Honnan indultunk, merre tartunk? Születésnapi gondolatok.
Hat éve jelent meg az Összkép első írása, az Elindulunk. Jó volt most újra olvasni, két okból is. Egyrészt az induláskor megfogalmazott gondolatok ma is helyén valók: az Összkép inspirációt kíván adni, mindennapi életünk jobb megértését segíti, a döntés szabadságát és felelősségét egyszerre vállaló embereknek kínál alapos és hiteles elemzéseket, gondolatokat Magyarország felfedezésével. Másrészt, átböngészve az elmúlt időszak írásait, úgy tűnik, sikerült tartanunk magunkhoz ahhoz, amit hat éve célul tűztünk magunk elé.
Voltak intenzívebb és kevésbé aktív időszakok az Összkép életében. Az utóbbi évben ritkábban jelentek meg írások. Az írók saját életükkel voltak elfoglalva, közben a járványon kívül pedig szinte minden téma zárójelbe került. Az elmúlt egy évben 12 cikk jelent meg a magazinban. Ebből hat foglalkozott a járvány iskolákra, városokra, társadalomra gyakorolt hatásával. A többi témánk igazi örökzöld volt. Írtunk a segítőkészségről, a vadnyugatról, az elmúlt 100 év gazdaságtörténetéről és az erdőkről. Azt vizsgáltuk, mit tanulhattunk magunkról a koronavírus során, az alapokat, a távoli fogódzókat kerestük.
A járvány csendjében sokat gondolkoztunk, milyen témákra fókuszáljunk a jövőben. Egyrészt szeretnénk izgalmas embereket bemutatni. Folytatni tervezzük Magyarország elmúlt 30 évének feldolgozását. Jobban nyitunk majd a világra, újra indítjuk Elemzők, Képek, Távlatok című sorozatunkat. Továbbra is felfedező utakra indulunk a magyar vállalkozások és közösségek világába. És persze írunk majd arról, ami eszünkbe jut, meg kívánjuk tartani az elmúlt években kialakult személyesebb, elgondolkozós hangunkat.
Amikor hat éve elindultunk, teljesen biztosak voltunk benne, hogy pár hónap után a magyar közgondolkozás meghatározó műhelyévé válunk, cikkeinket tömegek olvassák majd, a szponzorok pedig vastag pénztárcával állnak majd sorba a szerkesztőség előtt. Fontos témákat vetünk fel, kemény kérdésekben sikerül majd görcsöt oldanunk és aktív részesei leszünk a magyar közgondolkozás kisimulásának, elmélyülésének. Ez nem jött be. Az Összkép cikkeit pár százan vagy ezren olvassák, szponzoraink nincsenek. Fontos témákat vetettünk fel, a gondolatok mélyítésén és feszültségmentesítésén dolgozunk, de hatóerőnk nagyon pici. Olyan ez, mint amikor pár zenész egy pincében jamm-el a kicsi, de kitartó törzsközönségnek.
Az Összkép a magyar társadalom és gazdaság működéséről szóló elemzések magazinja. Iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket, ha szeretnéd mélyebben megérteni, hogyan működik Magyarország.
Volt olyan év, amikor több mint 60 cikkünk jelent meg, pár hetente érte el egy-egy írás a több 10 ezres olvasottságot. Hol vannak a régi számaink? Egyrészt szétszéledtünk, mással foglalkoztunk, kevesebb energia ment a Magazinba. Mivel nem ebből élünk, ez ilyen – idővel újra belezúzunk. Másrészt az elemzőbb, merengőbb, hosszabb, vád- és ellenségkép nélküli stílus egyre kevésbé illik a korhangulatba. Ettől persze pont nagyobb szükség van az ilyen tartalmakra, csak nehezebb nekikezdeni, nehezebb elhitetni magunkkal, hogy mindez hatni fog.
Pedig erre van szükség: a világot megértő, az embert alapvetően jónak tartó, az elemzésnek és a gondolatok kifejtésének elég helyet adó megközelítésre. Ez szabadít ki az érzelmekre operáló marketing és kommunikációs stratégiák csapdájából. Ez teszi lehetővé, hogy a válaszok előtt kérdezzünk és vizsgálódjunk. Ez alapozza meg, hogy a máshogy gondolkozó, mást értékesnek tartó emberben izgalmas társat lássunk, ne gonosz és veszélyes ellenséget. Ez segít, hogy a világban meglássuk azt, amiért érdemes alkotni, együtt gondolkozni, reménnyel tekinteni a jövőbe.
Kicsi fecske az Összkép, de május vége van, mindjárt itt a nyár!
Köszönjük a figyelmet, a segítséget, folytatjuk!
Partifecskék – forrás: sokszinuvidek.24.hu
