Egy amerikai kutatás szerint a segítőkész emberek aránya két csoportban magasabb az átlagosnál: a kiemelkedően sikertelen és a kiemelkedően sikeres emberek között. Mit kezdjünk ezzel itt, Magyarországon?

Megfontoltan adni
Adam Grant kutatásai szerint a legkevésbé termelékeny kaliforniai mérnökök, a rosszul teljesítő belgiumi orvostan-hallgatók és a legrosszabb árbevételt produkáló Észak-karolinai értékesítők között jóval több a segítőkész ember, mint az olyan, aki elsősorban magára figyel. Ők a balekok. Azonban ha megnézzük ugyanazekeben a csoportokban, hogy kik a legjobban teljesítők, ugyancsak a segítőkészek aránya a legmagasabb. Ők a hősök.

Két tanulsága van ennek az eredménynek. Az egyik az, hogy a siker

A Miben különbözik Bornemissza Gergely és Nemecsek Ernő? – avagy épülhet-e a segítőkészségre siker Magyarországon? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Hiába használ az ember bonyolult gépeket, hiába igazgatják életét komplex társadalmi szabályok, alapvetően határozzák meg életünket ősi ösztöneink. Általában kárhoztatni szoktuk a bennünk megbújó vadembert, pedig sokszor érdemes a megérzéseinkre hallgatni.

Erre mutat néhány példát az aeon.co című patinás online tudományos, társadalmi magazin. Társadalomtudósok és az antropológusok elemzik, miért ragaszkodunk jobban a hithez, a bizalomhoz és a dalhoz, mint amennyire ezt civilizált fejjel célszerűnek tűnik – és ez miért jó nekünk.

A bizalom nyit ablakot a világra

Hugo Mercier írása arról szól, miért éri meg bizalommal közeledni a többi emberhez.

Amikor megbízunk valakiben, a tapasztalatok alapján dől majd el,

A Sokszor segít a bennünk lakó ősember bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Lassan visszakerülnek a dobozokba a karácsonyi díszek, a fa alól új helyükre kerülnek az ajándékok. Az ünnep élményeinek elraktározásakor érdemes áttekinteni, ki mit tett azért, hogy minél több rászorulónak legyen esélye a boldog karácsonyra. Országszerte sok szervezet és önkéntes dolgozott adománygyűjtéseken, megkerestünk közülük néhányat, hogy mondják el, hogyan szervezték az adománygyűjtést, mik a tapasztalataik.

Az adománygyűjtések szervezői egymástól függetlenül, de ugyanazon dolgoznak: vinni az ünnepi fényből a legelveszettebbeknek is. Az eljuttatása sok munka és tervezés, amelyet a szervezők mindenhol tapasztaltan kezelnek, ők tudják igazán, hogy hol-mire van szükség, ahogy azt is, mit jelentenek az adományok a fogadóik számára. Megkértük őket,

A Ilyen volt a karácsony az adománygyűjtő szervezetek szemével bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Hova forduljunk, ha szeretteink mellett a rászoruló ismeretleneknek is szeretnénk adni karácsonykor? Milyen szervezetek, hol és hogyan gyűjtenek a szegény emberek segítésére?

A használt, de jó állapotú tárgyakat mindenhol örömmel fogadják, de fontos, hogy csak olyan dolgok kerüljenek az adományok közé, amelyek nem szorulnak javításra, tisztításra, mert nincs kapacitás ruhák foltozására, ahogy a nem működő eszközök sem kelnek maguktól új életre.

Cipősdoboz Akció

Az akció keretében egy cipősdoboznyi kedvességet juttathatunk el gyerekeknek. A dobozra rá kell írni, hogy milyen nemű és korú gyereknek szánjuk, majd el kell juttatni egy gyűjtőpontra (ezek listája itt található). Bármi olyan kerülhet

A Karácsonyi adakozás – Kit, hol találunk és mit érdemes adni? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Miért rossz a hangulatunk ha az iskolákra gondolunk és mit kellene tenni, hogy ez megváltozzon?

Tegnap reggel újra tumultus volt az iskolák körüli utakon, több százezer család időbeosztása felett vette át a hatalmat az iskolacsengő. Reggel tanévnyitó: zászló be, himnusz, versek, igazgatói beszéd, kórus, szózat, zászló ki. Szépen sütött a nap, vidámak voltak a kipihent diákarcok, aztán megkezdődött a tanítás. A mondatok, hangulatok, színek az élet szokásos rendje szerint működtek. Egy dolog lepett meg: az igazgató Boldog tanévet kívánt.

