Összegyűjtöttük és kiválogattuk, mit érdemes egy vállalkozónak átnézni a statisztikákból, elolvasni az elemzésekből, ha szeretné átlátni, milyen is volt a magyar gazdaság helyzete 2026 nyarán.
A Vállalkozói Mozaik célja, hogy könnyen áttekinthetővé tegye a magyar gazdaságról szóló adatfelvételek, elemzések eredményeit a vállalkozók számára. A tudomány, az elmező műhelyek, a média tartalomfolyamait szitáljuk át. Így keressük azokat a mozaikdarabokat, amelyek jól mutatják a gazdaság színeit, egymás mellé rakva őket összeáll, milyen is az a környezet, amiben a cégek a mindennapokkal birkóznak, az alkalmazkodást, a továbblépést tervezik.
Az írás nyomtatható, pdf formátumban is letölthető. Kattints ide!
2026 nyarának Vállalkozói Mozaikja három részből áll. Először áttekintjük a legfontosabb statisztikai adatokat a magyar gazdaságról – egy oldalba sűrítjük az összes fontos számot. Ezt követően június, július és augusztus tíz legfontosabb elemzését foglaljuk össze. Végezetül további 18 fontos, izgalmas kutatói, elemzői munkát foglalunk össze tömören.
Tengerszem az egykori megyer-hegyi malomkőbányában – Forrás: mikimapia.org
A nyár nem hozott gyökeres fordulatot a magyar gazdaság helyzetében. A bizonytalanságok övezte lassú növekedés megmaradt, a vállalkozások továbbra is keresik a legjobb utat az óvatosság és a továbblépés között.
Szűrőnkön az elemzésre, mérésre épülő állítások akadnak fenn. Arra törekszünk, hogy azt mutassuk meg, amit tudunk. Az adatközléseket, elemzéseket, tudományos munkákat nézzük át, hogy kiválasszuk a legfontosabbakat. A mozaik darabjai egyenként is értékesek: fontos információkat kínálnak, isnpirációt adhatnak. Együtt pedig egy a hírciklus örvényeitől mentesen rajzolják ki a gazdaság helyzetét, folyamatait, feszültségeit, így segítenek feltárni, hol érdemes óvatosnak lenni, miben kell alkalmazkodni, hol lehet érdemes kezdeményezni, újítani a gazdaságban.
Ebben a mozaikban nincsenek fordulatos sztorik, magával ragadó eszmék és személyiségek. Azonban, ha az ember jobban belenéz a számokba, belegondol az elemzői eredményekbe, izgalmas tények, magával ragadó új felismerések bukkannak fel.
Fontosak az értelmezések, a vélemények, de ezekkel a Mozaik nem foglalkozik. Hangosak és harsognak maguktól. Okos és izgalmas személyiségek vannak mögöttük, felpezsdítenek, heves egyetértésre vagy vitára ösztönöznek. Azonban a narratívák eklektikájában sokszor eltéved az ember, főleg, ha gazdasági döntéseket akar hozni.
Fontos a gazdaságpolitika, az adók, a szabályozás, a támogatások meghatározóak egy vállalkozás életében – a Mozaik ezeket sem figyeli. Az állami keretrendszer alakulásában leginkább a sok apró részlet határozza meg a gazdasági döntéseket: a pályázati kiírások apróbetűsei, a csak adó- vagy ágazati szakértők segítségével értelmezhető jogi változások. A mederviszonyok megismeréséhez mélyre kell merülni. A felszín érdekes vitáiból pedig nehéz kiszűrni, mi az, ami csak vélemény, narratíva és mi az, ami tényleg pénzeket mozgató, döntéseket meghatározó tényező. Egyébként is nap mint nap ezekről ír, vitatkozik mindenki.
Iratkozz fel hírlevelünkre, és csatalakozz a Linkedin csoportunkhoz, hogy értesülj friss írásainkról!
