2012-ben jártam először az Ördögkatlan Fesztiválon és rögtön az első perc meghatározó volt: Nagyharsányba érkezve Kiss Tibi (Quimby) sétált el mellettem, kezében festékkel. Egy üres parasztház szobájának falát festette tele. Csakúgy. Az Ördögkatlan immár tizedik nyarára készül idén és még mindig ugyanaz a mezítlábas fesztivál, mint a kezdetekkor. Bérczes László, a Katlan fesztivál megálmodója és főszervezője mesélt az Összképnek.
Kapolcsról Villányba
A fesztivál születésének története szinte már legenda. Bérczes László a kezdetektől a Bárka Színházban dolgozott, és 2001-ben kapott először felkérést, hogy a Bárkásokkal a Művészetek Völgyében szervezzenek programot Pulán. „Én nem születtem zenésznek, vagy színésznek, engem az egész kultúra, minden művészeti ág érdekel. A fesztiválosdi az, ami ezt a szerteágazó érdeklődést ki tudja elégíteni.” – mondja. Onnantól kezdve minden nyáron visszatértek Pulára, egészen 2008 nyaráig.
2008 júniusában csörgött a telefon, Márta István (a Völgy igazgatója) hívta a hírrel: abban az évben pénzhiány miatt nem lesz Völgy. „Ott álltam Pécsett, a Széchenyi téren, rengeteg programtervvel, letettem a telefont és azonnal tudtam, hogy valamit itt csinálni kell. Nem szeretem a kudarcokat, nem sokat vacakoltam. Bárkinek mondtam, hogy fesztivált szeretnék szervezni, úgy gondolta, hogy a következő nyárra tervezem, pedig én akkor és ott akartam. Próbáltak lebeszélni arról, hogy valamit ennyire rövid idő alatt megszervezzünk, de én tudtam, hogy ha valami egyszer megvalósul, akkor azzal már nem lehet mit csinálni, tudomásul kell venni, hogy létezik.” – meséli.
Véletlenek sorozata következett, párjával, Kiss Mónikával (aki egyébként a szakmai életben is társa) eljutottak Nagyharsányra, ahol a polgármester nagyon nyitott volt az ötletre. „Őszintén szólva, akkor hallottam először erről a faluról, egyáltalán nem voltam ismerős a környéken.” Végül több falu is csatlakozott a kezdeményezéshez és másfél hónap múlva, augusztus elején megrendezték az első Ördögkatlan Fesztivált. Kicsi rendezvény volt, mindössze két és fél nap, de a sajátjuk.
Cseh Tamás nyomdokain
A fesztivál minőségéről két védnök gondoskodik – persze, csak átvitt értelemben. Cseh Tamást és Törőcsik Marit kérték fel az első évben, hogy legyenek a Katlan védnökei. „Olyan megkérdőjelezhetetlen életművel rendelkező művészekre volt szükségünk, akiknek a neve egyet jelent a minőséggel.” Az első fesztivált még Cseh Tamás nyitotta meg. Egy évvel később, a fesztivál napjaiban hunyt el. „Tamás már régóta nincs köztünk, de mégis, bármit tervezek, rögtön beugrik, hogy Tamás ehhez mit szólna. Mindent úgy kell csinálnunk, hogy hozzájuk méltó legyen.” Egy színésznő és egy zenész életműve az irányadó, de az Ördögkatlan nemcsak a színházról és a zenéről szól, hanem igazi összművészeti fesztivál. Hiába a mezítlábas hangulat és a sztárgázsi hiánya, a legnagyobb és legelismertebb művészek lépnek fel minden évben. Egyik név hozza a másikat, itt nem az a cél, hogy az előadó megérkezzen, majd a műsor után lelépjen. „Ebben a pár napban az egy négyzetméterre eső Kossuth-díjas művészek száma igen magas. Az ember könnyedén összefuthat Udvaros Dorottyával vagy Haumann Péterrel.”