Ez így szokott lenni? Én úgy emlékeztem, az igazgatók „sikeres”, „dolgos és eredményes”, „tartalmas de azért vidám” tanévet szoktak kívánni. A

A A boldogtalan iskolára nem vevő senki bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Csóromfölde létező hely. 10 percnyi járásra Csórompusztától. Kapolcs és Vigántpetend között kabócazajos földút vezet egy tisztásra, ahol mosolygó emberek mindenféle fából készült építmények között-alatt-felett dolgoznak. „Project village” feliratos pólókban rajzolnak, kalapálnak, fűrészelnek, közben szól a zene, az egész hely egy fesztivál és egy építőtábor sajátos keverékének tűnik. A Hello Wood projektfalujában járt az Összkép Magazin.

Do it yourself!

Délután 2 óra, süt a nap, a terepen közel százötven táborozó tesz-vesz, de mivel szántóföldeken kívül semmi nem határolja a tábort, nem is tűnik fel, hogy mennyi ember van itt. Ráday Dávid, a Hello Wood egyik alapítója vezet körbe a táborban. „Tavaly

A Egy falu fából – modern telepesek a Balaton-felvidéken bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Zöldeskék víztükör a felette futó szőlősheggyel: ez a balatoni táj hagyományos arca. Almáditól a Keszthelyi-öbölig húzódnak a balatoni táj meghatározó szőlőterületei, szőlőhegyei. Gyakorlatilag ez az egyetlen összefüggő, Balatonra néző szőlőterület a tó partján. A gyönyörű vidéket elnézve nehéz elképzelni, hogy a végtelennek tűnő tőkesorok helyét hamarosan egymásra zsúfolódó nyaralók vehetik át. Pedig ez gyakorlatilag bármikor bekövetkezhet – s mi lesz akkor a balatoni borral?

Hol pince állott, most nyaraló

„Az elmúlt másfél évben olyan változások mentek végbe az ingatlanpiacon, melyek kedvezőbbé tették az északi parti szőlőföldeket az ingatlan befektetők számára. Befektetési célú lakásokba és nyaralókba menekül sok, korábban betétben és

A Eltűnhetnek a balatoni szőlők – kérdések és kilátások bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Egy évvel ezelőtt a Mindenkinek van Balatonja című cikkel indítottuk el Magyar Tenger sorozatunkat. A balatoni identitásról, a balatoni vállalkozásokról szóló interjúk és portrék készítése közben hamar rájöttünk, hogy egy nyár nagyon kevés arra, hogy a régióról eleget tudjunk mesélni. És nem csak azért, mert a Balaton nem egy, hanem négyévszakos… Azzal a tudattal búcsúztattuk a nyarat és a Magyar tenger sorozatot is, hogy idén folytatjuk.

Tavaly nyáron a Balaton saját hangját kerestük. Kinek mit jelent a Balaton? Mitől balatoni a balatoni? – tettük fel sorba a kérdéseket balatoni vállalkozóknak: borászoknak, étteremvezetőknek, panziótulajdonosoknak. Sok és sokféle választ kaptunk, melyek egy

A Balatoni kincsek nyomában – Folytatódik a Magyar tenger sorozat bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Magyarországon a versengés megítélése annyira negatív, hogy az ellenséges reakciók miatt az emberek gyakran még a győzelemtől is tartanak – derül ki Fülöp Márta szociálpszichológus vizsgálataiból. Pedig a versenynek fontos szerepe van a fejlődésben és a tanulásban – ha tisztességes körülmények között, kölcsönösen elfogadott játékszabályok alapján zajlik. Az évszázadok alatt kialakult hozzáálláson változtatni nem egyszerű; szerencsére azonban nem is lehetetlen.

A versengés „Győzelemért, sikerért, karrierért és célokért zajlik, kapcsolódik a sport területéhez, küzdelemről, ellenséges harcról szól, izgalommal, stresszel jár” a magyar egyetemisták  szerint – mutatja be kutatásában Fülöp Márta szociálpszichológus, az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének tudományos tanácsadója, az

A A versenyt inkább háborúnak mint játéknak érezzük – Fülöp Márta szociálpszichológus kutatási eredményei bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Texas fővárosát, Austint minden márciusban a South-By-Southwest (SXSW) nevű esemény mozgatja meg. Ez a rendezvény a nyolcvanas évek kis zenei fesztiváljából mára a világ egyik legnagyobb zenei, technológiai és szórakoztatóipari konferenciasorozatává vált. Az Összkép új sorozatában Zulik Ákos a kezdeményezés és Austin különleges történetét, illetve a technológia várható irányairól ott összegyűjtött legfontosabb gondolatokat mutatja be. Az első cikk arról szól, hogyan vált az SXSW a kultúra és a szórakoztatás és a technológiai témájának megkerülhetetlen fórumává, hogyan formálta át a neki otthont adó várost.

1986-ban azzal keresték meg Roland Swansont, a The Austin Chronicle nevű alternatív zenei lap szerkesztőjét a keleti

A SXSW – Esemény, ami egy egész várost naggyá tesz bejegyzés először Összkép-én jelent meg.