Közeledik a nyári szünet, sokan az utolsó jegyeiket szerzik ebben az új normálisban, egy világjárvány tombolása és távoktatással telt időszakok után. Vajon milyen nyomot hagyott az iskolába járók életén ez a periódus?
A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. A letöltésért kattints ide !
A pandémiának és az védekezés érdekében hozott rendkívüli intézkedéseknek tanulókra gyakorolt hatását vizsgálta a McKinsey (a világ egyik vezető tanácsadó cége) az egyik legfrissebb kutatásában. Az eredmény: átlagosan nyolc hónap lemaradásban vannak a világ diákjai ahhoz képest, ahol egy koronavírus nélküli valóságban lehetnének. A Magyarország esetén becsült lemaradás négy-hat hónap.
Forrás: Indiacsr.in
Mindenkit máshogy érintett
A kutatás eredményei szerint a világ minden pontján le vannak maradva a diákok, eltérő mértékben. Az országok gazdasági helyzetétől és oktatási rendszer pandémia előtti teljesítményétől függ hol mekkora ez az elmaradás. Észak-Amerikában, Európában és Közép-Ázsiában, ahol jól működik az iskolarendszer, valamint viszonylag kevés ideig (áltagosan 30 hétig) tartottak zárva az iskolák, két és öt hónap közötti fejlődést kéne pótolni a diákoknak.
A kutatás egy az egész világra alkalmazott modell segítségével becsülte meg, hol hány hónapnyi elmaradást szedtek össze a diákok a járvánnyal nem érintett korosztályokhoz képest. A számítások során figyelembe vették az iskolabezárások időtartamát, egy az oktatás minőségét vizsgáló WHO index változásait, és azt, hogy hol a tanulók mekkora aránya kapcsolódott be a táv- és hibrid oktatásba.
Latin-Amerika és Dél-Ázsia országainak iskolarendszerére azonban katasztrofális csapást mért a járvány. Az iskolabezárások akár 50 hétig (majdnem egy év) is eltartottak, alacsony volt a távoktatásba bekapcsolódó tanulók aránya, sok tanár hagyta el az oktatási szektort, ugyancsak sok diák maradt ki az iskolából. Ebből következőleg a járvány miatt elvesztett tanulási idő is sok: tanulónként átlagosan nyolc hónap és egy év között van. Még komolyabb problémát jelent az oktatás járvány miatti lefagyása néhány nagy ország számára, mint India, Indonézia és Mexikó, ahol a gyerekek átlagos tanulmányi elmaradása több mint egy év.
A pandémia előtt is kevésbé működő oktatási rendszerrel rendelkező térségeket – ilyen térség páldául a Szubszaharai Afrika – nem érintette ilyen drámaian a COVID-19: az oktatásban való részvétel és az oktatás minősége alacsony volt és az is maradt. Például Tanzániában a koronavírus előtti felmérések szerint a harmadik osztályos gyerekek háromnegyede nem tudott elolvasni egy egyszerű mondatot, és a jelentés szerint ez arány ma is hasonló lehet.
A késés ára 1,6 ezer milliárd dollár
A tanulás és oktatás alacsonyabb szintje alacsonyabb jövőbeli bevételi potenciált jelent a diákok számára és alacsonyabb gazdasági termelékenységet a nemzetek számára. 2040-re a világjárvány okozta tanulási elmaradások gazdasági hatásai 1,6 ezer milliárd dollár éves veszteséget okozhatnak világszerte, ami a teljes globális GDP 0,9 százaléka. Európában és Közép-Ázsiában a legkisebb a negatív hatás mértéke (térség GDP-jének 0,7 százaléka), Dél-Amerikában a legnagyobb (a GDP 2,2 százaléka).
Az Összkép a magyar társadalom és gazdaság működéséről szóló elemzések magazinja. Iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket, ha szeretnéd mélyebben megérteni, hogyan működik Magyarország.
A tanárok szerint is kevesebbet adott a távoktatás
Miért is volt ekkora az iskolabezárások negatív hatása Európában vagy az USA-ban, ahol a tanulók nagy része interneten be tudott kapcsolódni az oktatásba? Erre a kérdésre segít választ adni az egyik legnagyobb amerikai agytörszt, a RAND Corporation kutatása. A vizsgálat során matematika tanárokat kerestek meg az USA-ban. Azt kérdezték tőlük, hogyan hatott tanulóik teljesítményére a táoktatás, a hibrid környezetben való tudásátadásról. A válaszok alapján a tanterv és a megszokott módszerek egyáltalán nem voltak alkalmasak az online térben, az oktatás minősége a lezárások alatt jóval elmaradt a korábbi hagyományos gyakorlatétól. Emellett az az általános tapasztalata az oktatóknak, hogy az elmúlt egy évben sok időt kellett a járvány alatti tananyag ismétlésével tölteniük, és ezt sokszor az új, soron következő tananyag átadása bánta.
Ballagás. Forrás: Csopak.hu
A járvány oktatásra gyakorolt hatásaival az Összkép is foglalkozott. 2020 őszén több cikket írtunk arról, hogyan reagáltak a magyar iskolák a koronavírusra. Fél éve Halász Gábor könyve alapján elemeztük, hogyan hat a COVID által felgyorsított digitalizáció az iskolára.
Még hiányzik a teljes kép
Az elmúlt két évre vonatkozóan nehéz adatokat gyűjteni az oktatás teljesítményéről. Az iskolabezárásokkal az oktatás monitorozása, a mérések is szüntetlek: például a PISA méréseket is elhalasztották 2022. márciusára, és még nem készült el az eredmények összegzése. Magyarországon az alap- közép és felsőfokú iskolarendszerben lévő 1,8 millió diák a McKinsey becslése szerint négy-hat hónap lemaradásban van. Ez a becslés az olvasási és matematikai képességekre vonatkozik.
Még nehezebb megítélni, mit veszítettek a diákok a tanuláson kívüli területeken. Az iskolabezárások miatt elmaradtak az osztálykirándulások, a házibulik, a sportversenyek. Digitális térben máshogy működött a barátság, a szerelem, csúszott az otthontól való fokozatos elszakadás. Becsléseink sincsenek arról, hogy ezeken a területeken mit veszítettünk a járvány miatt.
2020-as japán diplomaosztó, ahol robotok segítségével vették át diplomáikat a hallgatók. Forrás: The Guardian
Velünk marad, vagy kisimítja az idő?
A járvány miatti tanulmányi elmaradások következményeit csak évtizedek múlva látjuk pontosan. Lehet, hogy észrevétlen ott fog dolgozni az iskolából kimaradó korosztályokban ez a hosszú időszak. Az is lehet, hogy a hasonló vészhelyzetektől mentes évek jönnek és a pár hónapos hátrányt fokozatosan ledolgozzák a fiatalok.
Ahol a szülő, az iskola, az oktatási rendszer jobban meg tudja szervezni a járvány alatt a tanulást, ott a gyerekek a jövőbeli versenyhelyzetekben megtérülő előnyt szerezhettek. Azok esetében, akiknek nem volt ilyen szerencséjük, a szülőknek, az oktatási vezetőknek kell eldönteniük, hogy bíznak az idő hátrányokat eltüntető erejében vagy szünetek rovására kell majd bepótolni a lemaradást.
