Idén lesz három éve, hogy az első cikkem megjelent az Összkép Magazinban. A platform kilencedik születésnapjára egy rövid áttekintést készítettem közös történetünkről.

Saját írásaimban és Szepesi Balázzsal társszerzett cikkeinkben sikerült látszólag távoli témák fonalait felgombolyítani.

Gondolkodtunk olyan alapvető kérdésekről, mint a tudás természete. Írtunk társadalmi jelenségekről, mint a Z generáció jellemzői, az AI munkaerőpiaci hatása, vagy a népszámlálás adataiból látszó társadalmi átrendeződés Magyarországon.

Kutattunk a jövő technológiáinak története után, legyen az fúziós erőmű vagy kvantumszámítógép.

Fizikailag távoli világok témáit hoztunk közelebb: hogyan értelmezik Japán helyzetét a szigetoszág vezető kutatóintézetei? Miért épít új fővárost Egyiptom?  Hogyan változik

A Három kép az Összkép születésnapjához bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Demográfia, energia, a tradíciókhoz való viszony, a Kína és USA közötti helykeresés. Ezek Japán kulcstémái négy meghatározó japán agytröszt angolul elérhető 2023-as kutatásai alapján. Persze ez a tükör erősen torzít: nem Japánt, hanem Japán egy, az angolul beszélő világ számára összerakott képét mutatja.

A japán think tankek elemzései demográfiai, intézményi, nemzetközi és energetikai kérdésekre fókuszálnak.  Keresik az ország helyét és feladatát a fogyatkozó népesség, az évtizedek óta akadozó növekedés, Kína erősödése és az energiapolitika felértékelődése közepette.

Öregedő társadalom

Japánban az idősek száma nő, a fertilitási ráta alacsony (1,3 – átlagosan ennyi gyermeke születik egy japán nőnek). A jelenleg 126

A Japán új helyét keresi a világban – áttekintés a szigetország négy meghatározó agytörsztjének kutatásairól bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Milyen egy magyar film indiai újragondolása? A Liza, a rókatündér indiai környezetben kevésbé réved a múltba, tele van mobilokkal és a gonosza kevésbé mindenható.  A feldolgozásban megjelennek a magyartól eltérő kulturális kódok, azonban a történet lényege és tanulsága Indiában is működik.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

2020-ban a ZEE5 indiai streaming platform megvette a Liza, a rókatündér című magyar film jogait, hogy újraforgassa a filmet Aafat-e-Ishq (Sötét szerelem) címmel. A döntést azzal indokolták, hogy a magyar film érdekes koncepciója, fekete humora, a horror, a vígjáték és a szerelmi drámák elemeinek együttes jelenléte az indiai közönség

A Mi történik egy magyar filmmel Bollywoodban? – Liza, a rókatündér indiai feldolgozásban bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Mi az a darknet? Hogyan működik, ki mire használja? Mennyire tartsunk tőle? Ezt tekintjük át röviden.

A cikk nyomtatható pdf formában is elérhető. Kattints ide!

A darkwebről már mindenki hallott, de kevesen jártak ott. Mindenkinek van egy barátja, aki már látta; vagy tudja kit hívjon, ha összeszedi a bátorságát és be akar pillantani ebbe a tiltottnak ható, városi legendákkal övezett hálózatba. A darkwebet egy misztikus, de barbár tartalmakkal teli, illegális, gonosz helynek gondoljuk. A név sötét volta is erre utál, másrészt elég gyanús az a világ, aminek a rejtve maradás a lényege.

A sötét árnyalatai: az árnyék, a

A Darkweb – az internet sötét oldala: álarcos házibuli vagy bűnbarlang? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Egy új nemzedék lép be a felnőtt világba, az 1995 és 2009 között született Z generáció. A jövő egyre inkább az első interneten felnövekvő korosztály életfelfogásához, szokásaihoz idomul. Hogyan gondolkoznak, hogyan fogyasztanak, milyenek munkavállalóként? Hogyan fogja ez átalakítani a mindennapokat?

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. A letöltésért  kattints ide!

Világszinten az Y (1980 és 1994 között születettek) és a Z generációk ez elsők, akik nem élnek jobban, mint a szüleik, és ugyancsak ők az elsők, akik gyerekkorának fontos elmévé vált a számítógép. A folyamatos fejlődés gondolata hamissá vált, örökös változás, információdömping és párhuzamos valóságok vették át a helyét.

A Hozzáférés, önkifejezés, jó sztorik: hogyan hat a világra a Z generáció? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Közeledik a nyári szünet, sokan az utolsó jegyeiket szerzik ebben az új normálisban, egy világjárvány tombolása és távoktatással telt időszakok után. Vajon milyen nyomot hagyott az iskolába járók életén ez a periódus?

