Menü
Sorozatok

Helyben, Közpolitika, Magyar vidék, Szövet

Vidéken a helyzet változatlan?

Magyarországon a falvakban és a kisvárosokban él az emberek 62 százaléka. A gazdasági, állami a kulturális élet irányítása, a média, a tudomány, a fejlesztés a nagyvárosban összpontosul. A gazdaság és hatalom koncentrálódása azonban nem jelentheti azt, hogy a nagyváros maga alá gyűri az ország többi részét. Megteheti, sok területen meg is teszi ezt. Azonban ennek következményei vannak: a vidék életerejének elsorvadása, erősödő társadalmi feszültségek, az ország nagy részének szellemi parlaggá válása. Az Összkép úgy gondolja, hogy a vidék ügyét helyre kell tenni. Beszélni kell arról, mi, hogyan történik ott, ahol a többség lakik – erről szól a Magyar vidék című sorozatunk.

A vidék nem fikció

A legtöbb városi számára a vidék egy sokszínű érzés: a múltba révedés, a természetbe vágyódás, a szánalom, a felsőbbrendűség hangulatának keveredése.  Egy távoli, egzotikus világ, amihez sok közünk nincsen. Fakó kép egy helyről, ahol régóta áll az idő, lassan és eseménytelenül telik az élet, sivár unalomban/ idilli nyugalomban. Azonban a vidék nem fikció, csak a város van távol tőle lelkileg, szellemileg.

800px-Berkenye_falu_látképe

Berkenye falu látképe

Magyarországon több ember él falun vagy kisvárosban, mint megyei jogú városban, illetve a fővárosban. Ennek ellenére a vidéken élő emberről az országos sajtó, az elemzések vagy a közpolitikai javaslatok ritkán és keveset mondanak.  Ennek két fő oka van. Egyrészt a nagyvárosiak nehezen vonatkoztatnak el saját világuktól. Másrészt a hatalom, a pénz, a kultúra a nagyvárosiakra van bízva, és azt saját érdekeik szempontjaik szerint használják.

A városi szakértő gyakran saját világát keresi akkor is, amikor a vidéket vizsgálja.  Például sajnálkozik, hogy miért nincs több innováció, több versenyképes exportáló üzem egy vidéki térségben. Azért, amiért kevés a hal a Bakonyban, a makk a Balatonban: nem ott van a helye.

Egy városközpontban nem lehet zöldséget termelni

A vidék és a nagyváros között természetes munkamegosztás alakult ki. Az utóbbiban vannak a központi intézmények, a tudásgyárak, a nagyüzemek. Vidéken minden kisebb, a gazdasági működés jobban kapcsolódik a helyi természeti erőforrásokhoz. A nagyvárosban az értelmiségi gondolatokat gyárt: tervez, egyeztet, papírokat ír. Vidéken pedig működtet: a helyi életet szervezi, problémákat old meg. A nagyvárosi üzemek a könnyen elérhető piacokra, a méretre, a specializált tudásra építenek. Vidéken a nagyvárosban kifejlesztett technológiákkal, az ott átadott tudással és közvetített tőkével termelnek a helyi természeti, humán adottságokra építve.

A munkamegosztással mindenki jól jár: falura nem kell egyetem, egy városközpontban nem lehet zöldséget termelni. A probléma akkor jelentkezik, ha a központ erőből működik.  Ez történik, amikor egy cég méretétől függ, milyen áron tudja termékét eladni, vagy amikor a nagyvárosok kizárólag saját érdekeik szerint szervezik a közszolgáltatásokat. Ugyanez az oka annak is, hogy a gazdaságpolitika elosztási csatornáin a vidéki gazdaságból a nagyvárosba áramlik a jövedelem.

 

fortepan_76078

Forrás: Fortepan

Magyarországon a vidékről a mezőgazdaság, a folklór és az etnikai problémák mentén szokás beszélni. Cikksorozatunk célja, hogy segítsen ezt megváltoztatni. Meg kell értenünk a vidék működését, a jövőjét alakító folyamatokat. Be kell építenünk a gondolkozásunkba, a közügyek alakításába a vidék életét szervezők szempontjait.  Ez persze ugyanolyan nehéz, mint száz éve volt a Székelyföldön.