A magyar gazdaság az adatok szerint: az iparnak jót tett, a külkereskedelmi egyenlegnek ártott a nyári meleg
Tőmondatokban: Néhány nagy gyár húzza az ipart, az infláció alacsony, az építőipar zuhanórepülésben, a külkereskedelmi többlet harmadával csökkent, a foglalkoztatás picit esett.
A KSH adatai szerint a GDP növekedése tartani tudta az első negyedévi ütemét 2026 II. negyedévében is. A növekedési tényezők között a feldolgozóipar vette át a szolgáltatások körétől az az elsődleges motor szerepét. A feldolgozóipari élénkülés néhány területre koncentrálódik. Kiugró a legnagyobb súlyú járműgyártás egyre dinamikusabb felfutása és a ’számítógép, elektronikai termékek gyártása’ alág növekedése. Az utóbbi számítógép egyetlen üzemnek, a tajvani Foxconn-csoport globális AI szervergyártásba bekapcsolódó komáromi gyárának köszönhető. A járműgyártás szárnyalása három céghez kötődik. A debreceni BMW-gyár fokozatosan lép be termelésbe, az Audi győri, illetve a Mercedes kecskeméti gyárának lendületét az elektromos modellváltás adja. A szolgáltatások körében már hosszabb ideje az egyik legdinamikusabban bővülő terület szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek csoportja – ebben dolgoznak a K+F és mérnöki tevékenységeket és az üzleti szolgáltató központokat szervező cégek.
Az építőipar 2022 óta tartó mélyrepülése folytatódását mutatják a számok. Ugyanez a négyéves visszaeső trend rajzolódik ki a beruházások területén is, elsősorban a feldolgozóipar és a szállítás, raktározás ágak fejlesztési visszaesésének köszönhetően.
A termékek külkereskedelmének havi egyenlege július-augusztus hónapban jelentősen romlott, a szolgáltatások stabil aktívuma azonban segít erősen pozitív tartományban tartani a külkereskedelemi egyenleget. Az infláció éves és negyedéves összevetésben egyaránt alacsony szintre süllyedt. A termelői árak mérsékelten nyomják felfelé az árakat. Augusztusban a foglalkoztatottak száma kissé alacsonyabb, a munkanélküliségi ráta enyhén magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A vállalkozói konjunktúrát mérő indexek többnyire folytatták a 2025 második félévében beindult pozitív mozgásukat, az MNB-GVI vállalati konjunktúraindexe (elsősorban a nagyvállalati várakozásoknak köszönhetően) azonban a második negyedévben már a stagnálás irányába mozdult. Az optimizmus legkiugróbb erősödését a K&H kkv bizalmi indexe jelezte.
A nyár tíz legfontosabb írása vállalkozóknak
Habár a gazdaság helyzete és kilátásai nem sokat változtak, nem volt unalmas ez a nyár a vállalkozások szempontjából. A legfontosabb olvasnivaló a Magyarországon működő német cégeket tömörítő Német-Magyar Kamara áttekintése és részletes javaslatcsomagja a magyar gazdaságról. A kutatói elemzések közül Hortoványi Lilla a vállalati fejlesztések változása és a finanszírozási lehetőségek közötti feszültséget bemutató írását és a forinterősödés hatásait elemző GKI kutatást javasoljuk tanulmányozni. A gazdaság aktuális helyzetét alaposan és széleskörűen mutatják be az MNB és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellet működő Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet elemzései.
Mindig komoly esemény, amikor az IMD közli a világ egyik legfontosabb versenyképességi rangsorát, illetve amikor az OECD átfogó jelentést készít a magyar gazdaságról.
Jó böngészést!
A Kék-szalag vitorlásverseny 2026 nyarán – forrás: szallas.hu
A Német–Magyar Kamara részletes javaslatai a versenyfeltételek javítására, az energiapolitika átalakítására és a képzési rendszerek fejlesztésére
Részletes javaslatokat fogalmazott meg az új kormány számára a Magyarországon működő német cégeket, mintegy 900 tagvállalatot képviselő Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK). Az általános javaslatok mellett két területen: az energetika és a szakképzés témájában dolgoztak ki részletes koncepciót.
