A karrier és a család közötti egyensúly megtalálása nőként különösen nehéz. A saját vállalkozás indítása vajon jó stratégia lehet ennek áthidalására?
A női vállalkozók mindenekelőtt azért vágnak bele saját vállalkozásba, hogy megkaphassák azt a rugalmasságot és önállóságot, amit alkalmazottként sosem fognak. Részben a szakmai önmegvalósításban, részben a munka és az élet más területei közötti lavírozásban. A karrier-család egyensúly megteremthető, de meg kell érte dolgozni.
Fotó: pixabay.com
Meg kell dolgozni érte, de megéri
A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése kulcskérdés a legtöbb nő életében. Bármennyire mosódnak is el a különbségek a férfiak és a nők helyzete, feladatai és lehetőségei között, azon semmi sem változtat, hogy a gyereket a nő hozza a világra, s a gyereknevelésben, családi életben óhatatlanul sokkal meghatározóbb a szerepe, mint a férfiaké. Vállalkozóként egy nőnek sokkal nagyobb mozgástere van a saját igényei szerint beosztani az idejét, mint egy 8 órás állásban, de ez önmagában nem elég. Sok múlik a szervezésen és azon, hogy kire és miben számíthat maga körül.
Bobák Fanni, Geambaşu Réka, Radnai Zsuzsa és Zsár Virág „Female entrepreneurs – women in enterprises: Motivation, work-life balance, challenges” című tanulmánya magyar női vállalkozókkal készített interjú alapján vizsgálja, hogy mi motiválja a nőket saját vállalkozásuk elindításában.
A HÉTFA Műhelytanulmány-sorozat keretében megjelenő kutatás kvalitatív módszertannal dolgozott. 14 félig-strukturált interjú készült, fele családi vállalkozást vezető nőkkel. Olyan vállalkozókat kérdeztek, akiknek jövedelme legalább 50 százalékban a vállalkozásból származik, legalább heti 10 órát töltenek a vállalkozás vezetésével; legalább 5 évi vállalkozói tapasztalattal rendelkeznek és vállalkozásuk a kkv kategóriába sorolható. Az interjúalanyok kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a vállalkozások tevékenységi köre, valamint a vállalkozók koruk és családi állapotuk szerint egyaránt minél szélesebb kört fedjenek le.
El kell fogadni, hogy nem juthat mindenre idő: fontossági sorrendet kell felállítani, ez kikerülhetetlen. A házimunkát a legkönnyebb kiszervezni. „Takarítónőt alkalmazunk, mert másként nem megy. Ez lényegében befektetés: jobban megéri, ha a vállalattal foglalkozom, mintha a takarítással tölteném az időmet.” Van, ahol a férj vállal nagyobb szerepet az otthoni teendőkből. „Csak olyan férfival tudom elképzelni az életemet, aki nem kategorizálja a női és a férfi munkákat. Az életünk feladatokból áll: vásárlásból, főzésből, mosásból, stb. – és ha ezek nem két ember között oszlanak meg, semmi sem működne.” A család, s mindenekelőtt a férj támogatására azonban nem abban van leginkább szükség, hogy átvállalja az otthoni teendők bizonyos részét, hanem abban, hogy a nő mellett álljon mindenben: a nagyrabecsülés és megértés mindennél többet ér: „az ad erőt, hogy mindig mellettem áll”.
Bár a vállalkozást vezető nők családjában saját bevallásuk szerint sokkal kevésbé érvényesül a hagyományos női-férfi munkamegosztás, a szálak a legtöbb esetben mégis a nőknél futnak össze. Vállalkozás ide vagy oda, a családi élet szervezését alapvetően nem adják ki a kezükből. Ahogyan a gyereknevelést sem – a gyerekek körüli teendőket csak a legritkább esetben engedik át másnak.
Fotó: pixabay.com
S ez alól a férj sem jelent feltétlenül kivételt. Ezen a téren a szokásos szereposztásnál maradnak: gyereknevelés legnagyobb része az anyára hárul, például ő tanul a gyerekkel, vagy jár a szülői értekezletre. A karrier nem szoríthatja háttérbe a családot – éppen az a cél, hogy mindkettőre maradjon kellő idő és energia: „nem akartam feladni a családi életet, mert azt gondolom, egy nő számára minden körülmények között a család az első. Meg kell találni az egyensúlyt a munka és a család között, anélkül, hogy feladnám önmagamat. A kettőnek kiegészíteni, nem kiváltania kell egymást. Ez sokszor nagyon nehéz, meg kell dolgozni érte.”
