Az Összkép magazin Szabó Andrea kutatóval, a Magyar Ifjúságkutatások egyik vezető kutatójával, a 2016-os adatfelvétel első eredményeit tartalmazó kötet egyik szerkesztőjével beszélgetett a magyar fiatalok generációs jellemzőiről, karrierrel és családalapítással kapcsolatos terveiről és politikai aktivitásáról.
Miben mások a mai fiatalok, mint a 10 évvel idősebbek vagy a szüleik voltak fiatalon?
A twitter és a facebook megjelenése alapvetően változtatta meg egy egész generáció beszélt nyelvét. A mai fiatalok rövid üzenetekben gondolkodnak – számukra természetes, hogy a világot le lehet írni három mondatban. Ez a három mondat pedig sokkal sűrűbb tartalmilag, mint eddig bármikor. Sokkal gyakrabban használnak jeleket, mint az idősebbek – ezekbe a jelekbe egész világokat gondolnak bele.
Fotó: pixabay.com
Soha ekkora szakadék nem volt a fiatalok és az idősebbek között nyelvhasználatban. Mi nem tudunk világokat belegondolni a nyelvünkbe, a fiatalok viszont automatikusan ezt teszik. Nyelvezetük sokkal inkább hasonlít egy egyszerűsített jelnyelvre, mint korábban bármikor. De ők erre nem a nyelv vagy a kifejezőkészség romlásaként tekintenek, hanem sokszínűbbé válásaként. Igaz ugyan, hogy az irodalmi nyelvet egyre kevésbé ismerik, de új, korábban nem létező, a nyelvnek részét nem képező készletek jönnek létre.
Magyar Ifjúságkutatás
A reprezentatív, nagymintás ifjúságkutatást először 2000-ben készítették el a kutatók, s azóta négyévente veszik fel az adatokat 8000 Magyarországon élő, 15–29 éves magyar fiatal megkérdezésével. A legutóbbi hullám 2016-ban zajlott, immár ötödik alkalommal. A kutatás átfogó képet ad a magyar fiatalok életmódjáról, fogyasztási szokásairól, oktatási és munkaerőpiaci helyzetéről, politikai attitűdjéről, valamint a családalapítással, gyerekvállalással és a karrierrel, külföldi munkavállalással kapcsolatos terveiről és motivációiról.
A fiatalok új nyelvét a felnőtt társadalom sokszor nehezen tudja értelmezni – nekünk, kutatóknak is okoz nehézséget. Pedig fontos, hogy ezt az új nyelvet vizsgáljuk és megértsük.
Különleges folyamat zajlik: a fiatalok próbálják gyarmatosítani a felnőtt társadalmat. Vagy elfogadjuk és megtanuljuk, ahogy ők kommunikálnak, vagy kizárnak minket. A folyamat világtendencia, melynek hosszú távú következményei lesznek.
A fiatalok változó nyelvhasználata az oktatási rendszerben is nagy kihívásokat jelent. Jelenleg a legtöbb iskolába olyan módszerekkel, eszközökkel próbálják elérni, tanítani a diákokat, melyek nem az övék. Ismerni és tisztelni kell Katona Józsefet és Jókait, de a gyerek nem fogja elolvasni az többszáz oldalas könyvet, ha a neten talál egy 10 oldalas összefoglalót. Az oktatás eszközrendszerének alkalmazkodnia kellene ehhez a kihíváshoz.
Hogyan gondolkozik a felnőtt társadalom a mai fiatalokról?
Az a kép, ami a fejünkben él a mai magyar fiatalokról, nem biztos, hogy megegyezik azzal a képpel, ami a magyar fiatalok fejében él magukról. Egy fiatal önmagáról és általában a magyar fiatalokról teljesen mást gondol, mint az idősebbek.
Vegyük például a kütyüket. A felnőtt küszködik. A fiatalok viszont szinte testük kiterjesztéseként tekintenek ezekre az eszközökre. Míg egy felnőtt szörnyülködik, hogy miért nyomkodják állandóan a telefont meg a tabletet, egy fiatal nem tudja, mi mást csinálhatna. Számukra ez nem függőség, hanem természetes létállapot.