A versenyfeltételek témakörében a következő területeket tartja fontosnak a javaslat:
- Az innovációba, a digitalizációba, mesterséges intelligenciába való tudatos befektetések,
- A kkv-k termelékenységét növelő támogatási programok,
- A jogbiztonság és kiszámíthatóság erősítése, piaci alapú és versenyt ösztönző gazdaságpolitika,
- a hatékony közigazgatást, a bürokrácia csökkentése,
- Az EU-val való konstruktív együttműködés,
- Makrogazdasági stabilitás, stabil költségvetési politika, adóreformok, stabil forintárfolyam, alacsony infláció,
- Hiteles euróbevezetési forgatókönyv,
- Hatékony, versenyképes energiaellátás,
- A gazdaság igényeihez igazodó oktatás és képzés.
Az energiapolitika terén olyan változtatásosokat látnának szívesen, amelyek lehetővé teszik, hogy az ipari energia ára ne legyen drágább, mint az EU többi országában. Fontosnak tartják a lakás- és a nem lakáscélú energiamegtakarítások azonos kezelését, megbízható és kiszámítható Energiahatékonysági Kötelezettségvállalási Rendszer kialakítását, a hálózathasználat költségeinek megfelelőbb elosztását, a megújuló energiatermelésre vonatkozó Kötelező Átvételi Tarifarendszerben átalakítását, a napelemes berendezések és akkumulátoros tárolórendszerek együttes telepítésének ösztönzését.
A munkaerőpiaccal kapcsolatos javaslatok körében intézményesített nemzeti platformot javasolnak az ipar, az oktatás és az állam részvételével. Kiemelik a tantervek és a tanári képzés gyorsított modernizálását, a szisztematikus, moduláris átképzési és továbbképzési programokat, a regionális infrastruktúra- és kompetenciafejlesztési kezdeményezéseket, valamint rugalmas szabályozási és pénzügyi keretfeltételek indítványoznak az ipar által vezérelt képzési innováció előmozdítására.
Stratégiai prioritások a magyar gazdaságban – A DUIHK állásfoglalása
Iratkozz fel hírlevelünkre, és csatalakozz a Linkedin csoportunkhoz, hogy értesülj friss írásainkról!
Az immateriális tőke finanszírozása nem illeszkedik a bankok logikájába
Hortoványi Lilla a Pénzügyi Szemlében megjelent írása szerint a vállalati alkalmazkodásában és a versenyképesség megőrzésében egyre nagyobb szerepet játszanak az immateriális javak. A sikeres működéshez egyre többet célszerű költeni nem tárgyi eszközökre, például szoftverekre, a digitális platformokon való jelenlétre, szervezeti tudásra. A klasszikus elméletek szerint a vállalati beruházásoknak gyakran finanszírozási korlátai vannak, a jelenlegi hazai pénzügyi környezetben ugyanakkor minden szereplő a banki fejlesztési források bőséges rendelkezésre állásáról számol be.
A cikk szerint az immateriális tőkébe történő beruházások elmaradása elsősorban nem a finanszírozási források hiányával magyarázható, hanem azzal, hogy az immateriális fejlesztések sajátosságai csak korlátozottan illeszkednek a pénzügyi rendszer jelenlegi működési logikájához. Ezt a finanszírozási illeszkedés problémája: a kkv-k immateriális beruházásainak alacsony szintje nem pusztán vállalati szintű korlátok következménye, hanem a pénzügyi közvetítőrendszer intézményi kialakításából fakadó, strukturálisan beágyazott eredmény. A tanulmány négy egymással összefüggő dimenzió – a fedezet, az értékelhetőség, az időhorizont és a kompetenciák – mentén mutatja be, hogyan alakul ki ez az eltérés a vállalati szándékok és a banki működés logikája között.
