A globalizáció évtizedeit a szuverenitás kora válthatja fel világ vezető think tankjeinek elemzései szerint. A nagy kérdés az, hogy a mindennapjainkat átalakító radikális változás előtt állunk, vagy csupán a globalizáció újraszabásáról van szó.

A globalizáció évtizedei után a bizalom megrendült, a kockázatok csökkentése került előtérbe. Az elemzések szerint az intenzív globális kapcsolódások többé nem a jólétet növelő előnyt, hanem veszélyeket hordozó függőséget jelentenek. Az államok stratégiái mindenütt az önállóságra és a kapacitások hazai kiépítésére fókuszálnak. Visszatért a „nemzet az első” politika, erősödik a protekcionizmus. A technológia is szuverenitási kérdéssé vált: a nagyhatalmak a technológiák hozzáférésének és használatának szigorú szabályozásával kötik

A Az új világrend játékszabályai kezdenek kirajzolódni bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Ez nem átmenet, hanem az új kor maga, 4. rész

A világ vezető agytrösztjeinek 2023-as tematikája arra utal, hogy a szegényebb országokban a gyarapodás és a nélkülözés a jövőben is egymás mellett fog élni, a gazdag országokban pedig nőnek a társadalmi feszültségek.

Áttekintve a világ 15 vezető think tankjének írásait a társadalmi különbségek erősödése figyelhető meg a világban. Ahogy az elemző műhelyek tematikáját összefoglaló ábrák a cikk végén mutatják, a konkrét jelenségek térségenként eltérnek: az alacsonyabb jövedelmű helyeken a gyarapodás, a gazdag országokban az alacsonyabb jövedelműek helyzetének nehézségei jelentik a változást.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

A Laposabb föld – mélyebb barázdákkal – a Nyugat gazdasági súlyának csökkenése komoly társadalmi átalakulással jár bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A vezető globális elemző intézetek anyagaiból összeáll egy kép arról, hogy milyen elvek szerint kezd működni a válságok során alakuló új világ. Az Összkép új sorozata 15 think tank témáit áttekintve vázolja fel, a globális működés várható fő vonásait és dilemmáit. Az első rész azt mutatja be hogyan is bontakozik ki a koronavírussal kezdődő válság-sorozatból egy új világrend.

Már negyedik éve nézzük át az agytrösztök anyagait. 2022-es cikkünk arról szólt, hogy a világ befelé megy a viharba, bizonytalanabb és veszélyesebb jövő vár ránk. Tavalyi cikkünkben pedig azt írtuk, hogy repedezik a régi világ, és még nem látszik pontosan,

A Ez nem átmenet, hanem az új kor maga – Összkép a világ vezető elemző műhelyeinek témáiból – 1.rész: Új világrend bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Demográfia, energia, a tradíciókhoz való viszony, a Kína és USA közötti helykeresés. Ezek Japán kulcstémái négy meghatározó japán agytröszt angolul elérhető 2023-as kutatásai alapján. Persze ez a tükör erősen torzít: nem Japánt, hanem Japán egy, az angolul beszélő világ számára összerakott képét mutatja.

A japán think tankek elemzései demográfiai, intézményi, nemzetközi és energetikai kérdésekre fókuszálnak.  Keresik az ország helyét és feladatát a fogyatkozó népesség, az évtizedek óta akadozó növekedés, Kína erősödése és az energiapolitika felértékelődése közepette.

Öregedő társadalom

Japánban az idősek száma nő, a fertilitási ráta alacsony (1,3 – átlagosan ennyi gyermeke születik egy japán nőnek). A jelenleg 126

A Japán új helyét keresi a világban – áttekintés a szigetország négy meghatározó agytörsztjének kutatásairól bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Repedezik a régi világ. Amerika, Afrika, Ázsia és Európa 15 vezető think tankjének 2022-es anyagai szerint a háború és a gazdasági válság csak a történet egyik fele, az elemzéseket áttekintve a régi világrend felbomlása sejlik fel. Az erő és a félelem elkezdte feltépni azokat az alaphálózatokat, amelyek a globális gazdaságot és politikai rendszert az elmúlt évtizedekben működtették.

Az Összkép immár harmadik alkalommal tekinti át a világ 15 vezető intézetének egy évi munkájának témáit, hogy a sok tekintélyes üveggömb fényében vizsgálja meg, mit is hozhat a következő év. Tavalyi cikkünk bő egy hónappal azelőtt jelent meg, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Akkor

A Repedezik a régi világ – Mit mond 15 globálisan meghatározó elemző intézet 2023-ról? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A háború vége nem látszik sehol, költségei már most tetemesek. Habár a harctéri jelentések, a gazdasági trendek ijesztőek, fontos már most azon gondolkozni, hogyan fog működni a világ gazdasága a háború után.

