Az amerikai őslakosok világa nem pont olyan volt, ahogy a Nagy indiánkönyvből, a Winetouból és a Farkasokkal Táncolókból megismerjük. Észak-Amerika az európaiak hatására vadult el, jóval azelőtt, hogy a telepesek, az aranyásók és a vasútépítők elindultak nyugat felé. Mit tanulhatunk mindebből?
Észak-Amerika őslakosainak kultúrájáról alig tudunk valamit, a filmekben és könyvekben bemutatott indián életet már nagyban az európai hatások alakították. A lovak például a spanyolokkal érkeztek az új világba. Európa már akkor alapjaiban ingatta meg az őslakosok világát, amikor még csak a partvidékekkel volt elfoglalva.
Az írás nyomtatható, pdf verzióban is letölthető. Kattints ide!
Amerika nem vadon volt
A Missisippi-kultúra központja, Cahokia XIII. században nagyobb volt, mint London – kb 20 ezren éltek ott. A város a mai Egyesült Államok keleti részének vallási és igazgatási központja volt – a szertartásokhoz egy 290 méter hosszú, 250 méter széles, 30 méter magas földpiramist építettek. Nem környékbeliek éltek a településen, a város lakói a fél kontinensnyi kultúra különböző helyeiről származtak.
A XIV. században a város néptelenné vált, nem tudni mitől – harcra utaló jeleket nem találtak. Kulturális, politikai változások jelentéktelenítették el a várost? A természet rendezte át a viszonyokat? Felélték az erőforrásokat? Sem dal, sem legenda nem maradt – nincs más emlék a városról, csak, amit a régészek találtak.
A musztángok nem vadlovak
Az amerikai vadnyugat szabadon élő lovai, a musztángok a spanyoloktól szökött állatok visszavadult leszármazottjai. Az európaiak érkezése előtt Amerikában élő lovak nem élték túl a jégkorszakot, 8-9 ezer éve kihaltak.
A XVII. században a kaliforniai és texasi gyarmatokon elszabadult lovakból lettek a musztángok. Az indiánok is a spanyoloktól vették, vagy ha tilos volt venni, rabolták a lovakat – egy évszázad alatt ez a forradalmi közlekedési mód az egész észak-amerikai kontinensen elterjedt.
A lovak sokkal hatékonyabbá tették a vadászatot, a szállítást és a hadviselést. A bab- és kukoricatermesztésre épülő letelepült életmódot háttérbe szorította a vadászatra, a harcra és mozgásra épülő kultúra. A vadnyugati történetek lovukkal lelki egységet alkotó harcos indián vadászai az európaiak megérkezésének hatására születhettek meg.
Az Összkép a magyar társadalom és gazdaság működéséről szóló elemzések magazinja. Iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket, ha szeretnéd mélyebben megérteni, hogyan működik Magyarország.
Mire a telepesek elindultak, az őslakos kultúra összeomlott
Nagyon különbözőek a becslések azt illetően, hányan voltak Észak-Amerika őslakosai Colombus érkezésekor – valahol 2 és 18 millió között. Ezek a számok leginkább amiatt térnek el, mert kevés a használható adat és a különböző szerzők mást tételeznek fel az európaiakkal érkező felfordulás pusztító hatásáról.
Az őslakosokat megtizedelte az európaiakkal érkező himlő és influenza. Az európaiak támasztotta kereslet (például a prémek iránt) növelte az indián törzsek közötti konfliktusok tétjét, a gyarmatosítókkal érkező technológiák – a lőfegyverek és a ló elterjedése – pedig megnövelte a harcok áldozatainak számát.
Mire a telepesek tömegesen elindultak nyugat felé, az őslakos kultúra összeomlott. Az indián és eszkimó lakosság ötödére-tizedére csökkent még azelőtt, hogy az európaiak tömegesen meghódították volna a kontinens belsejét, az Egyesült Államok megkezdte volna az indiánokkal vívott háborúit.
A vadnyugat nem az ősi Amerika
A vadnyugati történetekben bemutatott indiánok vándoroltak, bölényre vadásztak, nyereg nélkül megülték a lovat és szinte állandóan hadiösvényen jártak. Ez a vad világ abban a két évszázadban alakul ki, amikor a gyarmatosítók és az első telepesek még a partvidékekkel és az indiánokkal való kereskedelem révén megszerezhető prémekkel voltak elfoglalva. Akkor tértek át a lovas kultúrára, akkor tizedelték meg őket az Európából érkezett betegségek.
Messze van ez tőlünk, miért érdekes ez itt és most Magyarországon?
Tanulságok
Megérteni Amerikát – Ha meg akarjuk érteni, mi történik az USA-ban, nem árt tudnunk hogyan is alakult ki az az ország. Az indián ügyekkel foglalkozó szövetségi ügynökség vezetője 20 éve mondott beszédében ismerte el az amerikai állam felelősségét. A kaliforniai kormányzó egy éve nyilvánította népírtásnak azt, ami az indiánokkal történt.
Miért nehéz eladni a kisebbségek ügyét – Ha Amerika történelmét olvassuk, érthetőbbé válik, miért olyan nehéz a magyar kisebbségek ügyét sikeresen képviselni a nemzetközi színtéren. Egész népek, kultúrák tűntek el vagy vesztették el mindenüket a gyarmatokon. Sokkal keményebb történetek vannak a szőnyeg alá seperve, mint a trianoni határok utáni nemzetiségi problémák.
A nem szándékolt hatások jelentősége – Az amerikai őslakos civilizációt nem a meginduló telepesek és az indiánok ellen indított háborúk roppantották meg. Ez már korábban megtörtént. Az európaiak megjelenése minden szándék nélkül is pusztító volt – a betegségek, az új technológiák és a kereskedelmi igények vadították el az indiánok világát. Így van ez más esetekben is. Ha mindig csak a szándékokra figyelünk, a valós hatások nagy részét észre sem vesszük.
Mikor vagyunk indiánok, mikor gyarmatosítók? – Az emberek, közösségek közötti viszonyokban alakítjuk a másikat, alakítanak minket – szándékkal vagy szándék nélkül. Fontos, hogy észrevegyük, mi is történik, ne a másik vad természetét okoljuk, ha mi adtuk alá a lovat.