Hortoványi Lilla: A kkv-k beruházásai Magyarországon: finanszírozási feltételek, fejlesztési igények és strukturális illeszkedési problémák Pénzügyi Szemle= Public Finance Quarterly, 72(2), 51-66.
A forinterősödés az exportőröket többszörösen nehéz helyzetbe hozza
A GKI kutatása rámutat, hogy a 2026 első félévében bekövetkezett 9,5%-os forinterősödés, inflációmérséklő hatása mellett, nehéz helyzetbe hozza az exportőröket, mert bevételüket jelentősen csökkenti.
A GKI Zrt. 2026. június elején kérdőíves felmérés keretében 1356 cég megkeresésével vizsgálta a forinterősödés vállalati hatásait. Az adatok alapján az árfolyamváltozás az ipart érintette a legkedvezőtlenebbül, ami arra utal, hogy az árfolyam-erősödés rövid távon elsősorban az exportorientált iparvállalatok jövedelmezőségét rontotta. Bevételük forintban kifejezett értéke csökken, miközben a költségek jelentős része (legalább 20-25%-a) forintban merül fel, az árrésük pedig alacsony (2-5%). Mindezt enyhíti, hogy az exportárak az első négy hónapban euróban 9,3%-kal, forintban 2,9%-kal nőni tudtak, de ezzel párhuzamosan az exportvolumen 5%-kal visszaesett. További kedvezőtlen hatás az iparvállalatok számára, hogy az importált javak olcsóbbá válásával a hazai piacra termelők nehezebb helyzetbe kerültek a belföldi piacaikon.
A szolgáltatási szektorban valamivel enyhébb a negatív hatás, de a mértéke így is a külföldre nyújtott üzleti szolgáltatások árfolyamérzékenységére utal. A szolgáltatások esetében a bérköltségek aránya kifejezetten magas (30-40%), miközben a nemzetközi verseny erős, így a többletköltséget nehéz tovább hárítani. A negatív árfolyamhatás a nagyobb cégeket sújtja jobban.
Molnár László, Kálmán Simon: Az erős forint hatása a reálgazdaságra – GKI honlap
Iratkozz fel hírlevelünkre, és csatalakozz a Linkedin csoportunkhoz, hogy értesülj friss írásainkról!
MNB Inflációs Jelentés – néhány üzenek köszönhető gazdasági növekedés, enyhe az inflációs nyomás
Az MNB 2026 júniusi Inflációs Jelentése 2026 egészére 2,0%-os GDP növekedést prognosztizál, amit felhasználási oldalon a lakossági fogyasztás és költségvetési intézkedések, termelési oldalon elsősorban a szolgáltatások segítenek. Az ipar teljesítménye 2026-ban elsősorban néhány kiemelt céghez köthetően indult növekedésnek. Ezen elektromos járműipari és AI forradalomhoz kapcsolódó gyártók felvevőpiacainak növekedése jövőre is segítheti az exportot, ezért 2027-től kezdve újra nőhet az exportpiaci részesedésünk. A gazdaság növekedését 2027-ben 3,0%-ra, 2028-ban pedig 2,9%-ra becsüli az MNB. Előrejelzésük szerint a cégek kihasználatlan kapacitások mellett működnek 2026-ban, azaz a GDP a potenciális szintje alatt alakul. A reálgazdasági teljesítmény növekedése ezért nem jár inflációs hatással. Az infláció éves viszonylatban 2026-ban 1,8%, 2027-ben 2,3%, 2028-ban 3,0% lehet. Forrás: Inflációs Jelentés 2026. július.
A BMW új gyára Debrecenben – Forrás: bmwgroup-werke.com
MNB Hitelezési jelentés: változatlan hitelkínálat feletételek, csökkenő beruházási kedv
Az MNB hitelezési jelentése a hitelintézetek vállalati hitelállományának 11,5%-os, háztartási hitelállományának 19,6%-os bővüléséről számol be a 2026. júniust megelőző egy évben. A vállalati hitelállomány tavalyinál magasabb szintje ellenére 2026. II. negyedévében az új hitelek összege 30%-kal alacsonyabb volt, mint 2025. II. negyedévében, azaz a hitelezés dinamikájának mérséklődése figyelhető meg.
