A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának első része azzal foglalkozik, mennyire nyitott a magyar gazdaság. Röviden: nagyon.
Magyarország kis, nyitott gazdaság. Ezzel a mondattal indítunk minden nemzetközi gazdaságtan kurzust, hiszen mi is indokolhatná jobban azt, hogy miért fontos a magyar gazdaság megértéséhez a nemzetközi kapcsolatokat hangsúlyosan kezelő módszereket használni. De mit is jelent az, hogy nyitott? És egyáltalán, mennyire nyitott?
Hosszú évtizedeken keresztül a gazdasági nyitottság alapvetően a külkereskedelemben jelentkezett, lévén hogy minden más jellegű nemzetközi gazdasági kapcsolat létrejöttét számos szabályozás korlátozta. Bár napjainkra a gazdasági nyitottság a külkereskedelemnél messze többet jelent, mégis érdemes egy kicsit a külkereskedelemre szűkítve vizsgálni a gazdasági nyitottság jelentőségét. Most mi is ezt utat követjük, a sorozat későbbi részeiben kitérünk majd a többi elemre is.
Szállításra várva. Fotó: pixabay
Mennyire nyitott a magyar gazdaság? A válasz röviden: nagyon. Bővebben: az elmúlt években a hazai export és import értéke megközelítette a GDP értékét, így a mutató értéke igen közel esik az elvi felső határnak tekintett 200-as határhoz. Ez azt jelenti, hogy külföldi értékesítéseink és vásárlásaink összege megközelíti a gazdaság által megtermelt hozzáadott érték kétszeresét. Azonban a történet nem lesz teljes két fontos kiegészítés nélkül.
A rendszerváltás után nyílt ki a világ
Saját szerkesztés. Adatok forrása: Penn World Table, 8.1.
Ez nem volt mindig így. A rendszerváltás előtti magyar gazdaság alapvetően a KGST-n belül folytatott valamilyen nemzetközi termékforgalmat, gyakorlatilag zárt gazdaságnak lehetett tekinteni. A piacgazdaságra történő gyors átmenet megszüntette a külkereskedelmi korlátokat, amelyeket lassan a pénzügyi szabályozók lazítása is követett. A nyitottság mutató értéke az 1990-es 53-ról 2011-re 176-ra nőtt. És ez nem egy egyszeri sokkszerű változás volt, amelyik a gazdasági rendszerváltást követő egy-két évben ment végbe. A nyitottság a kilencvenes években folyamatosan nőtt, értéke nagyságrendjét tekintve 2000-re megközelítette a mai szintet, és bár kisebb ütemben, de még mindig növekszik.
Magyarország a világ tizedik legnyitottabb országa kereskedelmi szempontból
Saját szerkesztés. Adatok forrása: Penn World Table, 8.1. – Módszertani megjegyzések a cikk végén
Kereskedelmi nyitottságunk mutatója nemzetközi összehasonlításban is magasnak számít. Ez talán meglepőbb. A globalizációról szóló híradások alapján könnyen gondolhatjuk azt, hogy a nyitottság növekedése önmagában nem meglepő, és nem is magyar sajátosság. Azonban ha megnézzük nemzetközi összehasonlításban az egyes országok nyitottsági mutatóit, akkor azt látjuk, hogy Magyarország helyzete jelentős változáson ment át. Az 1990-es évek elejének lényegében zárt gazdasága a 2010-es évekre a világ egyik legnyitottabb gazdaságává vált.
Az ábrán Magyarország nyitottság mutató szerinti rangsorszámát tüntettük fel 1990-től kezdődően. Az adatbázisban 208 ország szerepel, a legzártabb gazdaságnak adtuk az 1-es sorszámot és a legnyitottabb kapta a 208-t. Gondolhatnánk, hogy ez nyilván azért van, mert az Európai Unió részeként akadálymentesen kereskedhetünk, és valóban, a statisztikák alapján a hazai gazdasági szereplők főbb külkereskedelmi partnerei főleg Európában találhatóak. Azonban azt látni kell, hogy a nemzetközi összehasonlításban is kiugró nyitottság jóval az uniós csatlakozás előtt, gyakorlatilag 2000-re már kialakult, addigra a világ 20 legnyitottabb országainak egyike lett Magyarország. 2015-ben a külkereskedelem szemszögéből nézve kilenc ország volt nyitottabb hazánknál.
Az adatbázisban szereplő 208 gazdaság nem mindegyike tekinthető önálló országnak nemzetközi jogi értelemben. A legnyitottabb 10 gazdaság között számos független, kisebb sziget található, mint például a Seychelles szigetek vagy a brit fennhatóság alá tartozó, de gazdaságilag szintén teljesen önálló Virgin szigetek. Világgazdasági szempontból azonban a legmeghatározóbb talán Hong Kong, a maga világvezető nyitottságával, amelynek vonatkozó mutatója 455, vagy Szingapúr (395) és Luxemburg (299). A top 10-es listába ezen kiugró, jelentős átmenő termékforgalmat lebonyolító gazdaságok mellett még Málta (191), Írország (188), Észtország (179) és Fehéroroszország (178) tudott bekerülni, Magyarországhoz nagyon hasonló mértékű nyitottságukkal.
