Írásunk a ’26 nyarán megjelent tíz legérdekesebb empirikus társadalomtudományi kutatás eredményeit mutatja be és a nyáron publikált munkák tartalmi fókuszait tekinti át. A gimnáziumok teljesítményének mérése, a covid hatása a vállalkozásokra, a Magyarországra települő német nyugdíjasok motivációi…
2026 nyarán 77 kutatás tűnt fel a magyar társadalomtudomány empirikus eredményeit figyelő Hazai Horizont látóterében. A kutató- és elemzőintézetek oldalait, a tudományos folyóiratokat és a kutatási eredményeket közlő honlapokat átnézve a nyári aszály idején sem apadtak el a kutatói munka forrásai.
A cikk nyomtatható, pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!
Az eredmények műfaja sokszínű: a TOP 10-ben is bekerültek a tudományos publikációk mellett szakpolitikai elemzések és az online sajtóban megjelent közérdekű írások is.
A Balaton a Folly Arborétumból nézve – Forrás: https://badacsonyors.kornyeke.hu/folly-arboretum
A nyári termés egészét nézve egyértelmű, hogy az oktatás és a gazdaság a kulcstéma. Ezen felül három terület jelenik meg a leggyakoribb témák között: a területi egyenlőtlenségek, a családpolitika/demográfia és az önkormányzatok.
A 2026 nyarán a Hazai Horizont által talált empirikus társadalomtudományi munkák fókuszában megjelenő legfontosabb témák listája
Iratkozz fel hírlevelünkre, és csatalakozz a Linkedin csoportunkhoz, hogy értesülj friss írásainkról!
Hazai Horizont TOP10 – 2026 nyara
Egy kutatás indításától az eredmények közléséig általában több év is eltelik a tudomány világában, a szerkesztőknek azért mégis jut egy kis mozgástér. Erre utal, hogy két szezonális téma is megjelenik a tíz legérdekesebbnek talált írás között. Az egyik a magyar házi sörfőzdék üzleti stratégiáját elemzi, a másik azt vizsgálja, hogyan hat a hőség a kórházak sürgősségi osztályának forgalmára.
Ezzel együtt a TOP10-es lista csak pár ecsetvonást ad a korhangulat összképéhez. Ezek közül a legmarkánsabb az oktatásé. Az óvodás gyerekek és szülők lelkivilágába, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok teljesítménymérésének módszertani kérdéseibe, a középiskolások klikkjeinek értékrendjébe és a tanári béremelések hatásába nyújtanak bepillantást ezek az írások.
A gazdasági fókuszú munkák között a sörfőzdék stratégiája mellett egy, a COVID vállalkozásokra gyakorolt hatásáról készült kutatás és az OECD (a világ fejlett országainak közös elemzőközpontja) magyar gazdaságról készült, két-három évente megjelenő országjelentése került fel a listára.
A tágabb társadalmi témájú elemzések közül az egyik azt elemzi, kik kerülnek inkább a sürgősségi osztályra a nyári melegben. A másik két kutatás közül az egyik azt tárja fel, miért költöznek Magyarországra a német nyugdíjasok, a másik pedig az ingázók tevékenysége alapján elemzi az ország térszerkezetét.
Lássuk a toplistát, utána pedig összefoglaljuk a 10 írás főbb eredményeit. (A következő táblázat abc-sorrendben, az összefoglalók a gazdasági, az oktatási és a társadalmi témákat külön rendezve mutatja be a Hazai Horizont 2026 szeptemberi TOP10-ébe került kutatásokat. Az kutatások eredeti szövegére mutató linket a részletesebb összefoglalóknál találod.)
A Hazai Horizont projekt a társadalomtudományos folyóiratok, a rangos kutatóintézetek, egyetemek, elemző műhelyek és kutatók Magyarországról szóló empirikus munkáit összegzi. Célunk, hogy a tudományon, szakértői körökön kívüli érdeklődő laikusok számára fontos tudásfalatokat készítsünk, az áttekintett elemző, kutatómunkák fő empirikus eredményeit ragadjuk meg, az új összefüggéseket felfedezőktől tanuljunk hazánkról. Azt emeljük ki az írásokból, ami ebből a szempontból fontos. Akit az elemzések módszertani, elméleti alapjai, tudományos következtetései érdekelnek, azok nyissák meg és böngésszék át az eredeti szöveget.