A beruházási kedv csökkenése a vállalati hitelezésben is lecsapódik: a bankok érdeklődést elsősorban a rövidlejáratú hitelek iránt tapasztalnak. A bankok szerint a vállalati hitelek kínálati feltételei már 3 éve változatlanok.
MNB Kamatdöntés – bizonytalan globális hangulat, stabil hazai helyzet
Az MNB Monetáris Tanácsa 2026. augusztus 25-i ülésén a jegybanki alapkamat 5,75%-ról 5,5%-ra történő csökkentéséről döntött. Közzétett értékelésében a Monetáris Tanács a globális befektetői hangulatot továbbra is bizonytalannak tartja, ugyanakkor megítélése szerint a magyarországi inflációs folyamatok a júniusban előrejelzett alappálya alatt alakultak, miközben a hazai eszközök kockázati felára továbbra is stabil.
MNB-MKIK GVI konjunktúrafelmérés: Kisvállalati optimizmus, nagyvállalati óvatosság
Az MNB és az MKIK GVI készíti el minden hónapban Magyarország legnagyobb mintájú vállalati konjunktúrafelmérését, havonta mintegy 1000 vállalatot kérdeznek meg működésükről, növekedési terveikről. A 2026 júliusi felmérés a vállalatok aktuális helyzetének megítélésében nem talált lényegi változást, a jövőre vonatkozó várakozásokkal kapcsolatban a nagyvállalatok optimizmusa májushoz képest jobban, a kkv-ké kis mértékben csökkent. Az egyes ágazatokban a cégek kapacitáskihasználtsága 72-80% között alakult, a szolgáltatások körében kissé esett, az iparban emelkedett.
A vállalkozások életét megnehezítő tényezők sorrendje és súlya keveset változott az egy évvel korábbihoz képest. A vevők hiányát a válaszadók 49%-a tartja problémának, a második leggyakoribb nehézség a munkaerőköltségek emelkedése (37 %). A beszállítói áremelések a cégek 35 %-át, a magas energiaárak 31%-át, a munkaerőhiány pedig 23%-ukat akadályozta. Az üzleti környezet megítélése és a beruházási várakozások májushoz képest romlottak, az áremelkedést tervezők aránya csökkent.
A vállalkozások 38%-ánál csökkent a beruházások egy évvel korábbihoz viszonyított értéke, 11%-uk számolt be növekedésről. A következő három hónapban minden ötödik vállalkozás tervez beruházást, további ötödük korábbi terveit elhalasztotta. Az ágazatok közül a feldolgozóiparban, regionális bontásban pedig a Közép- és Nyugat-Dunántúlon, illetve a Dél-Alföldön terveznek legtöbben beruházni.
Regionális bontásban a munkaerőköltség emelkedése a Nyugat-Dunántúlon (46%) volt a legégetőbb, a munkaerőhiány főleg a Dél-Alföldet (26%) érintette jelentősen.
MNB Vállalati konjunktúrafelmérés
MKIK GVI Gazdasági havi tájékoztató 2026. július
Iratkozz fel hírlevelünkre, és csatalakozz a Linkedin csoportunkhoz, hogy értesülj friss írásainkról!
IMD World Competitiveness Center Versenyképességi Világranglista: Magyarország – az infrastruktúra jó, az üzleti hatékonyság nem
A svájci IMD World Competitiveness Center 2026-os Versenyképességi rangsorán Magyarország az 51. a 70 vizsgált ország között – tavaly a 48.-ak voltunk. A régióból Csehország a 33. (8 helyet esett vissza a tavalyihoz képest), Lengyelország 41. (11 helyes javulás), Horvátország 53., Románia 61. (12 helyes rontás), Szlovákia 63.
