Menü
Sorozatok

Továbblépők, Vállalkozás

Indulj el egy úton – A továbblépők kulcsszerepéről

Más kérdéseket kell feltenni a magyar gazdaságról és máshogyan kell azokat megválaszolni, mint ahogy ezt megszoktuk. A vállalkozók szemszögéből érdemes keresni a fejlődés útját, az azt lezáró akadályokat. A Továbblépés koncepciója a magyar vállalkozások növekedési lehetőségeinek kiaknázásához nyújt kereteket.

Hamupipőke és a legkisebb fiú

Sok meséből tudjuk, hogy a szorgos és egyszerű nagyobb testvéren múlik a család stabilitása, a széllel bélelt és furfangos kisebben pedig a család szerencséje. A tanulság a magyar gazdaság esetében is igaz: a kis hazai cégek kínálják a gyors gyarapodás lehetőségét, nem a hatékony multik rendszerei.

Meglepőnek tűnhet ez, hiszen a magyar gazdaság teljesítményének döntő része és stabilitása a nagy cégeken és a nemzetközi értékláncokba integrálódó vállalkozásokon múlik. Ez a világ együtt mozog az európai gazdasággal: ha Berlin tüsszent, mi fázunk meg. Ha több európai gépet vesznek Ázsiában, több munkája lesz az esztergályosainknak. A globális hálózatban fegyelemmel és kemény munkával tartható az adott pozíció. Ezen javítani nem lehetetlen, de ebben a játékban nehéz ugrálni. Ugyanúgy, ahogy egy gyári munkásnak biztos megélhetést ad a cége, de nem bátorítja nagyot álmodni.

A nagy cégek prosperitása és hálózataik működése stabilitásunk kulcskérdése. Olyan fontos ez, mint levesben a víz. Dolgozni kell rajta, mint sportolónak az erőnlétén. Mégis, Magyarország felemelkedésének esélye a kisebb cégeken múlik. Ennek két fő oka van:

  • Egyrészt ők a magyar kapitalizmus vadságának áldozatai: őket köti gúzsba a mindennapi küszködés, a bürokrácia és az erős partnerek terhe. Az ő továbblépésüket korlátozza az önvédelemből intim működés, a lehetőségek megragadásához szükséges időtáv és a bevonható tőke hiánya. Ahogy sorozatunk előző részében bemutattuk, ha kisebb cégeink teljesítménye elérné a visegrádi országok átlagát, 10 százalékkal, 3 ezer milliárd forinttal több lenne az, amit évente elkölthetnénk.
  • Másrészt a hazai cégeken keresztül tarthatjuk meg az új termék teremtette piacokat és profitot, a hatékonyságjavítás hozamát. A multik innovációs központjaiban jól fizetett szakértők nagyszerű dolgokat találnak ki, de a felfedezés hozama a vállalatot illeti meg. Ha egy hazai vállalkozó újít, a pénz az ő zsebében marad, a megnyíló üzleti lehetőségek itthon generálnak beruházást. Való igaz, az ő esetükben nem új molekuláról vagy algoritmusról van szó, hanem csak a bort kelendőbbé tévő palackról,  a lakásvásárlást egyszerűbbé tévő honlapról. Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés nekünk.

Kekturistajelzes

 

Egyről a kettőre

A gazdasági növekedés cégek utólag sikeresnek bizonyuló döntéseire épül. Akkor tudjuk a növekedés feltételeit megteremteni, ha tudjuk, hogyan juthatnak vállalkozásaink egyről a kettőre, és felismerjük, mi akadályozza őket ebben. Erre, a továbblépés logikájára kell koncentrálnunk. Azt kell megértenünk, mi hajtja a vállalkozókat és cégeiket a jobb működés felé.

A lehetőségeket, a világ működését a vállalkozók látószögéből néző megközelítésre van szükség. Olyan megközelítésre, ami megmutatja, hogyan dönt egy vállalkozás vezetője. A lakótelepek építésekor gondos mérnöki munka jelölte ki a gyalogos közlekedés optimális tengelyeit. Az emberek meg ösvényeket tapostak maguknak oda, ahol szükségük volt rá. Sok idő kellett, míg rájöttek, érdemes kivárni, merre mennek a gyalogosok, és a kijárt helyekre építeni a járdát.