Fotó: pixabay.com
Ezen a szakadékon egyelőre nem tudunk átlépni. A felnőtt társadalom két dolgot tehet. Egyrészt, megpróbál korlátokat építeni – de nem lehet biztosan tudni, hogy ez hasznos megoldás-e. Másrészt, megpróbál alkalmazkodni.
Hogyan élik meg a felnőtté válás folyamatát a mai fiatalok?
Minden generációnak a saját felnőtté válása a legnehezebb. Az ember ilyenkor kezd magára találni. Igaz, hogy a körülmények változtak, vannak például olyan új technológiák, melyek segítenek megtalálni az irányt, az utat attól még a fiataloknak maguknak kell megtenni, mint eddig mindig. Nem gondolom, hogy a fiatalok úgy gondolják, hogy nekik könnyebb, mint a korábbi nemzedékeknek.
Bizonyos szempontból talán még nehezebb is a helyzetük. Beszéltünk a generációk közötti szakadékokról – ennek értelmében a mai fiataloknak egy olyan felnőtt társadalomba kell betagozódniuk, ami sokkal távolabbinak tűnik, mint a korábbi nemzedékek számára.
Azok, akik ezt nem akarják, általában két dolgot tesznek. Vannak, akik kitolják a tényleges felnőtté válást. Egyre gyakoribb jelenség például a mamahotel: a fiatal felnőttek az önállósódás helyett sokáig a szülői házban maradnak, noha képesek lennének önálló háztartás vezetésére. S vannak, akik máshol próbálnak szerencsét: azt gondolják, hogy ez a betagozódás más országban nagyobb anyagi biztonsággal, szabadsággal és perspektívával jár.
A Magyar Ifjúság Kutatás szerint 2016-ban minden harmadik magyar fiatal (15-29 éves) tervezte, hogy külföldön tanul vagy vállal munkát. A HÉTFA Kutatóintézet közel 500 fős, nyugat-dunántúli, székely és belgrádi fiatalok körében végzett felmérése szerint a kérdőívet kitöltők több mint fele, közel 60 százaléka képzeli el más országban a jövőjét.
Az Ifjúságkutatás szerint a külföldi tanulást vagy munkavállalást tervező fiatalok bő kétharmada a jobb megélhetés reményében hagyná el az országot. A HÉTFA kérdőívének eredményei is erről szólnak: a külföldre vágyók saját országukban nem érzik megvalósíthatónak az álmaikat – úgy látják, hogy anyagi körülmények és az éltszínvonal tekintetében máshol jobb élet várja őket.
Hogyan képzelik el a jövőjüket a magyar fiatalok?
A magyar fiatalok jövőképe meglehetősen konzervatív. A hagyományos életútban gondolkodnak: tanulnak, lesz állásuk, jól keresnek, majd családot alapítanak.
Fotó: pixabay.com
Az elképzelések tekintetében a magyar fiatalok nagyon családcentrikusak. A 2016-os Ifjúságkutatás szerint a házasságban élő fiatalok átlagosan 23–24 éves korban köteleződnek el, a nők kicsit korábban, a férfiak kicsit később házasodnak. A még nem házas fiatalok kétharmada a jövőben szeretne házasságot kötni, mindössze 6 százalékuk utasítja el tudatosan ezt az együttélési formát.A magyar fiatalok erősen kötődnek a családjukhoz, barátaikhoz, s hazájukhoz.
Arról, hogy a magyar fiatalok szíve hazadobog, Ábel Európája című sorozatunk korábbi cikkében írtunk részletesebben.
Azok, akik elvágynak Magyarországról, jellemzően átmenetinek tervezik a külföldi életet: világot akarnak látni, meg akarják alapozni anyagilag az jövőjüket. Letelepedni, családot alapítani viszont itthon szeretnének. Az élet persze gyakran mást hoz: kint indul be a karrierjük, kint lesznek szerelmesek, s egy idő után már túl sok minden köti őket külföldre. A fiatalok egyszerűen sodródnak tovább.