Magyarország a leggyengébb osztályzatokat az üzleti hatékonyság témakörben (68.), a legerősebbeket az infrastruktúra terén (40.) kapta. A témakörökön belüli értékelési területek közül a nemzetközi kereskedelemben való részvételünk területre adta az IMD a legkedvezőbb értékelést az országnak (26. helyezés), az attitűdök és értékek dimenzióban a legrosszabb a rangsorolásunk (68. helyezés).
A listát Szingapúr, Hong-kong és Svájc vezeti, Tajvan, Az Egyesült Arab Emirátusok, Dánia, Írország, Hollandia, Svédország és az USA előtt.
IMD World Competitiveness Ranking
OCED országjelentés – a vállalkozói környezet nehézségei, picit erősödő növekedés
Az OECD 2026 júliusában gazdasági országjelentést adott ki Magyarország 2026-ban érzékelhető makrogazdasági és társadalmi folyamatairól. A jelentés társadalmi, gazdasági megállapításaival részletesebben foglalkoztunk az Összkép múlt héten megjelent Hazai Horizont cikkében. A kis- és középvállalkozások vonatkozásában az OECD négy negatív tényezőt emelet ki: a kft alapítás magas tőkeelőírásait, az adminisztráció bonyolultságát, a fizetésképtelenségi eljárások nehézkességét, a hitelnyilvántartási információk nem kellő hozzáférhetőségét. A Jelentés előrejelzése szerint a GDP növekedés 2026-ban 1,9% lesz, 2027-ben pedig 2,2%-ra nő, az infláció a 2026-os 1,9%-ról 2027-ben 2,7%-ra gyorsul. Előrejelzésük szerint a monetáris politika enyhén restriktív marad, a beruházások az EU-s források felszabadításának köszönhetően a 2026–27-től fognak várhatóan növekedni.
OECD Economic Surveys: Hungary 2026
Mozaik egy csepeli áruházban – Forrás: 24.hu – Polinszky Tibor Gyula
Értékes mozaikdarabok a magyar gazdaságról
További 18 írást emelnénk ki a nyári termésből. A rövid összefoglalók is kirajzolják a magyar gazdaság helyzetének, kihívásainak fő vonásait, de érdemes az eredeti írásokat is átnézni.
COVID hatása, AI és biztosítás, az online hirdetések megítélése, az egyetemek gazdaságszervező teljesítménye, a gazdák hozzáállásának jelentősége, a gabonatermelés hatékonyságának alakulása, start upok és az állam, vállalati hitelezés, vállalkozói vélemények a gazdaságról, építőipari perspektívák, e-kereskedelem, turizmus, új vállalkozások, energiasokk a hőségben, fizetési fegyelem, nők a gazdaságban.
| A hazai kkv-szektor rezilienciája a pandémia alatt és után | A tanulmány szerint a koronavírus-járvány időszakában az árbevétel-csökkenést elkerülő kis- és középvállalkozások mind a bértömeget, mind az anyagjellegű ráfordításokat rugalmasan csökkentették. A járvány hatását megérző cégek egyik része sikeresen kilábalt a válságból, negyedük azonban nem heverte ki a nehézségeket. |
| A kockázatközösség vége, vagy az igazságos árazás kezdete? | A mesterséges intelligencia a biztosítási ágazatot a kollektív kockázatmegosztástól a hiper-személyre szabott, algoritmusok által vezérelt modellek felé mozdítja el. Az ellenőrizetlen hiperszegmentáció Magyarországon is kockázatot jelent a kiszolgáltatott csoportok kizárására. |
| A célzott online hirdetésekhez kapcsolódó attitűdök feltárása mélyinterjús megkérdezéssel | A fiatalok értékelik a viselkedésalapon rájuk célzott, releváns, közösségimédiás ajánlatokat, a könnyebb információgyűjtést és a kedvező árakat. Ezzel párhuzamosan megjelenik náluk a kiszolgáltatottsággal és a magánélet megsértésével kapcsolatos aggodalom, különösen érzékenyebb témák tekintetében. |