Sok gondosan kimunkált elmélet ad leírást és tanácsot a gazdaság növekedésének hatásútjairól. Az elméletek alapján megalkotott gazdaságpolitikai eszközök pedig a lakótelepi járdákhoz hasonlóan vagy beválnak, vagy nem. Magyarországon a vállalkozók láthatólag nem tartják vonzónak a kijelölt utakat. Hasznos lenne arra koncentrálni, merre is szeretnének menni.

A Továbblépés koncepciója

Ahhoz, hogy a vállalkozások számára járható utakat találhassunk, meg kell értenünk fejlődésük mozgatóit. Értenünk kell mit és miért tesznek. Ez nem bonyolult, csak új megközelítést követel.

A vállalkozások tevékenysége kétszintű. Egyrészt nap mint nap ugyanazt csinálják: kinyitják a boltot, gyártják a csavarokat, vetnek-aratnak. Másrészt változtatnak. Ez legtöbbször alkalmazkodás: a világ alakul és a megmaradás megköveteli az idomulást. A divatban időnként új kollekcióval kell kijönni. Egy gyárnak követnie kell a technológia alakulását, egy kereskedőnek reagálnia kell a konkurencia kínálatának és árainak változására.

Amikor többre törnek, mint a status quo fenntartása, az a továbblépés: többet, jobbat csinálni kevesebből, kisebb kockázattal. Új termék, nagyobb piac, szervezeti átalakulás, jobb gépek, raktár építése, keretszerződés egy nagy vevővel – sok formája lehet. Máshogy működni tovább. Ez eleinte kockázat és költség, de a végén jobban megy majd a cégnek.

Ha a vállalkozások változtatási képessége kevesebb, mint ami az alkalmazkodáshoz szükséges, pozíciójuk gyengül, egyre kisebb haszonnal és piaci részesedéssel tudnak működni. Ha képesek a továbblépésre is energiát szánni, helyzetük javul – a gazdaság prosperál. Az alkalmazkodás kényszer, a továbblépés már szándék kérdése.

A továbblépést motiváló szándékok közül a legismertebb a nagyobb profit. Azonban a vállalkozók nem csak több pénzt szeretnének. Van, akit az alkotási vágy hajt, mások kevesebbet akarnak dolgozni vagy nyugodtabban akarnak aludni.

Szerinted mik a magyar vállalkozók továbblépésének motivációi? Válassz hármat az alábbi lehetőségek közül!

View Results

Loading ... Loading ...

Három aspektus befolyásolja, hogy belevág-e a vállalkozó a továbblépést lehetővé tévő tevékenységbe: a Lehetőség, a Képesség és a Hajlandóság.

  • Lehetőség: Fizikailag megvalósítható-e a terv? Nem kerül-e a megvalósítás többe, mint a várható eredménynél?
  • Képesség: Rendelkezésre áll-e a szükséges erőforrások? Rendelkezik-e a vállalkozó a szükséges tudással? A törvényi előírások, szerződéses feltételek, informális szabályok lehetővé teszik-e a cselekvést?
  • Hajlandóság: Van-e elég bizalom a jövőben, a többiekben? Mennyire kockázatos a cselekvés?

Sorozatunk első részének hőse, Monori Sándor számára megnyílt a lehetőség, hogy egy négyszer nagyobb épületet építsen, mint előtte bármikor. Ez komoly továbblépés lenne számára, új piacra léphetne be, nagyobb projektekbe vághatna bele, ha a projekt sikerül.

Kijön-e a matek – a projekt megvalósításához szükséges pótlólagos beruházások után marad-e haszon? Van-e elég felkészült ember? Van-e elég tőke, ad-e a bank hitelt? Monori úr képes-e egy ekkora beruházás levezénylésére vagy meg tud-e bízni egy építésvezetőben? Megfelel-e azoknak a hatósági előírásoknak, amit egy ekkora projekt során elvárnak? Számíthat-e partnereire, hogy nem veri át a megrendelő vagy valamelyik alvállalkozója? Szállít-e időben mindenki, nem csúszik-e a betonozás télre valamilyen engedély elhúzódása miatt? Megéri-e a rengeteg vesződés a szokásosnál picivel több pénzt? Valóban megnyílnak új lehetőségek, akar-e ő egyáltalán házak helyett csarnokokat építeni?

Kérdések sora – mind arra vonatkoznak, hogy kilépjen-e a vesződéses, de megszokott világából. Ez most a Szakíts ha bírsz vagy a Kész átverés show. A vállalkozók döntése nagyrészt attól függ, hogy milyen a habitusuk, milyenné tették őket a vállalkozói lét kudarcai és sikerei.

