Alacsony, azonban gyorsan növekvő jövedelmek, szerény és tradicionális fogyasztás, tágas lakások, helyenként hiányzó közművek és egyre több dolgozó ember – ez jellemzi a falvakat. Bármilyen meglepő, a statisztikai adatok összességében egy életerős világot mutatnak.
Fotó: Pixabay
A magyarországi falvak világa sokszínű. Ugyanúgy beletartoznak a gazdag agglomerációs települések, ahová tehetős gyerekes családok költöznek ki a jobb levegő és a kertes ház reményében, mint a szebb napokat látott, elöregedő és elnéptelenedő zsákfalvak. Önfeledten labdázó gyerekek, lekvárfőző nagymamák, füvet nyíró apukák, vagy kilátástalan munkanélküliek, málló vakolatú eladhatatlan házak és elköltöző fiatalok. Mi jut eszünkbe, ha azt halljuk: a magyar falu?
Cikkünk nyomtatható pdf-ben is letölthető.
Ebben a cikkben a KSH adatai segítségével mutatjuk be a falun élők világát – észben tartva, hogy amit leírunk, egy sokszínű világ, amiben nagyok a belső különbségek. Beszéljenek hát a számok!
A Beszélő Számok sorozat a magyar háztartások helyzetéről ad áttekintést. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján készített cikkek a gyerekes családok helyzetét, a háztartások fogyasztását és életkörülményeit elemzik. A statisztikákat vizsgálva kiderül, nem minden olyan, amilyennek gondoljuk.
A sorozat cikkeihez a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény felvételének, Időmérlegének és Mikrocenzusának adatait használtuk.
Magyarországon 2809 faluban 2 millió 889 ezer ember él – ez a lakosság közel 30%-a. Három nagyközségben (Solymár, Tárnok, Csömör) több mint 9 ezren élnek, 30 falu van, ahol a lakosok száma nem éri el az 50-et.
A falvak megoszlása méret szerint – Forrás: Belügyminisztérium
Kisebb jövedelem, szerényebb költekezés
2016-ban arányában kevesebb embernek volt munkája, mint a városokban, több a munkanélküli. Ennek fényében nem meglepő, hogy falun alacsonyabb az egy főre jutó átlagjövedelem: havonta nettó 87 ezer forint. A falvakban az élet is olcsóbb, a falusiak jövedelmi elvárásai is szerényebbek, mint a városokban élőké, de mindez nem ellensúlyozza eléggé az alacsony jövedelmeket. A falusiak bevételei erősen elmaradnak az elvárásaiktól, az átlagos életszínvonalhoz szükséges jövedelem alig több mint 80%-át keresik. (Erről itt írtunk bővebben.)
Alacsony jövedelmük miatt a falusiak szinte minden KSH által mért fogyasztási kategóriából kisebb részesedéssel bírnak, mint a lakosságon belüli arányuk. Különösen turizmus-vendéglátásra és szórakozásra, kultúrára, sportra költenek keveset.
Ennek nem csak az alacsonyabb jövedelem az oka. Étteremért, moziért, diszkóért sokat kell utazni, a helyi események pedig (falunap, focimeccs, programok a művelődési házban), többnyire ingyenesek, így nem jelennek meg a kiadások között.
Az Összkép magazin a magyar társadalom és gazdaság működéséről szól. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövess minket, iratkozz fel hírlevelünkre, ha szeretnéd mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.
Csináld magad! – Élet a ház körül
Vendéglátásra a falusiak nem költenek sokat, annál többet főznek, esznek otthon. Állati zsiradékból például több, mint másfélszer akkora mennyiséget fogyasztanak el évente, mint egy átlag magyar, ráadásul olajból is negyedével többet használnak. Más alapanyagok, mint például a borsó, bab, lencse, krumpli, hagyma, kenyér és sertéshús is szerepelnek a falusiak bevásárlólistáján – ezek a tradicionális magyar konyha hozzávalói. Emellett a befőzéshez használatos cseresznye, uborka, cukor is a kedvelt élelmiszereik között vannak. Borsóleves, babgulyás kenyérrel, lencsefőzelék sertéspörkölttel, paprikás krumpli, rántott hús kerülhetnek ezekből a falun élők asztalára, hozzá télire eltett cseresznyekompót vagy kovászos uborka, inni pedig szörp a kamrából.
A falusiak azért is töltenek több időt az otthonukban, mert a házban, a kertben mindig van mit csinálni. Hogy ez inkább munka, vagy inkább szabadidős elfoglaltság, azt az adatokból nem lehet megállapítani. Sokan biztosan szeretnek sütni-főzni, barkácsolni, gereblyézni, zöldséget termelni, mások ezeket inkább kötelező munkának vagy jövedelem-kiegészítésnek gondolják, olyan tevékenységnek élik meg, amit egyszerűen csinálni kell és kész.