| Az egyetem, mint innovációs ökoszisztéma-orkesztrátor | Két nemzetközi (MIT, Stanford) és három magyar egyetem (SZTE, BME, METU) elemzésével a szerzők arra a megállapításra jutnak, hogy a nemzetközi példákban az innovációs koordinátori szerep erősen intézményesül, míg a magyar egyetemeknél részleges, töredezett és gyakran projektalapú módon működik. |
| Beyond financial incentives: technological optimism and structural determinants of agri-environmental schemes participation in Hungary | A 423 agrárgazdaságra kiterjedő felmérés azt mutatja, hogy a magyar gazdálkodók technológiai optimizmusa pozitívan, környezeti aggodalmai semlegesen befolyásolják az agrárprogramokban való részvételüket. A részvétel szempontjából a pszichológiai mellett a strukturális tényezők, mint például a gazdaságméret és a talajminőség is fontosak. |
| Has the agricultural productivity increased after European Union enlargements in Central European countries? Evidence from four countries’ cereal production | A 2004 és 2017 közötti időszakra vonatkozó vizsgálatok azt mutatják, hogy Csehország, Magyarország, Lengyelországban és Szlovénia gabonatermesztéssel foglalkozó gazdaságaiban az EU csatlakozást követő első években nőtt a teljes tényezőtermelékenység, később azonban csökkent. Az idő előrehaladtával a gazdálkodóknak egyre nagyobb nehézséget jelentett a gazdaságuk optimális méretének megtalálása. |
| Regulating innovation in transitioning economies: The role of public policy in entrepreneurial ecosystems | A tanulmány a 2001 és 2024 közötti magyar vállalkozáspolitikai dokumentumok tartalom- és diskurzuselemzése alapján arra a következtetésre jut, hogy a startup vállalkozások Közép- és Kelet-Európában az állami támogatás legfontosabb formájának a kedvező adópolitikát és az adminisztratív egyszerűsítést tartják. A magyar jogi keretrendszer jelenleg csak korlátozottan felel meg ezeknek az ökoszisztéma szabályozási egyszerűsítésre és adókedvezményekre vonatkozó igényeknek. |
| Pénzügyi Stabilitási Jelentés (2026. június) | Az MNB egyik legfontosabb rendszeres jelentése 2026 második negyedévének pénzügyi folyamataiból az üzleti bizalom kismértékű javulását, ugyanakkor a beruházási hitelkereslet változatlanul alacsony szintjét emeli ki. A hazai vállalatok által bevont külső forrásoknak csak 17 %-a származott hazai pénzügyi közvetítőtől (hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól). 2025-ben a kkv-k által felvett új hiteleken belül mintegy 30% volt az államilag támogatott hitelek aránya. Ebben az Eximbank Exportösztönző Hitelprogramja és a Széchenyi Kártyaprogram (SZKP) játszott kiemelt szerepet. |
| Gazdasági konjunktúra nagymintás kutatás | A Századvég 2025-ben 60 000 fős mintán vizsgálta a magyar lakosság gazdasági közérzetét. A válaszadók közérzete 2025-ben elérte mélypontját, közel 60 %-uk érzékelte, hogy az infláció a mindennapi megélhetését érinti, miközben ezeknek a válaszadóknak a többsége a középosztályba sorolta magát. A vállalkozók körében a működési költségek növekedése és a kereslet visszaesése megnehezítette a hosszútávú tervezést, a gazdaságpolitikai lépések kiszámíthatatlansága gyakran beruházások, fejlesztések vagy új munkaerő felvételének elhalasztásához vezetett. |
| Beruházási fordulat jöhet, de nem minden építőipari cég lesz ennek nyertese | A kedvezőbbé váló beruházási klíma és befektetői környezet középtávon növelni fogja az építőipar piaci lehetőségeit, de a fenntarthatóság, illetve a digitalizáció terjedése érezhető kihívást jelent az építési folyamatokban. A GKI felmérésének eredménye szerint minden tizedik hazai építőipari vállalkozás épít be az innovatív gyakorlatokat mindennapi működésébe. |
