2011. március 11-én a japán Tohoku régiót földrengés sújtotta, ezt hatalmas szökőár követte. Becslések szerint 20 ezer ember halt meg vagy tűnt el, főképp a tengerparti területeken. Másnap a természeti csapások következtében Japán legnagyobb nukleáris balesete során leolvadt a fukusimai atomerőmű három reaktora, 100 ezer embert kellett evakuálni.
Az élet újraindításának egyik eleme volt a fukusimai egyetem és az OECD projektje. Ennek az volt a célja, hogy segítsenek a középiskolás korú gyerekeknek feldolgozni a katasztrófát, bevonják őket a régió jövőjének kidolgozásába. Az OECD Tohoku Iskola arra jött létre, hogy a tanárok és a diákok együtt találják ki és szervezzenek meg egy párizsi eseményt a régió újjászületéséről. Nem egy egyszerű ünnepi műsor összeállításáról volt szó. A diákoknak és a tanároknak együtt kellett azt is kitalálni, mit is jelent ez az újjászületés.
Szeptemberben írtunk a tudás természetéről Halász Gábor és Fazekas Ágnes A tudás keletkezése című könyve kapcsán – ami rengeteg izgalmas pedagógiai fejlesztést mutat be. Az egyik ilyen az OECD Tohoku Iskola (OTI) projektje.
A projekt a hagyományos iskola mellett, hétvégénként várta a gyerekeket. Tudatosan vonták ki a kezdeményezést a reguláris oktatásból, szándékosan hagyták lazára a projekt kereteit. Egy előzetes iránymutatásoktól és meghatározó érdekektől mentes „nyílt teret” hoztak létre – egy olyan közeget, ahol kísérletek, viták segítik, hogy a kiadott feladat – a párizsi esemény – innovatív megoldásokat szüljön.
A projekt részeként Párizsban ünnepélyesen elültetnek egy cseresznyefát. Forrás: OECD, Flickr
„Ez az utazás olyan volt, mint vitorlázni a tengeren. Nem volt mindig könnyű, és utunk sok hullám keresztezte. Ha azonban az utazás mindig stabil lett volna (mint az iskolában), akkor nem igazán tanultuk volna meg a valós élethelyzetekben szükséges készségeket, tele váratlan meglepetésekkel! Annyi mindent magunkkal tudunk vinni ebből az élményből.” – foglalta össze az egyik diák a program honlapján olvasható interjúban.
2014-ben a az Eiffel torony előtt mutatták be a tohukui középiskolások két napos programjukat. Dokumentumfilmet készítettek, kiállítást és koncertet szerveztek, saját sorsukról beszéltek a színpadon. A rendezvényt az „Az én iskolám, a mi jövőnk – iskoláztatás 2030” című konferenciával zárták, ahol saját reformjavaslataikat adták elő.
A projekt sikeresen megmutatta, hogyan lehet a hagyományok és kötelezettségek sokasága által kötött japán oktatási rendszerhez hozzáilleszteni az önállóságra, együttműködésre, kreativitásra épülő projektmunkát. A résztvevő tanárok szerint a Tohuku projekt kreatívabbá, a bizonytalanságot jobban tűrővé, magabiztosabbá tette a résztvevő diákokat.
1000 éves cseresznyefa Fukushima prefektorátusban. Forrás: tohokukanko.jp
Az OECD Tohoku Iskola eredményei elkezdtek beépülni a japán oktatásba. A projektből nőtt ki az Innovatív Iskolahálózat 2030. Ebben 25 japán és 7 más országbeli iskola szervez közös kutatásokat és konferenciákat. A legutóbbi eseményükön a COVID-19 járvány oktatásra gyakorolt hatásáról szólt.
A hagyományokkal erősen átszőtt, a továbbtanulási lehetőségekért folyó versenyre trenírozó oktatásában nehéz helyet találni a diákok munkájára épülő, problémamegoldó projekteknek. Ahogy a Tohuku projekt esetében is, az ilyen tevékenységek a tananyag elsajátíttatását nem zavaró formában férnek be az oktatásba. Egy nagy katasztrófa és az annak következtében elinduló sikeres program talán segít megtalálni a lehetőséget, hogyan készíthet fel az iskola inkább az életre, mint a felvételi vizsgára – nem csak Japánban.
