Az Összkép kompetenciamérések eredményeit feldolgozó cikksorozatának utolsó részében az iskolák által elért abszolút pontszámok alapján állítottuk össze a legjobbak listáit.
Korábban az iskola hozzáadott értéke alapján elemeztük a legjobban teljesítő iskolákat – így állítottuk össze a kedvezőtlen társadalmi hátterű, a budapesti és a vidéki intézmények toplistáit. Most az abszolút eredményre fókuszálunk. Ez a mutató azt mutatja, mennyire felkészültek az ott tanulók – mennyire valószínű, hogy jó középiskolákba jutnak be és ott helyt tudnak állni. A kompetencia eredmények alapján legjobb iskolák sikerének csak egyik eleme a tanítók és a gyerekek közös munkájának a teljesítménye. Fontos szerepe van benne a tehetséges gyerekeket vonzó iskolai szellemiség kialakításának, és persze annak a sok tudásnak, készségnek, amit a szülőktől kapnak a gyerekek (cikkünk a szülők szerepéről itt olvasható).
Ezeken a listákon egyértelműen a fővárosi iskolák vannak többségben, mind a matematika, mind a szövegértés tekintetében. Velük többnyire nagyvárosi iskolák tudják felvenni a versenyt. Találhatunk azonban olyan intézményeket is, melyek kisebb településről, nehezebb helyzetből kerültek a legjobban közé.
Számításaink az általános iskolák hatodik osztályának végén megírt kompetencia mérések eredményeit használják. A 2008 és 2015 közötti nyolc év során elért pontszámok középértéke alapján raktuk sorba az ország összes iskoláját.
Bekerülni az ország 20 legjobb iskolájába óriási dolog, bárhol is van az adott iskola, bármilyen gyerekeket is tanít, bármilyen körülmények között. Nem egyértelmű, hogy jó helyzetű diákok és jó tanárok találkozása kiemelkedően jó iskolát eredményez. Ahhoz, hogy valaki benne lehessen a legjobbak között, folyamatos, kitartó és komoly munkát kell végeznie. Gratulálunk!
Az iskolavezetők, tanítók, tanulók szülők erőfeszítései nem csak az intézmények hírnevét növelik, nem és a gyerekek továbbtanulási esélyeit javítják. A tudással és képességekkel legjobban felvértezett diákok tehetségére épülhet az elit középiskolák kimagasló teljesítménye, tőlük várhatjuk, majd hogy az egyetem elvégzése után kiemelkedő szakemberek, vezetők, tanárok, tudósok, művészek legyenek. Egy ország lehetőségeit és teljesítményét meghatározza elitjének felkészültsége és ennek alapjait a legsikeresebb általános iskolái rakják le. Ugyancsak fontos az a példa, amit ezek az iskolák kínálnak a többi intézmények. Mindennapi működésük, tantestületük hozzáállása mutatja meg, hogy lehet, illetve hogy hogyan lehet jó iskolát csinálni Magyarországon (erről szóló cikkünk itt olvasható).
Az Összkép Magazin történetekkel, elemzésekkel mutatja be világunk érdekes összefüggéseit, a mindennapok rutinjai mögötti izgalmas okokat és következményeket. Ha érdeklik cikkeink, iratkozzon fel hírlevelünkre!
A listákon zöld háttérrel szereplő iskolákkal már a legmagasabb hozzáadott értéket adó iskolák listáiban is találkozhattunk. Ezek az intézmények a szülők társadalmi hátterének hatását kiszűrve is a legjobb intézmények között szerepelnek. Közülük is kiemelkednek Gyüre és Bárna iskolái, melyek legelső, a legrosszabb társadalmi összetételű iskolákat bemutató cikkünkben is szerepeltek már. Annak ellenére, hogy ezek az iskolák szociális szempontból a legnagyobb problémákkal találkoznak, fel tudják venni a versenyt azokkal az intézményekkel, melyek sokkal jobb hátterű diákokat taníthatnak. Hatalmas eredményről van szó, különösen annak tükrében, hogy a szociális helyzet és iskolai eredmények között szoros a kapcsolat.
A 2016-os tanévkezdéssel kezdődött Iskola című sorozatunk (LINK). Az egyik legfontosabb energia a szülők elkötelezettsége. Nehéz eldönteni, milyen a jó tanár. A sikeres iskolák alapja az elkötelezett pedagógus és a működőképes tanári közösség. Sok az olyan, alulteljesítő iskola, ami nem tanít meg olvasni annyira, hogy sikeresen el lehessen végezni egy középiskolát. Erről szóltak eddigi cikkeink, ide kattintva érheti el őket.
A listákat bemutató cikkekkel azt szerettük volna elérni, hogy más szemüvegen keresztül nézzünk a kompetenciamérések eredményeire. Olyan iskolákról írtunk, melyek a hagyományos ranglistákra nem kerülnek fel, bár teljesítményük elismerésre méltó. Szeretnénk rámutatni, hogy az iskolák munkája sokkal komplexebb annál, hogy sikerességüket az éves kompetenciamérés mutatói alapján ítéljük meg.
Honnan jönnek az adatok?