| E-toplista 2025 | Megjelent a PWC 2025-ös E-toplista kiadványa, amiben a legnagyobb forgalmú e-kereskedők mellett külön mezőnyben mutatják be az FMCG-szegmens szereplőit, valamint a 100%-ban magyar tulajdonú online vállalkozásokat. A legnagyobb forgalmúak toplistáját 2025-ben is az Alza vezeti, a dobogón a Kifli.hu és a MediaMarkt követi őt. |
| 2000 milliárd felett, globális pályán a magyar e‑kereskedelem | A PWC 2026-ban a magyarországi e-kereskedelemben a verseny átalakulását érzékeli. A pandémiát követő gyors felfutást és a 2022-2024 közötti turbulens időszakot lezárva, 2025-től a hazai piac újra gyorsuló pályára állt. Ez a növekedés ugyanakkor már nem az online penetráció növekedéséből, hanem a meglévő vásárlók aktivitásának erősödéséből táplálkozik. A növekedés üteme 2026-ban 10-12% körül várható, a verseny pedig egyre inkább globális dimenzióban zajlik. |
| OECD Tourism Trends and Policies 2026 | Az OECD 2024. évről szóló turisztikai jelentése szerint 4 % az idegenforgalom hozzájárulása a magyar GDP-hez, ami az OECD átlaga körül van. A foglalkoztatottak 9,4 %-a, 421 ezer ember dolgozik a szektorban, a szektor a szolgáltatásexport ötödét adja. 2024-ben összesen 8,9 millió külföldi látogatott Magyarországra, ez 19,3 %-kal több mint egy évvel korábban. A legtöbben Németországból (10 %), Romániából és Lengyelországból (7-7 %) érkeznek. |
| Kevés az új vállalkozás, tovább csökken a magyar cégállomány | Közel négy éve csökken a társas vállalkozások száma Magyarországon. A cégállomány csökkenésében és az új alapítású cégek alacsony számában a kereskedelem és az építőipar a leginkább érintett. |
| Három kérdés, amire választ adott 2026 első féléve az építőiparban | A KSH adatai szerint az építőipar teljesítménye 2026 első öt hónapjában még mindig 4,3 %-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az OPTEN cégtrendje ugyanezt erősíti meg. Az év eleje óta több mint 700 vállalkozás tűnt el az építőiparból, és a szektoron belül nem látszik olyan szakág, ahol a vállalkozói kör bővülne. |
| Minden megawatt számít – így reagáltak a magyar vállalatok a 40 fokra | A Portfolio öt különböző ágazat vállalatainak tapasztalatai és rendszerterhelési adatai alapján mutatja be, hogyan csökkenthető rövid idő alatt az energiafogyasztás a tartós hőségben. A gyakorlati példák rávilágítanak a csúcsidei fogyasztás áthelyezésének, az automatizálásnak és az energiahatékonysági beruházásoknak az üzleti értékére. |
| Három magyar kisvállalkozásból kettő késve fizet a beszállítójának | A Coface felmérése szerint három vállalatból kettő késve fizet beszállítóinak vagy alvállalkozóinak. 2025-ben több mint 14 ezer fizetésképtelenségi eljárás indult Magyarországon, ami régiós szinten is kiemelkedő, áll a Coface hétfői közleményében. |
| Lesújtó képet fest a női vezetők helyzetéről egy kutatás | A Számlázz.hu egy reprezentatív kutatása szerint a női vállalkozók 58 %-a tapasztalt már valamilyen hátrányt a neme miatt. A felmérésében leggyakrabban azt említették, hogy kevésbé veszik őket komolyan az üzleti tárgyalásokon (22 %), illetve úgy érzik, hogy nőként többet kell bizonyítaniuk férfi kollégáiknál (21 %). |
Iratkozz fel hírlevelünkre, és csatalakozz a Linkedin csoportunkhoz, hogy értesülj friss írásainkról!
Olvasd el ezt is!
