Aki  többet tanul, annak jobb lesz az élete.  Sokkal jobban keres, évekkel tovább él egy diplomás, mint az, aki csak általános iskolát végzett – mutatják az Összkép egyik cikkének számai. Azt nem tudjuk, hogy a sok tanulás teszi jobbá az életet vagy pedig, a jobb helyzetűeknek adatik meg, hogy tovább járjanak iskolába. Mindenesetre, hosszú távon megtérül, ha egy jól összerakott program következtében több gyerek tud továbbtanulni.

A Herczeg Bálint tanulmányának módszertanát bemutató cikkben van egy izgalmas táblázat. Ez férfi/nő, illetve roma/nem roma bontásban mutatja, hogyan változik valaki egész életre számított jövedelme, ha többet jár iskolába.

Az adatok szerint a

A Tanulj, fiam! – A nem roma férfiak életlehetőségeit határozza meg leginkább az iskolázottság bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Honnan tudhatjuk, hogy megtérül-e egy a gyerekekre fókuszáló szociális program? Különösen, ha hatása nem azonnal, hanem csak tíz-tizenöt év, vagy akár egy egész emberöltő távlatában mutatkozik meg? A Hétfa műhelytanulmánya egy olyan modellt dolgozott ki, mellyel a koragyermekkori fejlesztési, oktatási programok hosszú távú hasznait lehet becsülni.

A Biztos Kezdet Gyerekházak olyan településeken, településrészeken segítenek, ahonnan hiányoznak vagy rosszul működnek a kisgyerekek gondozásával, fejlesztésével kapcsolatos szolgáltatások – ahol jellemzően sok roma él, ahol sok a szegény gyerek. 2014-ben 1700 gyerek járt rendszeresen az országban működő 112 gyerekházba, összességében pedig közel 4000 kisgyereket és szüleiket sikerült hosszabb-rövidebb ideig bevonni a programba.

Rövid

A Mennyit ér, ha egy szegény gyerek többet tanul? A Hétfa új elemzése a magasabb végzettség megtérülését vizsgálja bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Tapasztalt vállalkozók szoktak hosszan mesélni arról, hogy nem az az igazi művészet, hogy az ember kitalálja, mit adjon el és azt hogyan valósítsa meg. Inkább azon áll vagy bukik a siker, tudja-e valaki, kiben bízzon, és el tudja-e érni, hogy megbízzanak benne. Mike Károly és Kiss Gábor tanulmánya azt elemzi, hogyan gondolkoznak erről a magyar vállalkozások vezetői.

Bizalom még a legegyszerűbb üzletekhez is kell. A legszebb esetekben ez egymás elismerésére és szeretetére épül – mint amikor kölcsönkapjuk egy ismerős autóját. A legkalandosabb példák pedig arról szólnak, hogyan hozzák tető alá az üzletet egymással ellenséges viszonyban lévő felek. Mint amikor a

A Kölcsönösség, kikényszerítés, körkörös védelem – az üzleti kapcsolatok alapjait tárja fel a Hétfa új elemzése bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Megdőlni látszik az a régi nézet, hogy a városokban, különösen a frekventált, központi helyen lévő területeket jobban megéri beépíteni, mint közparkot létesíteni. A Hétfa munkatársai olyan elemzési módszert dolgoztak ki, ami megmutatja, mennyit is ér egy közpark: a városi zöld várható hatásainak feltérképezése, majd forintra váltása bebizonyítja, hogy egy park nemcsak örömforrás, hanem megtérülő közösségi befektetés is lehet.

Megtérülés szempontjából a köztelken a felparcellázott telkek, a rajta épülő lakások, házak, épületek több hasznot hoznak, mint egy közpark. Ezért általában ott alakítanak ki parkokat, ahol nem lehet építkezni, például egy felszámolt temető helyén vagy egy lecsapolt mocsaras, vizes területen.

Ha a

A Park a város szívében: eltékozolt építőterület vagy nyereséges befektetés? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

88 ezer családi vállalkozás működik a határon túli magyar vidékeken. Mi adja az erejüket, hogyan működnek? Több száz ilyen cég működését vizsgálta a Hétfa Kutatóintézet kutatása Csite András, Czaller László és Geambaşu Réka vezetésével, melyre a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának felkérésére került sor 2017-ben.

A családi vállalkozások a külhoni magyar gazdaság fő szervezői: ezek a cégek hasznosítják a külhoni magyar gazdaság erőforrásainak jelentős részét, sok embernek kínálnak magyar nyelven végezhető munkát. A fiatalok megtartásában is fontos a szerepük: ha érdemi szerepet kaphatnak a családi cégben, kevésbé vonzó a külföldi munka – vagy van hova hazajönni pár év után.

„A vállalkozáskutatásnak külhoni

A Rugalmasság, összetartás és magyarul lehet dolgozni – erre építenek a családi vállalkozások a határon túli vidékeken bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A karrier és a család közötti egyensúly megtalálása nőként különösen nehéz. A saját vállalkozás indítása vajon jó stratégia lehet ennek áthidalására?