Az iskolák és tanulóik évről évre megméretettnek különböző módokon, legyen az kompetenciamérés, PISA-mérés, vagy a középiskolai továbbtanuláshoz szükséges felvételi. Mindegyik teszt kicsit mást és másképpen mér, de fontos viszonyítási pontok egy-egy iskola munkájának értékelésében. Az Összkép listája az évente ismétlődő kompetenciamérések 2008 és 2015 közötti adatira épül.
A kompetenciafelméréseket 2008 óta minden évben megírja az ország összes hatodikosa, nyolcadikosa és tizedikese. Matematikából és szövegértésből mérik, hogy a gyerekek mennyire tudják az iskolában tanultakat hasznosítani.
Fontos kiemelni, hogy a kompetencia eredmények csak egy lehetséges dimenzióját tükrözik az iskolában folyó munkának. A számok nem szólnak arról, hogy milyen az iskolai légkör, a gyerekek szívesen mennek-e reggel iskolába vagy milyen lelki-pszichológiai nevelésben részesülnek. Kizárólag a felmérések és a nyers számok alapján hiba lenne kinevezni a nagybetűs legjobb iskolát, hiszen a gyerekek különbözőek, s más-más környezet és nevelési módszer nyújtja számukra a biztonságos fejlődést.
Az objektív mutatók szerint a legjobbak között lenni azonban megkérdőjelezhetetlen teljesítmény. Mindezeket megfontolva, listánk az első húsz iskolát közli – abc sorrendben.
A szabványos, egységesített tesztek esetében általános tapasztalat, hogy a jobb háttérrel rendelkező tanulók jobban teljesítenek. Emiatt a kompetencia eredmények alapján önmagában nem lehet megmondani, hogy egy iskola azért ér el jó eredményeket a teszteken, mert kiemelkedően jó pedagógiai munkát végez, vagy azért, mert sikeresen gyűjtötte össze az otthonról többet hozó gyerekeket.
Ezért dolgozták ki a pedagógiai hozzáadott érték koncepcióját, ami arra koncentrál, mennyire köszönhető az iskolai munkának a gyerek teljesítménye. Ezt úgy lehet kiszámolni, hogy statisztikai módszerekkel kiszűrik azokat az eredményt befolyásoló hatásokat, amelyek nem az iskolától függenek. A lista készítését megalapozó számítások esetén a gyerekek társadalmi hátterére vonatkozó jellemzők hatását szűrtük ki, hogy kiszámoljuk a hozzáadott érték nagyságát.
A sorozat további cikkei
Iskolák a határon – A legjobban teljesítő iskolák listái: a vidéki élboly
A 20 legjobban teljesítő vidéki iskola listáját közöljük. Eredményeink azt mutatják, melyik iskolák diákjai érik el a legjobb eredményt az országos kompetenciamérésen, ha a gyerekek társadalmi hátterének hatásait statisztikai módszerekkel kiszűrjük az adatokból.
Iskolák a határon – A legjobban teljesítő iskolák listái: a budapesti élboly
Budapest 20 legjobban teljesítő iskolájának listáját közöljük. Eredményeink azt mutatják, melyik iskolák diákjai érik el a legjobb eredményt az országos kompetenciamérésen, ha a gyerekek társadalmi hátterének hatásait statisztikai módszerekkel kiszűrjük az adatokból.
Iskolák a határon – A legjobban teljesítő iskolák listái: a leghátulról indulók
20 olyan iskola listáját közöljük, akik sikeresen birkóznak meg azzal a nehéz feladattal, hogy a szegénységben élők gyerekeit készítsék fel a sikeres életre.
Ahonnan nem felfelé visz az út – az alulteljesítő iskolák világa
665 olyan iskola van Magyarországon, ahol a tanulók több mint fele rendszeresen nem éri el a nyolcadik osztály végére azt a szintet, ami a középiskola sikeres elvégzéséhez szükséges. Nehéz megemészteni, hogy több mint 100 ezer gyerek jár olyan helyre tanulni, ahonnan nem nagyon vezet út felfelé. Pedig a kétségbeesésen túl kell lépni. Egyrészt ez 10, 20 és 40 éve is így volt. Másrészt ahhoz, hogy változtatni lehessen, előbb meg kellene érteni, miért nem tudja teljesíteni az iskolák harmada, azt amit elvárnánk tőlük.
Tanárok szerint a világ: mitől működik és mitől nehéz a tanítás?
Cikkünk tanárokkal, iskolaigazgatókkal és oktatási szakértőkkel folytatott beszélgetésekből áll össze. Arra hívja fel a figyelmet, hogy akkor tudjuk érdemben javítani a magyar iskolák eredményeit, ha tudjuk, hogy milyen motivációk, félelmek mozgatják a tanárokat, a rendszer igazi motorjait.
Jók-e a tanáraink, tanítóink vagy rosszak? Hogyan lesznek a jó tanárok? Hogyan mondhatjuk meg egy tanárról, hogy mennyire csinálja jól a dolgát? Ha megvan a válasz ezekre a kérdésekre, már könnyű csodát tenni a magyar iskolával.
Mit várunk az iskolától? – A szülő csendes és eltökélt
A szülők féltik a gyerekeik jövőjét és mindent megtesznek neveltetésükért – ez a magyar iskolák működésének egyik meghatározó ereje.