A család támogatása mellett a megbízható kollégák is nagy terhet vesznek le a női vállalkozók válláról. Nemcsak a vállalkozást viszik előre, hanem azt is lehetővé teszik, hogy a nők több időt és energiát fordíthassanak a családjukra.
Aki magától ment, s akit az élet sodort
A munka-család egyensúlyra való törekvés mellett a tudatos vállalkozói szándék és a kényszerhelyzet is megadhatja a kezdőlökést. A nők egy része tudatosan készült a vállalkozásra: korán kialakult bennük, hogy a maguk útján akarnak érvényesülni, még ha kockázatokkal jár is. „Mindig többre vágytam (…) Valójában semmi nem szólt a vállalkozás ellen, hittünk magunkban. Azt éreztem, hogy megvan a kellő tudás és anyagi háttér, és már tényleg nagyon azzal akartunk foglalkozni, amit igazán szeretünk.”
Fotó: pixabay.com
Az interjúalanyok másik része kényszerűségből lett vállalkozó. Volt, aki a rendszerváltás, s volt, aki a 2008-as világválság miatt vesztette el az állását, vagy szülés után nem tudott elhelyezkedni, s kénytelen volt a saját vállalkozását elindítani, hogy meg tudjon élni. „1993-ban született a lányom, s a szülés után nem tudtam visszamenni a korábbi munkahelyemre. Igaz, kaptam máshol munkát, de alig kerestem valamit. Ott volt a gyerekem, akit el kellett tartani. Egyszerűen nem volt más választásom.” A családi vállalkozásokat vezető nők körében ugyanakkor több esetben is felmerült, hogy a családi nyomás hatására, szüleik elvárásainak megfelelve vették át és vitték tovább a családi vállalkozást – főként a fiú gyermek érdektelensége vagy hiánya miatt.
Az, hogy a belső indíttatás vagy a külső kényszerek erősebbek, attól is függ, hogy ki milyen világban indult neki a vállalkozásnak. Az idősebb korosztály, akik még a rendszerváltás előtt, vagy közvetlenül utána indították el cégüket, főként rajtuk kívül álló okokra hivatkoztak. A fiatalabbak, akik már bőven 1990 után kezdtek vállalkozni, inkább az önmegvalósításra helyezték a hangsúlyt. Sokkal tudatosabban készültek a vállalkozói létre, hamar belátták, hogy céljaikat ebben a formában tudják leginkább elérni. Ez a ’self-made’ generáció sokkal bátrabban indul a saját út keresésére, még ha ehhez járatlan ösvényeket kell is kitaposni.
Az Összkép magazin a magyar társadalom és gazdaság működéséről szól. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövessen minket, iratkozzon fel hírlevelünkre, ha szeretné mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.
Az viszont közös, hogy valamennyiükben komoly bizonyításvágy is munkál, hogy áttörjék azt a bizonyos üvegplafont. Szinte mindannyian tapasztalták, hogy nőként még többet kell letenniük az asztalra. „Fiatal nőként nehéz elérni, hogy komolyan vegyenek. Számtalanszor előfordul, hogy férfiakkal körülvéve ülök egy tárgyaláson, egyedüli nőként.”
Saját világot teremteni
Az önmegvalósítás valójában még többről szól, mint a bizonyítás, a saját lábon megállni akarás vagy a női szerepek közötti egyensúly elérése. Ezek a nők vállalkozásukkal saját világot akarnak teremteni. Ahogyan az Összkép korábbi cikkei bemutatták, ez a saját világ lehet egy faluvégi biciklis pihenőhely a Káli-medencében: Zsuzsa néni nyugdíjas vegyészmérnökként és többszörös nagymamaként álmodta meg saját vállalkozását, ahol a balatoni nyarak ízét és illatát kínálja a betérő kirándulóknak, bringával vagy anélkül. Lehet egy termelői piac egy szántóföld közepén, ahol Harmathy Ildikó a régi piacok hangulatát teremtette újra és új találkozóhelyet adott a helybéliek és a fővárosból vidékre költözött, vagy hétvégén idelátogató városiak számára. S lehet egy Balaton-parti fagyizó, ahol anya és lánya, Somogyi Józsefné Andrea és Somogyi Reni együtt dolgoznak a családi vállalkozás fejlesztéséért – s ahol a sokéves tapasztalat a fiatalos lendülettel karöltve korábban nem remélt sikereket és országos ismertséget hoz.
Fotó: pixabay.com
Ahogyan nincs két egyforma ember, nincs két egyforma történet sem. Közös vonás viszont van: meg akarják találni a helyüket a világban és elég bátrak ahhoz, hogy tegyenek is érte.
Szólj hozzá Te is, hogy teljes legyen az összkép!