Azokat a cikkeket, elemzéseket vizsgáljuk, amelyek saját adatfelvételre, terepmunkára épülnek vagy már meglévő adatokat, tartalmakat elemeznek. Minden olyan munkát szeretnénk bevonni a Horizontba, amelyik megbízható módszertannal tár fel eddig nem ismert társadalmi, gazdasági összefüggéseket, vagy mélyíti tudásunkat már ismert jelenségekről.
Bármilyen ötletet, javaslatot szívesen veszünk a szerkesztoseg@osszkep.hu címre.
Gazdaság: A sörfőzdék stratégiái, A COVID hatása, Magyarország az OECD országok között
Budapest a sörfőzők városa – mégsem a főváros közelsége dönti el, melyik hazai kézműves sörfőzde lesz nyereséges
Kovács Dávid, Pénzes János és Nagy Erika: Post-Fordist transitions in the periphery: Strategies driving change in microbrewing sector in Hungary
A kutatás a mintegy 70 hazai kézműves sörfőzdéből azt a 27-et vizsgálta, amelyik online boltot üzemeltetett 2023–2024 fordulóján. A statisztikai elemzés (főkomponens- és klaszterelemzés) több különböző stratégiai utat azonosított.
A hat stratégiai út eltérő piaci logikára épül.
- A három, még a kilencvenes években alapított „első generációs” sörfőzde – köztük a Szent András – a hagyományos, nagyüzemi söripar és a kézműves mozgalom közötti hibrid pozíciót foglalja el: réginek számító infrastruktúrával, a kézműves működés elemeire építve (változatosabb kínálat, közvetlenebb márkakommunikáció) működnek.
- A legnépesebb, 14 sörfőzdét tömörítő csoport a vidéki, helyi piacra termelő üzemeké, amelyek alacsonyabb árakkal és szűkebb, hagyományosabb kínálattal dolgoznak.
- A hét new-wave sörfőzde – köztük a Fehér Nyúl és a Brew Your Mind – a legszélesebb, leginnovatívabb kínálattal és a magas árakkal dolgozik, tudatosan a fővárosi, trendkövető fogyasztókra célozva.
- Külön utat jár a Mad Scientist, amely termelésének mintegy felét exportálja, elsősorban Nyugat-Európába. Ugyancsak egyedi a Monyo Brewing stratégiája, amely külső befektetőt vont be, és influencerekkel, gasztronómiai szereplőkkel épít együttműködéseket a márkaépítéshez.
A kutatók szerint ez a stratégiai sokszínűség magyarázza, hogy a nyereségesség miért nem vezethető vissza egyetlen földrajzi vagy terméktényezőre: az árérzékenyebb fogyasztókra fókuszálás, az exportra alapozó növekedés és a befektetői tőkével megtámogatott márkaépítés egyaránt lehet életképes út.
Az eredeti tanulmány ezen a linken érhető el.
Iratkozz fel hírlevelünkre, és csatalakozz a Linkedin csoportunkhoz, hogy értesülj friss írásainkról!
A koronavírus a cégek felét nem rázta meg, a válságot megérző vállalkozások közül minden másodiknak sikerült felállnia
Kuti Mónika, Galambosné Tiszberger Mónika: A hazai kkv-szektor rezilienciája a pandémia alatt és után
A két pécsi kutatónő a koronavírus vállalkozásokra gyakorolt hatását vizsgálta. 369 vállalkozás pénzügyi adatait elemezték, emellett kérdőívvel térképezték fel a cégvezetők válságállóságát. A vizsgált vállalatok 47 százaléka volt reziliens, árbevételük nem esett vissza a járvánnyal. Piacaikat megtartva visszafogták kiadásaikat: a béreket és az anyagi kiadásokat egyszerre sikerült az árbevételhez képest csökkenteni. Ezek a cégek jobban eladósodtak (feltehetőleg többet fejlesztettek a válság előtt) és vezetőik jobban fel voltak készülve a válsághelyzet kezelésére (ezt szubjektív rezilienciának hívják a cikkben).