A női vállalkozók mindenekelőtt azért vágnak bele saját vállalkozásba, hogy megkaphassák azt a rugalmasságot és önállóságot, amit alkalmazottként sosem fognak. Részben a szakmai önmegvalósításban, részben a munka és az élet más területei közötti lavírozásban. A karrier-család egyensúly megteremthető, de meg kell érte dolgozni.

Meg kell dolgozni érte, de megéri

A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése kulcskérdés a legtöbb nő életében. Bármennyire mosódnak is el a különbségek a férfiak és a nők helyzete, feladatai és lehetőségei között, azon

A Elérhető egyensúly – hogyan lehet a saját vállalkozás a női szerepek összehangolásának eszköze? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Regional Studies folyóiratban fog megjelenni Czaller László, a HÉTFA Kutatóintézet elemzőjének cikke „Increasing Social Retruns to Human Capital: Evidence from Hungarian Regions” címmel. Hogyan befolyásolja egy térség gazdasági prosperitását az ott élők képzettsége? A kutatás szerint egy ugyanolyan képzettségű, hátterű ember többet keres, ha magasabb a térségben élők képzettsége. Ennek okairól, következményeiről beszélgettünk a szerzővel.

Mi a kutatás fő kérdése?

A cikk arról szól, hogyan profitál a társadalom egésze abból, ha több a képzett ember. Az egyén képzettségének nemcsak egyéni haszna lehet, hanem számos tovagyűrűző hatása is. Ezek mindenkinek hasznosak, az egyén mégsem számol velük a továbbtanulási

A A képzettek munkája a többiek bérét is megemeli – interjú Czaller Lászlóval bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Magdolna negyed Budapest VIII. kerületének szimbolikus része. Egyszerre szinonimája a kerülendő gettónak, az arculatváltó megújulásnak és a városrehabilitációs modellkísérletnek. Cikkünkben bemutatjuk, milyennek látszik a Magdolna negyed az adatok fényében. Vajon élhetetlen kényszer-lakóterületről vagy színes és olcsó belvároshoz közeli alternatíváról van szó? Folytatjuk korábban megkezdett józsefvárosi barangolásunkat.

Kiindulópont: sztereotípiák

Kiindulásként nézzük meg, milyen kép élhet a szélesebb közvélemény fejében a városrészről, a gyakorikerdesek.hu című oldal alapján. Ez a portál közösségi információgyűjtő platform: a felhasználók kérdéseket tehetnek fel, amelyeket a többi felhasználó megválaszolhat. Az alábbi táblázatban látszik, hogy noha a vélemények távolról sem egységesek, némi trendszerűség mégis kirajzolódik belőlük: az időben

A Magdolna negyed: lassú rehabilitáció, éledő remény bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az uniós fejlesztési források új rendszere sokban különbözik a 2007-13-as időszakban megszokott keretekhez képest. A változásokat és az új működés logikáját tekinti át a most megjelent ’Európai Uniós Források Rendszere 2014-20’ című könyv. Mi működik másként, s mi az ami ugyanolyan marad az uniós fejlesztéspolitikában? Beszélgetés dr. Szabó Zsolttal, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusával és Balás Gáborral, a HÉTFA igazgatójával.

Miben más az uniós források rendszere most, mint a korábbi 2007-2013-as időszakban?

Szabó Zsolt: A kohéziós politika már túl van a zenitjén. Szűkösebbek a források, mint az integráció korábbi, intenzívebb fázisában. A 2014-20-as ciklus az első, amikor

A Uniós források újratöltve – Miben változtak a fejlesztéspolitika keretei és miben nem? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Makromodell, hatásvizsgálat, előrejelzés – a közgazdaságtan fontos varázsszavai. Mit jelentenek, mire jók, mikor és miért hihetünk az eredményeikben? Kulisszatitkok a HÉTFA makromodelljének fejlesztését vezető Major Klárától.

Mire jó egy makromodell?

A makroökonómiára épülnek ezek a modellek, ennek megfelelően egy egész nemzetgazdaság főbb folyamatairól kívánnak átfogó képet adni. A makroökonómiai elemzések tárgya a teljes gazdaság, ami borzasztóan komplex és bonyolult. Nem is létezik egységes makromodell, hanem különböző megközelítések vannak.

A kisebb, sematikus modellek valamilyen elméleti összefüggés megértésére szolgálnak, tudományos szerepük van. A gyakorlati életben a számszerűsített modelleket használják. Céljuk, hogy olyan konkrét eredményt nyújtsanak, amit egy gazdaságpolitikai döntéshez is fel lehet

A Mitől repül jól egy makromodell? – Beszélgetés Major Klárával, a HÉTFA Kutatóintézet kutatási vezetőjével bejegyzés először Összkép-én jelent meg.