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. A letöltésért kattints ide !

A pandémiának és az védekezés érdekében hozott rendkívüli intézkedéseknek tanulókra gyakorolt hatását vizsgálta a McKinsey (a világ egyik vezető tanácsadó cége) az egyik legfrissebb kutatásában. Az eredmény: átlagosan nyolc hónap lemaradásban vannak a világ diákjai ahhoz képest, ahol egy koronavírus nélküli valóságban lehetnének. A Magyarország esetén becsült lemaradás négy-hat hónap.

Mindenkit máshogy érintett

A

A Korona-generáció: A járvány és a karantén hatása a tanulókra bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Mire lesznek jók, hogyan fogják átalakítani az életünket a kvantumszámítógépek? A laikusok számára alig megérthető, mágikusnak ható kvantumfizika elvei szerint működő gépeket az atomoknál kisebb, alig megfigyelhető részecskék fogják működtetni. A korábban elképzelhetetlenül bonyolult kérdésekre adott gyors válaszaik nem igenek és nemek lesznek, hanem valószínűsége, és a jövőt rejtik magukban. Legalábbis erre fogad most mindenki, aki kvantumszámítógépekkel foglalkozik.

A cikk nyomtatható, pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

A most még gyerekcipőben járó kvantumszámítógépek megnyithatják az utat az eddig csak mesékben elképzelhető gyógyszerek, anyagok létrehozása felé. Olyan szervezési feladatokat oldhatunk majd meg a segítségükkel, amit eddig lehetetlennek tartottunk. Az új technológia

A Sokat ígér az igenek és nemek világának meghaladása – Hogyan alakítják majd át az életünket a kvantumszámítógépek? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A diákok tudását mérő PISA a világ egyik legsikeresebb mutatószáma. Eredményei, módszertana komoly vitákat gerjesztenek. Ez azonban nem hibája, hanem az egyik fő célja a programnak. A globális indikátorokat bemutató sorozatunkban a PISA logikáját, módszertani korlátait és hatását mutatjuk be.

A cikk nyomtatható, pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

A PISA (Programme for International Student Assessment – Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program) egy globális index, az OECD találmánya. Három évente tesztelik segítségével a projekthez csatlakozó országok 15 éves tanulóinak teljesítményét. Nem a nemzeti tantervben foglaltak átadásának minőségére kíváncsiak, a tesztek azt hivatottak mérni, hogy az oktatási rendszer milyen mértékben készíti fel

A Mit mutat a PISA tükör? – A diákok tudását mérő nemzetközi mutatószám módszeréről, korlátairól és eredményeiről bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Végtelen energiát termelő csillagok a palackban – az évszázad második felére ezt ígéri a fúziós reaktorokkal a tudomány. Mennyire higgyünk a lelkes tudósoknak? Mi az esélye, hogy tényleg szennyezés nélkül, minimális üzemanyagköltséggel termelik majd az áramot a jövő erőműi?

A cikk nyomtatható pdf formátumban is letölthető. Kattints ide!

Fél évszázada indultak a kísérletek a fúziós energia területén, jó pár évtizede úgy becsülik, hogy 15-20 év múlva várható az első működő reaktor beindulása. A közelmúltban látványos eredményekről szóltak a hírek a fúziós energiatermeléssel kapcsolatban – legyen szó az az USA-ban létrehozott égő plazmáról, ami energiát is termelt, vagy a Kínaiak

A Lehoznák a csillagokat az égről – hajlandóak vagyunk fizetni érte? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A NASA december elején jelentette be, melyik cégeket bízza meg, a várhatóan 2030-ban leálló Nemzetközi Űrállomás utódjának fejlesztésével. A  feladatot  és az azzal járó 415 millió dollárt három cég, a Blue Origin, a Nanoracks és a Northrop Grumman Systems kapta meg. Megnyílik ezzel az űrkapitalizmus, vagy csak másodlagos szervezési kérdés, hogy kire bízza a projektmenedzsmentet a világ egyik vezető űrhatalma?

A cikk nyomtatható, pdf formátumban is letölthető. Kattints ide!

Közleményében a NASA azzal indokolta a szerződések megkötését, hogy privát szereplők bevonásával spórolni tudnak a Föld-közeli küldetéseken, így több erőforrást fordíthatnak a mély űr felfedezésére (például ember eljuttatására a Marsra).

A Magáncégek építik a következő amerikai űrállomást – a piacnak határ vagy lehetőség a csillagos ég? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.