Menü
Sorozatok

Szövet, Zene

A zene tényleg kell – Új adatok arról, hogyan hallgatunk zenét

Az idei Zeneipari Jelentéshez reprezentatív lakossági felmérés készült a zenefogyasztási szokásokról. Kiderült, hogy szeretünk koncertre járni, a Youtube népszerűsége lassan megelőzi a rádióét, és hogy mi magunk is örömmel zenélünk. Ezekről és egyéb eredményekről szól mostani cikkünk.

Mindennapi zenénk

Liszt, Csárdáskirálynő, Szomorú vasárnap, Bartók, Kodály, táncház, Sziget. Budapesten több szimfonikus zenekar van, mint Londonban. A gazdag zenei örökség ellenére hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a zene mennyire fontos szerepet tölt be a mindennapjainkban. Pedig, ha sokan járunk koncertre és sok zenét hallgatunk, annak közösségteremtő ereje van. Ha sokat éneklünk és zenélünk, az élővé teszi a magyar zenét és a magyar zeneipart. A zene tényleg kell: a Hétfa Kutatóintézet által készített 2016. évi ProArt Zeneipari Jelentés eredményei szerint aktív és lelkes zenefogyasztók vagyunk, a lakosság több mint négyötöde mindennap hallgat zenét. Most a készülő jelentés adataiból szemezgetve mutatunk be néhány érdekes eredményt.

Több mint gondoltuk

A felmérésből kiderült, hogy a lakosság 62 %-a járt koncerten az elmúlt egy évben – azaz több mint kétszer annyian, mint amennyit a legutóbbi, 2013-as vizsgálat során mértek. Az élőzenei koncertek tekintetében jelentős szerepet játszanak a különböző zenei fesztiválok, a lakosság közel 30%-a vett részt legalább egyszer ilyen rendezvényen az elmúlt egy évben. A fizetős könnyűzenei koncertek szintén nagyon népszerűek: a megkérdezettek több mint fele vett ilyen fellépésre belépőt. A komolyzene közönsége szűkebb ugyan, de nem elhanyagolható, az emberek több mint negyede vett részt komolyzenei koncerten. Azaz a 18 és 60 év közötti lakosság jelentős része jár koncertre és erre hajlandó pénzt is költeni.

koncert

Ábra: Parádi Kriszta

Habár a fenti adatok viszonylag aktív koncertlátogató közönségről számolnak be, a lakosság több mint kétharmada még gyakrabban szeretne koncertre járni, mint ahányszor eljut. Ennek legfőbb okát a belépőjegyek árában látják, 42%-uk drágának tartja a koncertjegyeket. Ezen kívül sokan úgy gondolják, hogy az időhiány miatt nem tudnak elmenni. A kínálatra is van panasz: a megkérdezettek majdnem negyede szerint a környékükön nincsenek jó fellépések, más helyszínre pedig bonyolult eljutniuk.

A koncertek mellett a hangszeres zenélés és éneklés is sok ember számára jelent feltöltődést. A reprezentatív felmérés szerint a 18-60 éves lakosság 71 %-a énekelt, majdnem ötöde pedig zenélt hangszeren az elmúlt egy évben. Ezek az arányok is jóval nagyobbak, mint ahogy a korábbi felmérés mutatta.

Az idei kutatás eredményei nagyban eltérnek a témában eddig rendelkezésre álló 399. sz. Eurobarometer felmérés zenefogyasztással kapcsolatos adataitól. Az Európai Bizottság megbízásából, a TNS közvélemény-kutató cég által készített felmérést 2013-ban publikálták, mely a kulturális javakhoz való hozzáférést és a kulturális részvételt mérte, tehát elsősorban nem zeneipari fókuszú volt.

A különbséget több tényező is magyarázhatja. A Hétfa kutatásához alkalmazott kérdőív – melyet a GfK Magyarország piackutató cég végzett 2016. június-júliusban – internetes lekérdezésre épült, míg az európai felmérés személyes interjúkra. A kontextus is eltérő volt, míg az Eurobarometer az éneklésre kulturális tevékenységként utalt, a magyar kérdőív tágabban értelmezte. Azonban a felsorolt okok figyelembevétele mellett is biztosan állíthatjuk: az idei kutatás eredményei egyértelműen pozitívabb képet festenek a magyar zenefogyasztási szokásokról, mint az európai felmérés. Jóval nagyobb számokat mértünk az élőzene-fogyasztásban és a magában a zenélésben is. 

