fbpx

A klímaváltozás és a környezeti kérdések megelőzték a koronavírus járvánnyal kapcsolatos aggodalmakat – legalábbis az idén tavasszal megjelent, Európa Jövője című speciális eurobarométer felmérés alapján.

Kép forrása: envmedia.org

 

2020. őszén, a második hullám idején az Európai Unió minden tagállamából származó embereknek tették fel a kérdést: Ön szerint mi lesz az EU legnagyobb jövőbeli kihívása? A válaszadók legfeljebb hármat választhattak a felsorolt lehetőségek közül, és az eredmény egészen meglepő lett: az uniós polgárok 45 százaléka a klímaváltozást és a környezetvédelmi problémákat gondolja a legégetőbb kérdésnek, majd a terrorizmust, míg a COVID-19 járványhoz kapcsolódó egészéggel kapcsolatos kockázatok kategória a harmadik helyre szorult.

Adatok forrása itt

 

A 2008-as gazdasági világválság utáni 2011-es lekérdezésben ugyanerre a kérdésre válaszolók körében a környezetvédelmi kérdések még az utolsó helyen kullogtak 7 százalékkal. Az aktuális, szituációhoz kötődő aggodalmak kerültek a lista elejére, mint a munkanélküliség és növekvő államadósság. Maga a terrorizmus problémájának hangsúlyos jelenléte egy külön cikket érdemelne, de ebben az írásban a listaelső látványos előre törésére, utolsóból elsővé válására keresünk magyarázatot. Vajon mi történt az utóbbi évtizedben, amitől a környezettudatosság ilyen látványosan nőtt, és a környezeti problémák legyőzik pillanatnyi szituációnk iránt érzett aggodalmainkat?

Adatok forrása itt

 

A National Geographic és a Yale felmérése alapján ez nem csak az öreg kontinensre, de az Egyesült Államokra is jellemző trend – az emberek egyre nagyobb százalékát aggasztja a klímaváltozás és a környezet állapota. A NatGeo kérdőíve alapján ennek egyik oka, hogy a válaszadók elmondásuk szerint egyre gyakrabban tapasztalnak extrém időjárási körülményeket. A vállalat a NASA mérési adatai alapján is amellett tör pálcát, hogy a klímaváltozás egyre jobban tapasztalható, ugyanis az utóbbi évtized volt a legmelegebb időszak a Földön a hőmérséklet méréseink kezdete óta, és ez egyre több embert győz meg arról, hogy foglalkozni kell a környezeti problémákkal.

A cikk nyomtatható, pdf formátumban is letölthető. Kattints ide! 

Egy másik magyarázó tényező lehet maga a pandémia is. Ez a „láthatatlan”, természetből érkező külső fenyegetés rámutatott arra, hogy a környezeti változások igenis képesek sarokba – vagy a négy fal közé – szorítani minket. A Boston Consulting Group kérdőívéből kiderül például, hogy a válaszadók 70 százalékában a COVID-19 járvány tudatosította az emberi tevékenység környezetromboló hatásait és azt, hogy ennek következményei az emberi életre is fenyegetést jelentenek.

Az is fontos alakító tényezője lehet ennek a trendnek, hogy a klímaváltozás és a környezeti kérdések médiareprezentációja az utóbbi 10 évben folyamatosan nőtt. Egy amerikai újságokat vizsgáló statisztika alapján míg 2011-ben csak 162 klímaváltozással foglalkozó cikk született, addig 2020-ban 678 darab. Azon kívül, hogy ezeket a tartalmakat Európában is olvassuk, valószínűleg az itteni médiában is felfedezhető ugyanez a trend. Az, hogy a sajtó többet  foglalkozik ezzel a témával, erősíti a környezeti kérdések jelenlétét a közbeszédben és a mindennapjainkban.

Az Összkép a magyar társadalom és gazdaság működéséről szóló elemzések magazinja. Iratkozz fel hírlevelünkrekövess minket, ha szeretnéd mélyebben megérteni, hogyan működik Magyarország.

A generációs különbségek is lényeges tényezői a környezetvédelmi tudatosság kérdéskörének.  A fiatalok fogékonyabbak a környezetvédelmi témákra (ezt jól mutatja a BCG  és az IPSOS felmérése).

Egyre meghatározóbbá válik a világ zöld szempontú értelmezése. Az európai politikában sikertényezővé vált, ki képviseli elég hitelesen a zöld ügyeket. Az energetikában és az ipafejlesztésben a széndioxid-kibocsátás csökkentése a legfontosabb szervező elv, a finanszírozásban is egyre fontosabbak a fenntarthatósági szempontok.

Ezek a tényezők kölcsönösen tették a természet iránti aggódást a legfontosabb üggyé, amit az Eurobarométer 2020-as eredménye is mutat. Az átlagos uniós polgár a klímaváltozástól és a környezeti problémáktól tart a legjobban, és erről egy világjárvány sem terelheti el teljesen a figyelmet, már a felmérés alapján.

Mindezek fényében teljesen logikus, miért a zöld ügy az Európai Unió jövőjének legdinamikusabb témája. A klímaváltozás egy határokat nem ismerő probléma, ami kiegészítheti, sőt akár maga alá is rendelheti az emberek, az áruk és a tőke szabad mozgásának vízióját az európai integráció szervezésében. A zöld ügy képviselete új lehetőségeket teremthet az Uniónak a globális szintéren is. Az uniós gazdasági pozíciók védelmét jól indokolhatják a zöld szempontok, a klímaváltozás elleni küzdelem zászlóshajójaként pedig nagyobb befolyásra tehet szert az EU, és ebből kiindulva a nemzetközi rendszer aktívabb alakítójává is válhat. A következő évek nagy története az lesz, menyire lesz a Szén es Acél Közösségeként induló Unió a klímavédelem közösségeként.