Szerinted mi egy sikeres vállalkozó legfontosabb tulajdonsága? Válaszd ki a három legfontosabbat!

View Results

Loading ... Loading ...

Hogyan tovább?

Monori úr és társai döntésein múlik gazdaságunk prosperitása. Ha sokan megalapozatlanul vágnak bele, dől a gazdaság. Ha érdemes lenne, de kihagyják, megfeneklünk. Miért nehéz a továbblépés? Nekikezdenek, de nem megy? Lehetne, de tartanak tőle? Nincs momentum? Valljuk be, nem tudjuk pontosan. A jelek arra utalnak, hogy a túl sok akadály és kockázat korlátozza a továbblépés lehetőségét. A lehetőség hiánya pedig fásulttá tesz, aláássa a képességeket és a hajlandóságot.

Ez azonban csak időleges, hiszen a vállalkozó sajátja, hogy keresi a lehetőséget, és ha megtalálja, mindent megtesz, hogy megragadhassa. Ha tudnánk, mik most a lehetőségek, mi a sikeres továbblépés receptje, észrevennénk, hol vannak azok az ösvények, ahol vállalkozóink elindulnak. Akkor ezeket az utakat kell járhatóbbá tenni életszerű szabályokkal, támogató garanciákkal, elérhető ismeretekkel. Ha látnánk, mi az a kicsi különbség, ami a továbblépőket és a megfeneklőket megkülönbözteti, meg tudnánk mondani kiknek és miben kellene kicsit könnyebbé tenni az életet. Ehhez persze a vállalkozások helyzetét, működését vizsgáló rendszerek kellenének. Kutatások, aktív fórumok, a továbblépés lehetőségeiről és korlátairól szóló eleven viták. Olyan környezet, ami a vállalkozók mindennapjait elfogadja, döntéseik életünkre gyakorolt sorsát felismeri. Többet kellene foglalkozni a továbblépéssel és a továbblépőkkel.

A megoldás kulcsa egyrészt a valóság ismerete és tisztelete, másrészt a változtatás lehetőségeinek megteremtése, a továbblépni akarók helyzetbe hozása, bátorítása. A magyar gazdaság felemelkedéséhez nem egy átfogó országos tervre van szükség. Sok ezer vállalkozás továbblépési elképzelésének megvalósíthatóvá tétele és az ezt támogató eszközök és intézmények kikísérletezése a feladat. Nem lehet és nem is kell a stratégának, a gazdaságpolitikusnak okosabbnak lennie cégeink vezetőinél. A lehetőségek felfedezése, kihasználása a vállalkozók feladata.

A túrák útvonalát és a jelzések helyét sem lehet térképről, repülőről meghatározni, csak a túrázókkal együtt, járva az erdőt. Legyenek használhatóak az ösvények: ne vezessenek szakadékba vagy megmászhatatlan sziklafalra, ne tévesszenek meg és ne tűnjenek el az az útjelek. A nekiindulás bátorsága, a gyaloglás fáradtsága és az időjárás szeszélye már a kaland része.

Szedjük össze együtt, mivel segíthetnénk a továbblépőket! Várjuk a hozzászólásokat!

Név

Email cím

Üzenet

A Továbblépők sorozat előző részei

Megdöbbentő vallomás egy építőipari vállalkozótól: „Az ember az évek során megtanulja, hogyan éljen meg a jég hátán is. De azért az zavar, hogy jobban kell értenem az engedélyek megszerzéséhez és a tartozások behajtásához, mint a házépítéshez. Óvatosnak és szemfülesnek kell lenni, mert nagyot lehet zuhanni” – a magyar vállalkozás intim valósága egy bécsi szelet mellől.

Bölények, rókák, gazellák – a magyar vállalkozások továbblépésének korlátai: Ha a gazdaság nagyvállalatokon kívüli része úgy működhetne, mint a másik három visegrádi országban, a magyar nemzeti jövedelem 10 százalékkal lehetne magasabb. Kisebb cégeink az árral szemben úsznak. A jelennel küszködnek, a jövővel foglalkozniuk kevés energiájuk marad. Miért olyan nehéz? Ez nem csak a vállalkozóknak fontos: ezek a cégek adják a magángazdaság munkahelyeinek több mint kétharmadát, és termelik meg a nemzeti jövedelem több mint felét.

Vissza a főoldalra