A járvány a vállalkozások bő felénél okozott komoly árbevétel-csökkenést. Ezek kisebb része sikeresen kilábalt a válságból, a vizsgált cégek 29 százalékának árbevétele 2023-ban is jelentősen elmaradt a járvány előtti szinttől.
Az eredeti tanulmány ezen a linken érhető el.
Maszkgyártás 2020 márciusában – Forrás: vaol.hu
Az OECD szerint Magyarország: a stagnálás után megindulhat növekedés, az emelkedő nyugdíjterhek kihívása, stagnáló CO2-kibocsátás, jelentős klímakitettség, a nők túl sokáig maradnak otthon a gyerekkel, kevés a diplomás, erős a nagyvállalati túlsúly
OECD Economic Surveys: Hungary 2026
A fejlett világ vezető elemzőközpontja két-három évente készít részletes áttekintést a magyar gazdaság helyzetéről, fő kihívásairól. A most nyáron megjelent elemzés fő megállapításai a következők:
- 2022 óta a gazdaság stagnál, a következő években 2 százalék körül alakulhat a növekedési ráta.
- A lakosság öregedése és a klímaváltozás a GDP 8 százalékát kitevő kiadásnövekedést igényel 2070-ig.
- Az üvegházhatást erősítő gázok kibocsátása nem csökkent az elmúlt évtizedben, mert az ipar és az energiaszektor pozitív hatását ellensúlyozta a lakosság és a közlekedés növekvő kibocsátása.
- Magyarország az egyike az áradások és szárazságok veszélyeinek leginkább kitett európai országoknak.
- A nők Magyarországon jóval tovább maradnak otthon a kisgyerekükkel, mint az OECD átlag, ami hátráltatja mind a fizetésük növekedését, mind a munkahelyi előrehaladásukat.
- A diplomások aránya nem nőtt az előző generációhoz képest, az egyik legalacsonyabb az OECD országok között.
- Eredményeik szerint a mikro- és a nagyvállalatok egy alkalmazottra jutó árbevétele közötti különbség nagyobb, mint máshol.
- Az országba sok működő tőke érkezett, azonban ennek a gazdaság egészére megrendelések formájában, illetve tudásban tovagyűrűző hatása gyenge.
Az eredeti tanulmány ezen a linken érhető el.
Iratkozz fel hírlevelünkre, és csatalakozz a Linkedin csoportunkhoz, hogy értesülj friss írásainkról!
Oktatás: Az óvodás szülők lelke, a pedagógus béremelés hatásai, a hatosztályos gimnáziumok teljesítménye, a középiskolás baráti klikkek természetrajza
A szülői lét feszültségét és időzavarát nem csak feltárja, hanem enyhíti is egy óvodai kutatás mesekörrel, szeretetnyelvvel, egymásra figyeléssel
Drjenovszky Zsófia, Fülöp Erika Anna: Kisgyermekes szülők mentális támogatása – részvételi akciókutatás egy óvodai közösségben
A kutatás a szülői feladatok megélését, a gyermekek nehézségeit tárja fel egy vidéki református óvodában. A vizsgálat tudatosan vállalta fel, hogy nem kívülállóként elemzi, milyen terheket jelent a gyereknevelés, hanem tudatosan összekapcsolódik témája alanyaival. A 14 hónapos részvételi akciókutatás munkájába 12 szülő is bekapcsolódott, a résztvevőknek több programot, közös beszélgetést szerveztek.
A sokrétű kutatás rávilágít, mennyire nehéz a mindennapok társadalmi elvárásait és a szülői feladatokat összeegyeztetni, mennyire átjárja a stressz és az időzavar a gyerekes családok életét.
Az óvoda igazgatónője szerint egyre több a beszédfejlődési probléma, a szorongó és visszahúzódó gyerek, az atipikus fejlődési eltérés. Mindezt a szülői túlterheltség, a digitalizáció és az elszemélytelenedés hatásának véli. A megkérdezett szülők 67 százaléka élte meg problémaként a munka és a gyermekgondozás összeegyeztetését.