A vidéki gazdaság hátrányból indul

Magyarországon a kisvállalkozások nehezen érvényesülnek – erről korábbi cikkünkben írtunk részletesen. Vidéken szinte minden cég kisvállalkozás. Őket sújtja leginkább, hogy nehéz tőkéhez jutni, az adminisztrációt intézni, stabil és megbízható üzleti kapcsolatokat építeni. Ugyancsak a vidék problémája, hogy a mezőgazdaság szabályozási környezete, támogatási rendszere hagyományosan hektikus. A nagy- és kisbirtokosoknak egyik fő kihívása a folyamatos érdekharcokból következő változásokhoz való alkalmazkodás.

Mindezek következtében a vidéki Magyarország jóval szegényebb, mint a nagyvárosok világa. A kisvárosokban és a falvakban a dolgozók keresete jóval alacsonyabb, mint a fővárosban. Budapesten több mint másfélszer, a nagyvárosokban 30 százalékkal nagyobbak a jövedelmek, mint falun. Ennek egy része abból következik, hogy a fővárosban nagyobb hozzáadott értékű ágazatok nagyobb cégei működnek, ahol magasabb képzettségű emberek dolgoznak.  A különbség nagy része azonban nem a szerkezeti eltérések következménye. A béradatok részletes elemzése szerint egy ugyanolyan végzettségű, ugyanolyan munkahelyen dolgozó diplomás 24 százalékkal keres többet Budapesten, mint az ország többi részén.

jövedelmek

Emellett vidéken kevesebb a munkahely, több a képzetlen ember. A munkát keresők a városok felé törekednek, az ott elhelyezkedni nem tudók közül sokan húzódnak vidékre.

Megtörhető az átok

A magyar vidéket feldúlta az elmúlt 70-80 év. A vidéki zsidóságot kiirtották, a svábokat elűzték, a gazdagabb parasztokat meghurcolták. A vidék gazdasági intézményeit a téeszesítés tette tönkre, társadalmi szöveteit az egyházak visszaszorítása zilálta szét. A kádári konszolidáció kiépült egy gazdasági szisztéma, ami a nagyüzem és a háztáji kombinációjára, a melléküzemágakra illetve a nagyvállalatok vidéki gyártelepeire épült – ez a rendszerváltás után pillanatok alatt hullott darabokra. Rendszerré azóta sem állt össze.

Ez keserű örökség, de nem következik belőle egyértelműen, hogy nem lehet rajta változtatni.  Van erő a magyar vidékben. Ennek triviális elemei a környezeti értékek – nem véletlenül gondolkozik a legtöbb térség az agrártermelés hozzáadott értékének növelésében, a helyi termékekben, az idegenforgalomban. Nem lehetetlen ez, csak nehéz.

City_Hall._-_Tamási,_Hungary

Városháza Tamásiban

Sokszínűvé vált a magyar vidék

Sok vidék megtalálta a saját történetét: főleg ott, ahol erős az identitás, képesek voltak kiizzadni az együttműködés kereteit és akadtak elkötelezett vezetők. Sokszínűvé vált a magyar vidék. Nem csak nyomorgó, a múlt századot időző falvak vannak a nagyvárosok határain kívül. Ausztria mellett virágzik az ékszerdobozszerű Kőszeg. Sok település a szegénység mellett is megőrizte tartását és szervezettségét, mint Tamási. Egyes településeket egy-egy helyi üzem vagy turisztikai adottság tesz gazdaggá. Más helyek takaros alvótelepülésekké váltak.

A nagyváros és a vidék közötti kapcsolat is egyre erősebbé válik. Az elmúlt évtizedekben rengetegen költöztek ki úgy a városból, hogy megtartották ottani munkahelyüket. A vidéki életet szervezők között általános, hogy hetente beugranak a megyeszékhelyre vagy felgurulnak Pestre. Az informatika és a közlekedési infrastruktúra fejlődése egyre inkább elmossa a nagyváros és a vidék határát. Már nem kell a városban lenni, hogy az ember benne legyen a világ forgásában, elég bekapcsolnia a számítógépet.

Persze az a kérdés, hogy egy vidéki település tud-e olyan életkörülményeket kínálni, hogy ott legyen érdemes kinyitni a gépet. Képes-e a vidék olyan jövőt kínálni, amiért a nagyváros vagy Németország helyett az otthon maradást választja valaki?