képek, hova nézne a kényelmes régi fotel.
Az Összkép magazin a magyar társadalom és gazdaság működéséről szól. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövess minket, iratkozz fel hírlevelünkre, ha szeretnéd mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.
A lakáshoz kapcsolódó kiadások egyébként leginkább a 25 éves koruk előtt önállósodókat sújtják –még a nyugdíjasokénál is kevesebb jut egy hónapra, és lakhatási kiadásaikat erősen megdobja a lakbér – ők még a lakásszerzés nagy kalandja előtt állnak. A statisztikai adatok jól mutatják, hogy nem csak azért kezdenek későn önálló életbe a fiatalok, mert élvezik a mama-hotelt, hanem azért is mert így olcsóbb a családnak.
Az én váram az én házam
Hét háztartásból egy él bérelt lakásában a statisztikai adatok szerint. Ez kevesebb, mint fele az EU-s átlagnak, a régiós országokban is gyakoribbak a bérlakások. Ennek három fő oka van:
- A rendszerváltáskor az önkormányzati bérlakásokat a piaci ár töredékéért vásárolhatták meg az ott lakók.
- az üzletileg legálisan is működőképes, hosszú távon is kényelmes körülményeket kínáló bérlakások csak a prémium kategóriában vonzzák a befektetőket.
- A magyar életstratégia szerint az egyik legfontosabb cél – a családi biztonság – záloga a saját lakás. Ezért dolgoznak a családok, ezeket a törekvéseket segíti a mindenkori lakáspolitika.
A bérlakások szürke zónájáról keveset tudunk. Az árak emelkednek, az egyetemek környékén és a gazdaságilag prosperáló városokban sokan adnak bérbe lakásokat, ezt azonban nem feltétlenül szerepeltetik az adóbevallásában. Jövőre kiderül, hogyan befolyásolja ezt a bérbeadás adóinak idén bevezetett csökkentése.
Pesti panelből vidéken ház
Minél nagyobb egy település, annál kisebb lakásokban élnek ott az emberek. Budapesten mégis több hely jut egy lakosra, mint falun (Bp: 37,9 m2, Község: 35,6), mert kisebbek a háztartások (Bp: 2,1; Község 2,6 ember háztartásonként). A markáns különbség az ingatlanok értékében van. Egy átlagos fővárosi lakóingatlan négyszer annyit ér, mint egy falusi. Nagyobbak a bérek, a városba költözők és a befektetők együtt hajtják felfelé az árakat. Egy budapesti panel árából vidéken házat lehet venni. (A falusi és a fővárosi élet jellemzőiről itt és itt írtunk).
Ingatlanok értéke 2017-ben
Hiába tudjuk valakiről, hogy mekkora lakásban él, az még nem mond sokat róla. Hol van ez a lakás, mennyit költ rá és hányan laknak benne – ezek a fontos, élethelyzeteket eláruló kérdések. A társadalmi különbségek egy része a lakcímből derül ki, másik fele pedig a bejárati ajtó mögött lapul.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Itt adhatod meg a neved és email címed, hogy minden héten elküldhessük Neked legújabb cikkünket.
Ezt is érdemes elolvasni!
