Menü
Sorozatok

Helyben, Magyar vidék, Szövet

A távolság nem akadály – ingázik az ország

Sokat utazni munkába pesti dolog, biciklizni vidéki. Átlagosan napi 50 percet vesz el, hogy eljussunk dolgozni és onnan haza. 1,3 millió ember dolgozik más településen, mint ahol lakik. Cikkünk a 2011-es népszámlálás ingázási adatait böngészi. A lényeg: nem a távolság akadályozza a szegény vidéken élőket a munkavállalásban.

Elindulunk

Reggel öt óra, a kis falu művelődési háza előtt munkások csoportja várakozik álmosan a közeledő mikrobuszra. Kőműves, ács, szobafestő-mázoló – egy építkezésre indulnak a nagyvárosba.

Délelőtt tíz óra, indul az élet a budapesti kávézók teraszain. Tavaszi napsütés, visszafogott, finom elegancia és bizalmat sugárzó környezet. Több megbeszélés kezdődik, a vidékről érkezett vállalkozók kezdik meg a pesti napjukat.

Budapest_metro,_Határ_út

Sűrű járatok: a budapesti 3-as metro

Eltérő élethelyzetek, a cél mégis azonos. Dolgozni, munkába indulni – a lakhelytől távol. A fővárosba megbeszélésre utazó vidéki üzletember és az kétkezi munkás egyaránt útra kel.  Az eset egyáltalán nem egyedi: a munkával rendelkezők harmada, 1,3 millió ember dolgozik másik településen, mint ahol lakik.

Számos oka lehet annak, hogy az ingázást választjuk. Lehet kényszer: a munka gyakran nincs helyben, vagy nem olyan amilyet szeretnénk; esetleg több pénz, jobb lehetőségek várnak otthonunktól távolabb. Sokan a kellemes környezet és az olcsóbb ingatlan miatt tudatosan vállalják, hogy messzebb költöznek munkahelyüktől.

ingázüók jó

Ingázó: más településen dolgozik, mint ahol lakik (Forrás: KSH, 2011-es népszámlálási adatok)

Általában minél kisebb egy település, annál nagyobb az ingázók aránya. Budapestről indulnak legkevesebben máshova dolgozni – minden 10. ember. A megyei jogú városok járásaiban a környékről járnak be, ezekben a térségekben az emberek harmada ingázik. A nagyobb város nélküli, vidéki járásokban az emberek majdnem fele, 920 ezer ember indul más településre munkába.

Az ingázás rendszere az ország nagy részét átszövi. A fővárosban és a megyei jogú városok járásaiban lakik a foglalkoztatottak fele. A dolgozók további harmada él olyan járásokban, ahol tömeges (40 százalék feletti) az ingázás. Ez azt jelenti, hogy a lakosság több mint 80 százaléka lakik nagyvárosban, vagy olyan helyen, ahonnan sokan utaznak dolgozni. Ezt mutatja be részletesen ez a táblázat.

Napi 50 perc utazás

A munkába járás Budapesten a leginkább időt rabló – átlagosan több mint egy óra megy el utazással naponta. A vidékiek között pedig a legnagyobb a naponta legalább két órát ingázással töltők aránya. A megyei jogú városokban és járásukban a legegyszerűbb az élet ebből a szempontból: ötből négy embernek elég egy óra, hogy megjárja a munkába és onnan haza vezető utat.

ingázási idő

Az ingázás időigénye – saját számítás a KSH adatai alapján. (Forrás: KSH, 2011-es népszámlálási adatok)

A fővárosiak mellett a legtöbbet a Pest megyeiek utaznak, másfélszer annyit, mint a többi megye lakói. A járások átlagos utazási idő szerinti rangsorának első tizenöt helyezettje között egyetlen egy nem Pest megyei járás, Pásztó szerepel.  A járásonkénti adatok itt böngészhetőek.

Egyébként nemzetközi összehasonlításban nem ingázunk sokat. Az OECD adatai szerint a skandináv országokban és az USA-ban vesz csak el kevesebb időt a munkába járás.

Az ingázás hőse a szakmunkás férfi

Legtöbbet a szakmunkások ingáznak. Az általános iskolát végzetteknek nincs hova indulniuk, a felsőfokú végzettségűek saját településükön is találnak munkát. A férfiak között az ingázók aránya harmadával nagyobb, mint a nők esetében, erősen él a hagyományos munkamegosztás. Az általános iskolát be nem fejezett nők dolgoznak a legnagyobb arányban lakóhelyükön, a szakmunkás férfiak azok, akik legtöbben indulnak más településre dolgozni.

Képkivágánem és végzettség jó

Forrás: KSH, 2011-es népszámlálási adatok

Békés van a nyeregben

A munkába járók harmada autóba ül, negyedük jár tömegközlekedéssel dolgozni, egy másik negyed pedig több közlekedési módot is használ. A tömegközlekedés a fővárosban a legfontosabb, két és félszer gyakoribb a használata, mint a vidéki járásokban.