A nők több mint harmada számolt be negatív szülésélményről, jelentős részüknek nincs ideje feltöltődni. A 25-ös kutatás résztvevőiben még erősen élnek a Covid időszak rossz élményei: a magukra maradás, a bizonytalanság, a gyász, a munka és a magánélet összemosódása. A mérleg másik serpenyőjében a gyermekek szeretete, a szülői szerepre való büszkeség mellett ott szerepelt a kutatás elszigeteltségcsökkentő hatása is.
A kutatók mesekört és mozgásmeditációs jógaórát indítottak a szülők feltöltődésére. Beszélgetést szerveztek a gyermek érkezése utáni párkapcsolati feszültségekről, a szeretetnyelvekről és a gyerekek konfliktuskezelését segítő érzelmi intelligenciáról. A kutatás hasonlóan fontos eleme volt a szülők aktív bevonása: a rendszeres, havi szülői egyeztetések és a nyílt, közösségi Facebook-csoportos kommunikáció. A kutatás tartós közösségerősítő hatásaként szülői klub és egy helyi alapítvány született, javult az óvoda és a szülők közötti kapcsolat is.
Az eredeti tanulmány ezen a linken érhető el.
A kép illusztráció, nem a vizsgált óvodában készült – Forrás: eduline.hu
A duplájára nőtt pedagógusbérek rövid távon megállították a létszámcsökkenést a köznevelésben – de a pályaelhagyási kedvet ez önmagában nem csökkenti
Dr. Herczeg Bálint: A pedagógus életpályamodell értékelése – a béremelések megvalósítása és hatása a pedagógushivatás vonzerejének alakulására
A HÉTFA Kutatóintézet hatásvizsgálata azt elemezte, miként hatott a pedagóguspályára, hogy a bérek 2021 és 2025 közötti, több mint duplájára emelkedtek. A sokoldalú módszertani eszköztárra épülő kutatás két fő pillére egy pedagógus-kérdőív volt, amire 15 ezren válaszoltak, illetve egy, a magyar államkincstár járási szintű béradatait területi adatokkal kiegészítő statisztikai elemzés.
A kutatás kimutatja, hogy a béremelés megállította a létszámcsökkenést a köznevelésben: 2023 után fordulat következett be, a foglalkoztatottak száma abszolút értékben és a gyermeklétszámhoz viszonyítva is emelkedni kezdett.
A bérfejlesztés hatása a pályára visszatérők motivációjában is tetten érhető: körükben a döntésüket meghatározó tényezők között 5,7 százalékról 23,6 százalékra nőtt az anyagi szempontok súlya. Ugyanakkor a pályaelhagyási hajlandóságot továbbra is táplálják a teljesítményértékelési rendszerrel kapcsolatos averziók, a magas adminisztrációs terhek és a megbecsültség hiánya – vagyis önmagában a fizetésemelés nem oldotta meg a szakma problémáit.
Az eredeti tanulmány ezen a linken érhető el.
Iratkozz fel hírlevelünkre, és csatalakozz a Linkedin csoportunkhoz, hogy értesülj friss írásainkról!
A gimnáziumi felvételi torzító hatásának kiszűrésével láthatóvá válik a hatosztályos gimnáziumok enyhe előnye a mért kompetenciák javulásában
Horn Dániel: Szelekció vagy fejlesztés? A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról szóló vitát egy mérési probléma viheti félre
A módszertani kérdések fontosak, hívja fel a figyelmet a KRTK kutatójának az országos kompetenciamérések adatbázisának elemzésére épülő cikke a négy és hat osztályos gimnáziumi képzések eredményeiről szóló vita kapcsán.
A gimnáziumokba bekerülő diákok a felvételire való intenzív felkészülés után, de még az általános iskolájukban oldják meg a kompetenciamérés feladatait. Ez 20-40 ponttal megemeli az eredményüket, ami nem az általános iskola, nem is a gimnázium, hanem a felvételire való otthoni felkészülés eredménye – ezt a 6 és 10. osztályban írt kompetenciamérések eredményeinek összehasonlításánál fontos figyelembe venni.