Ami biztos: a ház körüli teendők és a kertészkedés sokkal inkább részei a falusi, mint a városi életnek. A KSH legutóbbi időmérleg-vizsgálatainak tanúsága szerint a falusiak csaknem kétszer annyi időt töltenek olyan otthoni termelőtevékenységekkel, mint amilyen az állattartás, növénytermesztés vagy befőzés. Emellett a háztartásuk ellátására is több időt fordítanak, elsősorban a ház körüli munkák, az udvar, járda takarítása, rendben tartása, vagy akár a fűtéssel, helyenként vízhordással kapcsolatos extra teendők nagyobb időigénye miatt. Kiadásaikat nézve pedig azt láthatjuk, hogy falun több pénzt költenek el a lakás karbantartásához szükséges anyagokra, például festékre, szerszámokra, valamint a fúráshoz, faragáshoz, sövénynyíráshoz szükséges gépekre.
Tágas házak, sok helyen még nincs WC
Az életmódot, az életminőséget nagyban meghatározzák a lakáskörülmények, a falusiak esetében a tipikusnak mondható kertes családi ház. Emiatt sokkal nagyobb a tér: az átlag falusi háztartás 92 m2-en, 3 szobában él, és bár az egy háztartásban élők száma is itt a legnagyobb (átlagosan 2,5 fő) így is több hely jut mindenkire, mint a gazdagabb városokban. Feladatot is ad, ha házban él valaki. Nem kérdés, hogy el kell lapátolnia a havat, le kell nyírnia a füvet, meg kell csinálnia a tetőt. Ilyesmivel a városban élők többségének nem kell foglalkoznia, a falusiak számára viszont ezek a tevékenységek a mindennapok részét képezik.
A falusi házak harmada nincs bekötve a gázhálózatba, 11-ből egy lakásban nincs folyóvizes WC. A házak 34%-ában a főzést gázpalackkal, 40%-ában a fűtést fával vagy szénnel oldják meg – a palackos gázra és szilárd tüzelőanyagokra való teljes költés több mint felét falusiak fizetik ki. Szépen füstöl a kémény, azonban keményebb téli napokon nagyobb lehet a szmog, mint egy nagyvárosban. Ezen kívül a falusi otthonok csaknem tizede a mai napig komfort nélküli. 2016-ban a falusi háztartások 7%-ában nem volt folyóvíz, 7,5%-ban fürdőszoba, 8,6%-ban pedig WC.
Ha falura kívánunk költözni, persze nemrég épült, minden igényt kielégítő ingatlanok közül is válogathatunk. 7 millió forint alatt már találunk jó állapotú, 3 szobás, 100 négyzetméteres házat gazdálkodásra is alkalmas telekkel. Faluról városba mozdulni már nem ilyen könnyű. Kalocsán például ennyi pénzből 2 szobás, 40-50 négyzetméteres lakást tudunk csak venni, nem is beszélve a nagyobb városokról. A falusiak mindenesetre a legkevésbé mobil rétege a társadalomnak: 56%-uk születése óta ugyanazon a településen él.
Erősödő aktivitás, növekvő jövedelmek
Az adatok időbeli változását elemezve, azt látjuk, hogy a magyar falu egyáltalán nem sorvad. Egyrészt nem igaz, hogy a falvak elöregednek: a községekben több a gyerek és kevesebb a nyugdíjas, mint az ország nagyobb településein. Másrészt, a falvakban élők aktivitása nő, 2017-ben 184 ezerrel több volt az aktív kereső a kistelepüléseken, mint 2011-ben. A munkanélküliek aránya azonban még mindig itt a legmagasabb.
Másrészt a faluban élők száma ugyanúgy változik, mint a Budapesten kívüli városokban. Az ezredforduló óta a főváros lakossága ismét nő, a vidéki térségeké csökken – azonban kisebb és nagyobb helyeken egyenlő mértékben.
Gondolhatnánk, hogy ezt az okozza, hogy a jobb életre vágyók indulnak a központok felé, és a városi egzisztenciából kicsúszók menekülnek a falvakba. Az országos számok szerint azonban nem ez az általános tendencia. Bármilyen meglepő, de a nominális jövedelmek a községekben jóval gyorsabban nőttek, mint a városokban. Az egy főre jutó nettó kereset harmadával lett több a falvakban, negyedével-ötödével a városokban és a fővárosban. Ez egyszerre köszönhető a közfoglalkoztatásnak, illetve annak, hogy a munkáskezek iránti igény egyre több, egyre távolabbi településről csábítja dolgozni az embereket, egyre nagyobb fizetéssel.
A magyar falu él és virul
A falusi élet tágasabb, tradicionálisabb és szegényebb, legyen bár kényszer vagy szabad választás eredménye. Van, akit vonz a városok jobb megélhetést nyújtó, nyüzsgő élete, mások pedig pont a zsúfoltság és a lüktetés elől, az olcsóbb ingatlan vagy a nagyobb kert miatt költöznek falura. Ugyanígy más a története az üdülőfalvaknak, a nagyvárosok alvótelepüléseinek és a szegényebb vidékek elnéptelenedő településeinek. Összességében azonban az adatok azt mutatják, hogy a magyar falu él és virul: több a gyerek és kevesebb a nyugdíjas, mint a városokban, az ott élők jövedelme pedig jóval gyorsabban nő, mint az országos átlag.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Itt adhatod meg a neved és email címed, hogy minden héten elküldhessük Neked legújabb cikkünket.
Ezt is érdemes elolvasni!