Az igazi kérdés azonban mégiscsak az, hogy miért fontos a nyitottság, mi ennek jelentősége a hazai makrogazdasági folyamatok szempontjából. Empirikus kutatások sokasága irányul arra a kérdésre, hogy a nyitottabb országok fejlettebbek-e, esetleg gyorsabban növekednek vagy magasabb életszínvonalat érnek-e el. A külkereskedelmi nyitottság, amelynek mértékét ebben a cikkben vizsgáltuk, lehetővé teszi egy ország állampolgárai és vállalkozásai számára, hogy adottságait kihasználva kiaknázza a világgazdaságban megjelenő új üzleti lehetőségeket. Ugyanakkor az import versenyt jelent egyes belföldi termelőknek, ami – főleg a gazdasági visszaesés időszakaiban – gyakran jár együtt fenyegetettségi érzésekkel és az ezekre adott, protekcionizmusért kiáltó reakciókkal. A kereskedelmi nyitottság tehát nagyon sok szálon keresztül hat egy gazdaság szereplőinek helyzetére, jövedelemtermelő képességére. Gazdasági növekedésre gyakorolt hatásai pedig kellően összetettek ahhoz, hogy nehéz legyen egyértelmű válaszokat adni a felmerülő kérdésekre. Akárhogyan is vélekedjünk ezekről a kérdésekről, a nyitottság megkerülhetetlen tény minden, a magyar gazdasággal foglalkozó makrogazdasági elemzésben.
Sorozatunkat következő részében azt vizsgáljuk, mennyire kapcsolódik be Magyarország a tőke globális áramlásába és ez hogyan hat gazdaságunkra.
A nyitottság mérése – rövid módszertani háttér az ábrákhoz
Az egyik leggyakrabban alkalmazott mutatószám a gazdasági nyitottság mértékének meghatározására az export és az import összegének a GDP-hez viszonyított aránya; ha megszorozzuk ezt az értéket százzal, akkor százalékos formában értelmezhető mutatószámot kapunk. A mutatószám elvileg bármekkora értéket felvehet, de azért gondoljunk bele, hogy 200-nál nagyobb értékek nem túl valószínűek (és egyben gyakoriak). Abban a szélső esetben, ha az összes országban megtermelt (és végső fogyasztásra kerülő) terméket exportáljuk (export=GDP) és mindent, amit felhasználunk, importáljuk (nagyjából ekkor is import=GDP), akkor venne fel a mutató éppen 200-at. És valóban, empirikusan az látszik, hogy a legtöbb ország esetében ez a mutató valóban 0 és 200 között vesz fel értéket.
A Penn World Table adatbázisban 208 országra találunk nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatokat, ezeket felhasználva kiszámítottuk mindegyik országra a nyitottsági mutató értékét. Az első ábránkon ennek értékét mutatjuk be Magyarország esetében. Azt is megvizsgáltuk, hogy nyitottság szempontjából hogyan viszonyulunk a többi országhoz. Ehhez azt az egyszerű utat követtük, hogy minden évre sorba rendeztük az országokat nyitottsági mutató értéke szerint és megnéztük, hogy Magyarország hányadik ebben a rangsorban. A leginkább zárt gazdaság kapta az 1-es rangsorszámot, a legnyitottabb a 208-at. A második ábránkon ennek a rangsorszámnak az értékét tüntettük fel.
A sorozat további részei
Nagy nyitottság, kevés újítás, bizonytalan növekedési potenciál – Ilyennek látszik a magyar gazdaság sok év és sok ország adatait vizsgálva A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Cikksorozatunk eredményeit foglaljuk most össze: gazdaságunk kiemelkedően nyitott, ennek lehetőségeit azonban korlátozottan tudja kihasználni, kockázatait pedig csak részben tudja kezelni.
Kik innoválnak? Major Klára sorozatának hetedik része azzal foglalkozik, mennyire innovatívak a magyar vállalatok.
A hosszútávú növekedés tényezői Magyarországon az egy főre jutó GDP az 1995 és 2014 közötti két évtized alatt évente átlagosan 1,97%-ot növekedett. Korábban láttuk, hogy ha ez a növekedés hosszú távon fennmarad, akkor a jövedelmi felzárkózás záloga lehet – évszázados horizonton gondolkodva. Mi volt ennek a növekedésnek a forrása? Mitől nőtt a gazdaság, a növekedés egyes forrásai milyen mértékben járultak hozzá ehhez a növekedéshez? Jelen írásunkban ezt a kérdést járjuk körbe.
Hosszú távú növekedés: mennyi az annyi? Major Klára sorozatának ötödik része azzal foglalkozik, hogyan is alakult a magyar gazdaság növekedése az elmúlt 140 évben.
A jövedelem ingadozása és a közösségi fogyasztás Major Klára sorozatának negyedik része azzal foglalkozik, mi lehet az állam szerepe a válságokkal összefüggésben? Röviden: a kevesebb néha több.
A válság hatása a háztartások fogyasztására Major Klára sorozatának harmadik része azzal foglalkozik, hogyan hat a válság és a fellendülés a háztartások fogyasztására. Röviden: a szegény embert az ág is húzza.
Termelékeny multik, korlátozott hatással Major Klára sorozatának második része azzal foglalkozik, mekkora a külföldi vállalatok szerepe a magyar gazdaságban, annak fejlődésében. Röviden: nagy teljesítmény, korlátozott fejlődés-stimuláló hatás.