Persze nem csak a felvételi-felkészülési hatás számít. Ki kell szűrni azt is, hogy az egyes iskolákban más- és más családi hátterű diákok járnak. Ha ezt és minden más megfigyelhető, az iskola által nem befolyásolható tényezőt figyelembe veszünk, akkor a kisgimnáziumoknak tulajdonítható valódi fejlesztő hatás a 10. osztály végéig 8-10 százalék körül alakul a kompetenciatesztek pontszámait nézve. „Ez nem óriási különbség. Nem támasztja alá azt az elképzelést, hogy a kisgimnáziumok csodát tesznek a tanulókkal. De azt sem, hogy teljesen mindegy lenne, ki jár oda és ki nem” – értelmezi az eredményeket a szerző.
Az eredeti tanulmány ezen a linken érhető el.
A baráti klikkeken belül sokkal nagyobb az egyetértés a legfontosabb értékekről, mint az osztály egészében – így szerveződnek a bizalom kis körei a középiskolás osztályközösségekben
Janó Evelin „Hasonló hasonlót vonz…” – A barátságokról vallott értékek homogenitása fiatalok iskolai osztályközösségeiben
A doktori kutatásából született publikáció egy dél-alföldi szakközépiskolában vizsgálta, mennyire hasonlítanak egymásra a diákok barátságról vallott értékei. A négy végzős osztály, 55 diákjának részvételével kapcsolatháló-elemzést készítettek, az osztályfőnökökkel interjúztak. A tanulóktól a kutatási kérdőívek kitöltése mellett fogalmazás írását is kérték.
Mind a négy osztályban visszatérő minta volt, hogy a szűkebb baráti klikkeken belül sokkal nagyobb volt az egyetértés a barátságbeli értékekről, mint az osztály egészében: egy villanyszerelő-klikkben a 14 tanulóból 13 érezte úgy, hogy barátok nélkül üres lenne az élete, egy másik klikkben 9-ből 8-nak teljes mértékben fontos volt a bizalom. A legzártabb, leghomogénebb klikk épp abban az osztályban alakult ki, amelynek összesített kohéziója a négy közül messze a leggyengébbnek bizonyult – vagyis a szoros, kisebb csoportok néha az osztályon belüli széthúzás közben szerveződnek.
Az eredeti tanulmány ezen a linken érhető el.
Társadalom: A Magyarországra költöző német nyugdíjasok motivációi, A hőség hatása a sürgősségi osztály eseteire, az ország térszerkezete az ingázók mozgását figyelme
Az utóbbi 10 évben Magyarországra költöző német nyugdíjasok áttelepülésében markáns a politikai motívum
Gábriel Dóra, Németh Krisztina és Váradi Mónika: ‘In Hungary, Everything Is Better’ – Recently Arrived Older German Migrants’ Narratives about Relocating to Rural Hungary
A kutatók 30 félig strukturált interjút készítettek Somogy megye három, 200–700 fős kistelepülésén megtelepedett nyugat-európai bevándorlókkal. Közülük 24 volt német, ebből 21-en elmúltak 50 évesek, 16-an a 2010-es évek közepe óta érkeztek Magyarországra – ők álltak a kutatás fókuszában.
Egy német betelepülők által kedvelt falu – a kép illusztráció, nem kapcsolódik a bemutatott kutatáshoz – forrás: szolosgyorok.hu
A korábbi, 2000-es évek eleji érkező idős nyugati bevándorlóknál a gazdasági és életmódbeli okok domináltak, a 2010-es évek közepe után érkezőknél három, korábban kevésbé jellemző motívum is megjelent:
- Sokan a Németországba érkező, Európán kívüli migrációt fizikai és kulturális fenyegetésként élték meg;
- Mások a Covid-időszaki korlátozásokat (köztük az oltási kötelezettséget) a politikai képviselet hiányaként és az egyéni szabadság korlátozásaként értelmezték;
- Megint mások konkrét megélhetési nehézségeket – emelkedő energia- és lakhatási költségeket, alacsonynak érzett nyugdíjakat – neveztek meg okként.