 

Köztereken, rádióban, online

Az aktív koncertlátogatás mellett az élőzenével máshol is lépten-nyomon találkozik a közönség. Jelentős a falunapok, gasztrofesztiválok vagy önkormányzati rendezvények szerepe. A zene mindenhol utolér minket, sokan a különböző zenés színházi előadások kapcsán találkoznak élőzenével, valamint ne feledkezzünk meg a különböző éttermekben, bisztrókban fellépő zenészekről sem. Ez utóbbi példák világosan mutatják, hogy sok esetben a zenehallgatás nem is feltétlenül tudatos, hanem más tevékenységhez szorosan kapcsolódva jelenik meg az életünkben.

zenes_rendezveny

Ábra: Parádi Kriszta

Ha nem élőzenét hallgatunk, akkor a rádió a legnépszerűbb csatorna, emellett a Youtube – valamint a különböző streaming szolgáltatók – térhódítása is egyre nagyobb A leggyakoribb és második leggyakoribb csatornákat nézve a Youtube – melyet számítógépről és telefonról is sokan hallgatnak – népszerűsége már megelőzi a rádióét. A legfiatalabb korosztálynál pedig egyértelmű az online csatornák uralma. A 18-29 év közöttiek közel 80%-a választja leggyakrabban vagy második leggyakrabban a Youtube-ot, Spotify-t és Deezert. Ez a trend várhatóan átrajzolja a zenéhez kapcsolódó reklámipart: a fiatalabb korosztályokat már az interneten és a streaming csatornákon keresztül lehet legkönnyebben elérni. A klasszikus adathordozók (CD, kazetta, lemez) jelentősége visszaszorulóban van, bár a bakelitlemez is reneszánszát éli, úgyhogy elképzelhető, hogy hamarosan a magnókazetta lesz a legnagyobb zenerajongók új kedvence. Ma már inkább a telefonon és a számítógépen tárolt saját zenék és lejátszási listák játszanak fontos szerepet a zenehallgatásban.

zenehallgatas

Ábra: Parádi Kriszta

Az adatok egyértelműen mutatják, hogy a magyar zenefogyasztó közönség igényli a minőségi magyar zenét. Az elsődleges szempont a többségnek természetesen az, hogy a zene jó legyen, de emellett majdnem kétszer annyian részesítik előnyben a magyar előadókat a külföldiekkel szemben. Ez pedig azt jelenti, hogy a százmilliós nézettségű videókkal rendelkező külföldi sztárok mellett a magyar zenészekre is nagy szükségünk van.

magyar_eloadok

Ábra: Parádi Kriszta

A lakosság jelentős része figyel a zenére: tudatosan fogyaszt és választ. Emellett a háttérzene kiegészítő szerepe, közösségteremtő ereje is hasonlóan fontos, mivel gyakran más tevékenységhez kapcsolódóan van zenei élményben részünk. Összességében a friss adatok szerint sokkal aktívabb a magyar zenefogyasztó közönség, mint ahogy az Európai Unió három évvel ezelőtti számai mutatták: a zene kétségtelenül fontos szerepet játszik a mindennapi életünkben. Ez azt is jelenti, hogy a korábban gondoltnál jobb a magyar zeneipar teljesítménye és piaci helyzete.

Aktív zenefogyasztók vagyunk, de mi van a másik oldalon? Megéri ma zenélni? Mi a helyzet a jogdíjakkal? Hogyan működik a zeneipar? Többek között erről szól a ProArt megbízásából a Hétfa Kutatóintézet és Elemzőközpont által készített 2016. évi Zeneipari Jelentés, mely idén októberben fog megjelenni.


Ha szeretnéd elolvasni legfrissebb cikkeinket, iratkozz fel hírlevelünkre!