A lényeg: A piac, a globalizáció szervező ereje és Európa gyengébb lesz. A jövőben a képlékeny környezetben kell majd saját szempontjaink szerint sikeresnek lenni, nem az adott szabályok között hatékonynak. Magyarország számára a pozitív jövőkép: Európa megújításának aktív szereplője leszünk.  Gondolatok az MCC legutóbbi, a háború gazdasági következményeiről szóló konferenciája kapcsán.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. A letöltésért Kattints ide!

Jólét helyett biztonság

A Ott van a másik part – Miben lesz más a világ a háborús válság után és hogyan készüljünk erre? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Mire lesznek jók, hogyan fogják átalakítani az életünket a kvantumszámítógépek? A laikusok számára alig megérthető, mágikusnak ható kvantumfizika elvei szerint működő gépeket az atomoknál kisebb, alig megfigyelhető részecskék fogják működtetni. A korábban elképzelhetetlenül bonyolult kérdésekre adott gyors válaszaik nem igenek és nemek lesznek, hanem valószínűsége, és a jövőt rejtik magukban. Legalábbis erre fogad most mindenki, aki kvantumszámítógépekkel foglalkozik.

A cikk nyomtatható, pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

A most még gyerekcipőben járó kvantumszámítógépek megnyithatják az utat az eddig csak mesékben elképzelhető gyógyszerek, anyagok létrehozása felé. Olyan szervezési feladatokat oldhatunk majd meg a segítségükkel, amit eddig lehetetlennek tartottunk. Az új technológia

A Sokat ígér az igenek és nemek világának meghaladása – Hogyan alakítják majd át az életünket a kvantumszámítógépek? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Végtelen energiát termelő csillagok a palackban – az évszázad második felére ezt ígéri a fúziós reaktorokkal a tudomány. Mennyire higgyünk a lelkes tudósoknak? Mi az esélye, hogy tényleg szennyezés nélkül, minimális üzemanyagköltséggel termelik majd az áramot a jövő erőműi?

A cikk nyomtatható pdf formátumban is letölthető. Kattints ide!

Fél évszázada indultak a kísérletek a fúziós energia területén, jó pár évtizede úgy becsülik, hogy 15-20 év múlva várható az első működő reaktor beindulása. A közelmúltban látványos eredményekről szóltak a hírek a fúziós energiatermeléssel kapcsolatban – legyen szó az az USA-ban létrehozott égő plazmáról, ami energiát is termelt, vagy a Kínaiak

A Lehoznák a csillagokat az égről – hajlandóak vagyunk fizetni érte? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Mivel is foglalkozott a világ 15 legjelentősebb elemző intézete tavaly? Mit jelent mindez Magyarország számára?

Türelem, Közösség Nyitottság – hangsúlyoztuk egy éve, előre tekintve a 2021-es évre. Azt gondoltuk, vége lesz a járványnak, a vírus veszteségei és bezártsága után zavartan, de lelkesen indul újra a világ. Hát nem lett vége. Szünetek voltak csak, éppen jön az ötödik hullám. Persze most is bízunk benne, hogy az omikronnal túl leszünk az egészen és jöhet a koronavírus utáni kor. Azonban annak is van esélye, hogy a koronavírus ki tudja milyen hosszú korának a harmadik éve jön 2022-ben.

A koronavírus korának fő

A Még befelé megyünk a viharba – mit üzennek a világ legfontosabb elemző központjai? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

2011. március 11-én a japán Tohoku régiót földrengés sújtotta, ezt hatalmas szökőár követte. Becslések szerint 20 ezer ember halt meg vagy tűnt el, főképp a tengerparti területeken. Másnap a természeti csapások következtében Japán legnagyobb nukleáris balesete során leolvadt a fukusimai atomerőmű három reaktora, 100 ezer embert kellett evakuálni.

Az élet újraindításának egyik eleme volt a fukusimai egyetem és az OECD projektje. Ennek az volt a célja, hogy segítsenek a középiskolás korú gyerekeknek feldolgozni a katasztrófát, bevonják őket a régió jövőjének kidolgozásába. Az OECD Tohoku Iskola arra jött létre, hogy a tanárok és a diákok együtt találják ki és szervezzenek meg

A Nem újra, hanem újjáépíteni – a fukusimai katasztrófa hatása a japán oktatási rendszerre bejegyzés először Összkép-én jelent meg.