A megkérdezettek Magyarországot jellemzően a nagyobb szabadság és nagyobb biztonság helyeként írták le Németországhoz képest. Sokan kifejezetten elismerően nyilatkoztak az akkori magyar politikai álláspontról – egyebek mellett a háborús semlegességi politikáról és a hagyományos családmodellt védő családpolitikáról. A többségük arról számolt be, hogy nem tervez visszaköltözni Németországba.
Az eredeti tanulmány ezen a linken érhető el.
Iratkozz fel hírlevelünkre, és csatalakozz a Linkedin csoportunkhoz, hogy értesülj friss írásainkról!
A hőségben többen kerülnek a sürgősségi osztályra, ezt a többletet főleg a melegben is bátor fiatalok hozzák össze
Hajdú Tamás: Ha végre itt a nyár, és meleg az idő, az ember sürgősségi osztályra jár
A kutatás a 2009 és 2017 közötti 3,52 millió eset alapján elemezte, hogyan hat a hőmérséklet a sürgősségi osztályok forgalmára. Az áttekintés alapjául szolgáló korábbi tanulmány szerint a 25 fok fölötti napokon 100 ezer lakosra vetítve 4,65-tel nő a sürgősségi esetek száma (1,60 százalékos emelkedés az 5-10 fokos referenciaértékhez képest). A meleg napok magasabb forgalma főként enyhébb eseteket jelent, ami után az orvoshoz fordulók nem kerülnek kórházba. A többletesetek 59-67 százaléka sérülés, nem keringési vagy légzőszervi probléma.
A legnagyobb meglepetés az életkor szerinti bontás: a 18-44 évesek körében a hőség 2,31 százalékkal növeli az esetszámot, a 65 év felettieknél viszont csak 0,65 százalékkal. Vagyis a fiatalabbakat veri le jobban a lábáról a hőség, nem az idősebbeket. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az idősek inkább otthon maradnak az extrém melegben, míg a fiatalabbak nem adják fel, folytatják a sérülésveszélyesebb szabadidős tevékenységeiket. A jövedelmi különbségek is számítanak: alacsony jövedelmű térségekben 1,82, magas jövedelműekben csak 1,39 százalékos a hatás, amit az elemzés a rosszabb szigeteléssel, a légkondicionálás hiányával és a szabadban végzett munkák nagyobb arányával magyaráz.
A kutató becslése szerint a hőmérséklet 2009 és 2017 közötti növekedése miatt 46 800-zal nőtt a sürgősségi esetek száma.
Az eredeti tanulmány ezen a linken érhető el.
Finomabb és részletesebb térkép a magyar ingázás központjairól – az iskolába járást, vásárlást és ügyintézést is figyelembe vevő, a kisebb települések vonzerejét is vizsgáló elemzés 151 funkcionális várostéréséget azonosít Magyarországon
Orbán Bertalan Kristóf, Mayer Gábor, Mezei Katalin, Berkes Judit, Navracsics Tibor: Defining daily space use patterns in Hungary: mapping functional catchment areas
A tanulmány egy új, a korábbinál több szempontra építő, a finomabb területi jellemzőket is bevonó módszertant dolgozott ki a települések közötti ingázások jellemzőinek feltárására. Ez a megközelítés az 50 ezer főnél kisebb települések vonzerejét is bevonja a vizsgálatba, a munkába járás mellett az oktatási ingázás, a kereskedelmi célú utazások és a közszolgáltatások felkeresésének elérési idejével is számol.
Az adatelemzés 151, az országot lefedő funkcionális várostérséget azonosított, 6093 és 321 953 fő közötti, erősen szóródó lakossággal. Az eredmények szerint naponta 1,8 millió ember – a foglalkoztatottak 38 százaléka – ingázik. Az elemzés olyan önálló vonzásközpontokat is kimutat, mint Budapest tőszomszédságában Gödöllő, Szentendre vagy Százhalombatta, illetve a kisebb méretük ellenére is gócpontként működő Záhony, Sarkad, Letenye, Répcelak és Balatonlelle.
Az eredeti tanulmány ezen a linken érhető el.
Iratkozz fel hírlevelünkre, és csatalakozz a Linkedin csoportunkhoz, hogy értesülj friss írásainkról!
Olvasd el ezt is!