Bikes at Bus Station. - Nagykőrös, Hungary

Biciklik a nagykőrösi buszállomáson

Ellenben a kerékpár a vidék közlekedési eszköze. Ott minden hatodik ember biciklin jár dolgozni, míg a nagyobb városokban csak minden tizedik, Budapesten pedig a munkába menők 2 százaléka. A bicikli szerepe a délalföldi megyékben a legjelentősebb – Békés megyében minden harmadik dolgozó ezt használja.

ingázás müdja

Forrás: KSH, 2011-es népszámlálási adatok

Van elég jármű

A kutatások szerint (1,2, 3) az ingázásnak fontos szerepe van a területi egyenlőtlenségek enyhítésében. Az ingázási lehetőségek bővítésének kulcstényezője az elérhetőség – az elmúlt 20 év során a települések megközelíthetőségének jelentős javulása miatt a városi munkaerőpiacok határa 30 km-ről 45 km-re tágult. Az állítás fordítva is igaz: az ingázási lehetőségek hiánya a társadalmi problémák felerősödéséhez vezet.  A nagyobb távolság komolyabb költségei az alacsonyabb képzettségűek munkavállalását ellehetetlenítik.  Ők azok, akik számára tartalék híján a költözés is nehezebben vállalható.

A közlekedés fejlesztése nem elég a munkanélküliség mérséklése érdekében. Az ingázók számának növekedése nem eredményezte a foglalkoztatottsági helyzet javulását. Az elérhetőség javítása akkor mérsékelné automatikusan a falusi munkanélküliséget, ha a tipikus falusi lakos a városinál jóval képzettebb és termékenyebb lenne.

Hungary_Szolnok_Bus_Station_&_Jubilee_Square_-Jaszkunvolan_Nr01

Szolnokról indulnak a járatok

Nézzük azokat a járásokat, ahol a legkevesebb ember jár munkába!Itt alacsonyabb az ingázók aránya, mint a többi vidéki járásban. Ez kiemelten igaz ez a messze indulókra: ahol kevés embernek van munkája, ott harmadával kevesebben töltenek naponta több mint két órát a munkába járással, mint a vidéki térségek átlaga.  A képzettség hiányzik vagy az ingázás költségeit is fedező bért kínáló munka? Valószínűleg mindkettő.

Nem a távolság a hiányzó üveggolyó

Az ingázás lehetősége a vidéken élők széles körei számára nyújt vagy nyújthat lehetőséget a megélhetésre. Ez a háló sűrűn beszövi az ország négyötödét, azonban nem ér el mindenhova. Általában nem azért, mert a távolságok nagyok: az elhelyezkedés egyéni képességének erősödése és a nekiindulásra inspiráló városi munkahelyek gyarapodása lehet a siker hiányzó kulcsa. A magyar vidék szegény részeit nem a nagy távolságok átka sújtja.


A Magyar vidék sorozat korábbi cikkei

A magyar vidék mindig talál kapaszkodót – Szabó Gellérttel, Szentkirály polgármesterével és a Magyar Faluszövetség elnökével beszélgettünk a magyar vidék erejéről, a közösségi összetartás fontosságáról és a bizalmon alapuló párbeszéd égető hiányáról.

Három csapás – a vidék társadalmának és rendjének megroppanása  A magyar vidéket alapjaiban rázta meg a közeli múlt. A II. világháború a vidéki élet meghatározó népeit, több százezer embert tüntetett el.  Ezt követte a vidéki élet korábbi kereteinek felszámolása, a hagyományos intézmények ellehetetlenítése a szocializmus éveiben. Végül a rendszerváltás sokkja sokkal nagyobbat ütött a vidéken, mint a nagyvárosokon. Egyéni életek, családi hagyományok, települések és tájegységek kultúrái roppantak meg. Emellett a tovagyűrűző hatás is jelentős: a vidék rendjét, reagáló képességét gyengítette meg a második világháborúval kezdődő fél évtized.

Vidéken a helyzet változatlan? Magyarországon a falvakban és a kisvárosokban él az emberek 62 százaléka. A gazdasági, állami a kulturális élet irányítása, a média, a tudomány, a fejlesztés a nagyvárosban összpontosul. A gazdaság és hatalom koncentrálódása azonban nem jelentheti azt, hogy a nagyváros maga alá gyűri az ország többi részét. Megteheti, sok területen meg is teszi ezt. Azonban ennek következményei vannak: a vidék életerejének elsorvadása, erősödő társadalmi feszültségek, az ország nagy részének szellemi parlaggá válása. Az Összkép úgy gondolja, hogy a vidék ügyét helyre kell tenni. Beszélni kell arról, mi, hogyan történik ott, ahol a többség lakik – erről szól a Magyar vidék című sorozatunk.