Érdekes, hogy egy ennyire modern, fejlődő világban a magyar fiatalok vágyott világképe ennyire hétköznapi, ennyire konzervatív. Ez egy nagyon furcsa feszültség, komoly ellentmondás. Mintha két világ között sodródnának: az egyik oldalon egy ultramodern, globális 21. századi világ (soha nem voltak ennyire globálisak) van, a másikon pedig a 20. századi magyar valóság.
Karrier és munkavállalás szempontjából mi jellemzi a magyar fiatalokat?
Nagyon tudatosan választanak szakmát. Az is fontos jellemvonásuk, hogy könnyen és gyorsan tudnak váltani – például ha kapnak egy jobb állás, már mennek is. Az a lojalitás, ami az én generációmban még megvolt pályakezdőként, ma már nagyon ritka. Azt gondolom, hogy később azért ez a nemzedék is le fog nyugodni és meg fog állapodni – főleg, ha már nemcsak magukról kell gondoskodniuk.
Az Összkép a magyar társadalom és gazdaság működéséről szóló elemzések magazinja. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövessen minket, iratkozzon fel hírlevelünkre, ha szeretné mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.
Az biztos, hogy a munkaadóknak nehéz dolguk van manapság – nem könnyű ezeket a fiatalokat megtartani. Sok energiát kell fordítaniuk arra, hogy vonzóvá tegyék a munkakezdést, a beilleszkedést. A rugalmasság is egyre fontosabb lesz.
A vállalkozói kedv viszont meglepően hiányzik a mai fiatalokból. Nem tudjuk, hogy ennek mi az oka, csak feltételezéseink vannak. Az én hipotézisem az, hogy a vállalkozó figurájához Magyarországon még mindig túl sok negatív képzet társul.
Mit lehet mondani a magyar fiatalokról politikai aktivitás kapcsán?
Ez egy apolitikus generáció. A politika számukra taszító világ, melyhez nagyon sok negatív jellemző, „érték” kapcsolódik. Az Ifjúságkutatások szerint a politikáról a fiataloknak elsők között jut eszébe a hazugság, a csalás, és a korrupció. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen világhoz nem akarnak közel kerülni.
Ez egyébként nem újdonság. A magyar fiatalok sosem voltak különösebben nyitottak a politikára, még a nyolcvanas évek elején sem. Mindig volt egy elit csapat, mint annak idején a Fidesz, akiknek a többség átengedi a kezdeményezés lehetőségét. A többség külső megfigyelőként van csak jelen – ott van, ha szükség lenne rá, de egyébként hátérben marad.
Szabó Andrea szociológus, politológus, az MTA TK Politikai Tudományok Intézetének tudományos munkatársa, a Politikai viselkedés osztályának osztályvezetője. Kiemelt kutatási területe a politikai részvétel, politikai szocializáció, választói magatartás, társadalmi integrációs folyamatok vizsgálata. Az egyik vezető kutatója volt a 2000-es, 2004-es, 2008-as és a 2016-os Magyar Ifjúság Kutatásoknak, a 2016-os vizsgálat első eredményeit bemutató, Ezek a mai magyar fiatalok c. kiadvány szerkesztője.
Igazság szerint az elmúlt 30 évben a politikának nem igazán volt szüksége a fiatalokra. Nem volt olyan kormány, ami komolyan foglalkozott volna velük, támaszkodott volna rájuk. Mivel a politika nem figyel a fiatalokra, ők sem figyelnek a politikára.
A civil aktivitás kapcsán még rosszabb a helyzet. Az Európai Uniót viszont egyértelműen támogatják a magyar fiatalok. Tisztában vannak vele, hogy Magyarország uniós tagságának ők a legnagyobb nyertesei.
Ha tetszett az interjú, olvassa el a sorozat korábbi cikkeit is!