Szeretni és nevelni a közönséget
A finanszírozás persze sosem könnyű, kis költségvetésű fesztiválról van szó, főként állami támogatásra és a jegyeladásokra tudnak támaszkodni, a szponzorok hiányoznak. „Az állami támogatás elengedhetetlen, mert a minőségi kultúrára kisebb az érdeklődés, mint a gagyira. A jegybevételünk meg nem olyan magas, mert szeretnénk, ha megfizethető fesztivál maradnánk: senki ne maradjon ki azért, mert nem engedheti meg magának a belépőt.” Pedig a programkínálat elsőrangú és gyakran hoznak össze olyan nagyszabású produkciókat, melyek bizony nem olcsók. Tavaly például színpadra állították Bartók Concertóját 70 fős zenekarral és táncszínházi előadással.
A programot elsősorban Bérczes László és Kiss Móni ízlése határozza meg, ha csak a zenét nézzük, van alternatív rock, világzene, jazz, és kortárs opera is. „Fontos, hogy örömet okozzunk a látogatóknak, de az is, hogy ne adjunk lejjebb az elveinkből, ezért nagyon okosan kell egyensúlyozni. Azt hiszem, valamilyen népnevelő, népművelő missziót is be kell töltenünk. Szeretnénk megmutatni a közönségnek, hogy mi van a kereskedelmi tévék felhozatalán túl.” Ez az ars poetica az elmúlt években bizonyított, fix törzsközönségük van, akiknek köszönhetően egyre többen válnak rajongóvá.
A szervezők szerint a szájhagyomány sokkal többet ér, mint bármilyen reklám. Már akkor is jönnének a látogatók, ha fele ennyi produkcióval készülnének, vagy, ha évről-évre másolnák a programot. Ehelyett azonban folyamatosan tele vannak új ötletekkel és tervekkel. Tavaly öt nap alatt 600 program volt. Az is cél, hogy egyszeri, különleges koprodukciók is megszülessenek, olyanok, melyeket csak ott, csak akkor lehet átélni. Mivel sok az ingyenes program és 10 éven alul az egész fesztivál ingyenes, ezért csak becslések vannak a közönségről, de kb. 60-65.000 látogatójuk volt tavaly.
„A személyesség teszi a Katlant azzá, ami. Az, hogy a zenélésen túl Kiss Tibi házat fest és a gitárját kölcsönadja az arra járó cigánygyereknek.”
Zene és pénz Hogyan lesz a zenéből jövedelem, ki fizet kinek, kik a közvetítők? Még az avatottak számára sem könnyű a zeneipar pénzmozgásait átlátni. A zenész nem is a zeneszerzésből, lemezkészítésből él – a legtöbb bevétele a koncertekből származik. Mindeközben egyre több szereplő osztozik a zeneiparban keletkező jövedelemből. A cikkben elmondjuk, miért és hogyan.
Szélmalomharc és diadalmenet: zeneoktatás Magyarországon A Kodály-módszert 2016 decemberében az UNESCO felvette a szellemi kulturális örökségek listájára a legjobb megőrzési gyakorlatok közé. A magyar zeneoktatásról manapság mégis keveset beszélünk. Pedig, ahogy korábbi cikkünkből kiderült, lelkes és rendszeres zenefogyasztók vagyunk, ráadásul szívesen részt is veszünk benne, legyen szó éneklésről vagy hangszeres zenélésről. Hogyan tanulunk ma zenét Magyarországon?
Csendes társak a zeneiparban, avagy mi dől el a színfalak mögött? A zeneipar világában szakemberek ezrei dolgoznak a zenészek és előadók mellett, azért, hogy a közönséghez nap, mint nap eljusson a zene. Menedzserek, producerek, roadok és bookerek. Sok múlik rajtuk.
A zene tényleg kell – Új adatok arról, hogyan hallgatunk zenét Az idei Zeneipari Jelentéshez reprezentatív lakossági felmérés készült a zenefogyasztási szokásokról. Kiderült, hogy szeretünk koncertre járni, a Youtube népszerűsége lassan megelőzi a rádióét, és hogy mi magunk is örömmel zenélünk. Ezekről és egyéb eredményekről szól mostani cikkünk.