Május 15-én a kínai Zhurong marsjáró legurult landolást segítő platformjáról és a Marsra lépett. A kínai, mitikus tűzistenről elnevezett robotjármű és a pár hónapja landolt amerikai Perseverance (kitartás) egymástól 1800 kilométerre derítik fel éppen a vörös bolygó felszínét. A Zhurong egy új korszak kezdetét jelenti a Kína és az Egyesült Államok közötti űrversenyben, a Mars körül pedig, képletesen szólva, egyre forróbb lesz a levegő.
2021. februárjában a NASA Perseverance marsjárója, az amerikaikkal partner Egyesült Arab Emírségek űrszondája és a marsjárót is szállító kínai Tianwen-1 szinte egyszerre érte el a Marsot. Kína és az USA gépei egyaránt vizet és életre utaló jeleket keresnek, adatokat gyűjtenek egy jövőbeli emberi misszió előkészítéséhez. A hasonló célok ellenére, a két ország űrközpontjai között nincs állandó együttműködés. Az USA-ban a NASA csak a kongresszus engedélyével, szűk körben működhet együtt a CNSA-val (China National Space Agency). Kína sem fog kérés nélkül adatokat megosztani vetélytársaival. A NASA az űrszondák esetleges ütközésének veszélye miatt március végén a kongresszushoz fordult engedélyért, hogy egyeztethessen a kínaiakkal a két küldetés keringési útvonaláról, de ennél átfogóbb kooperáció a két oldal között nincs kilátásban.
A kép forrása: esa.int
Az következő fordulópont 2021. márciusában jött el, amikor Kína bejelentette, hogy Oroszországgal aláírtak egy együttműködési szerződést, és egy közös Holdbázis kiépítését tűzték ki célnak. Az USA oldaláról is egyre színesebb a résztvevők listája. ugyanis két, amerikai privát cég is be akar szállni az űrversenybe, Jeff Besos (az Amazon CEO-ja) Blue Origin nevű cége a holdbányászatban, az Elon Musk tulajdonában lévő Space X pedig a Mars meghódításában is gondolkozik.
Az űrprogrammal kapcsolatban két eltérő fejlesztési rendszer versenyfutását látjuk: egy privát cégeket is bevonó, kevésbé centralizált amerikai modell és egy erős állami iránymutatással működő, centralizált innovációs rendszer vetélkedik egymással.
Amerika már öt robot járművet küldött a Marsra, míg Kínának ez az első, de számít-e ez, ha a végcélt nézzük: az első ember Marsra juttatását. A kérdés az, vajon az Egyesült Államok űrhajósa hagyja-e a vörös homokban elsőként a lábnyomát, ezzel megerősítve a jelenleg bukdácsoló amerikai hegemóniát, vagy a 宇航员 (yǔháng yuán – asztronauta) egy kínai gépből fog kiszállni, és egy új világrend kezdetét fogja jelezni első lépéseivel.
A Perseverance (balra) és a Zhurong (jobbra) marsjárók, 3D modell – forrás: marketwatch.com
