A Regional Studies folyóiratban fog megjelenni Czaller László, a HÉTFA Kutatóintézet elemzőjének cikke „Increasing Social Retruns to Human Capital: Evidence from Hungarian Regions” címmel. Hogyan befolyásolja egy térség gazdasági prosperitását az ott élők képzettsége? A kutatás szerint egy ugyanolyan képzettségű, hátterű ember többet keres, ha magasabb a térségben élők képzettsége. Ennek okairól, következményeiről beszélgettünk a szerzővel.
Mi a kutatás fő kérdése?
A cikk arról szól, hogyan profitál a társadalom egésze abból, ha több a képzett ember. Az egyén képzettségének nemcsak egyéni haszna lehet, hanem számos tovagyűrűző hatása is. Ezek mindenkinek hasznosak, az egyén mégsem számol velük a továbbtanulási döntés meghozatalakor. Például a jobban képzettek általában nagyobb szerepet játszanak a helyi közösségi, kulturális élet szervezésében, amivel az egész település jól jár.
Én olyan tovagyűrűző, ún. externális hatások mérésére fókuszáltam, amelyek
helyi léptékben érvényesülnek és lecsapódnak a bérekben is. Ha van ilyen hatás, a magasabb végzettségűek aránya a térségben dolgozók bérét is befolyásolja. A kérdés az, hogy mekkora és milyen irányú ez a hatás. A hazai béradatokat vizsgálva arra jutottam, hogy számottevő, 3 százalék körüli átlagos bértöbbletet okoz az átlagos képzettség 1 osztállyal való növekedése.
Ez pontosan mit jelent?
Vegyünk két azonos nemű, korú és képzettségű munkavállalót, akik hasonló jellegű és tevékenységű cégnél dolgoznak ugyanolyan beosztásban, de más településen. A kutatás eredményei szerint, ha a két település között a munkaerő-kínálat átlagos iskolázottsági szintjében egy elvégzett osztály a különbség, a két azonos munkavállaló közti bérkülönbség kb. 3 százalék lesz a képzettebb kistérségben dolgozó javára. Vagyis ha a környezetemben sok magas végzettségű munkavállaló dolgozik, az közvetve az én keresetemre is hat, méghozzá pozitívan. A szomszéd diplomája nekem is pénzt hoz.
A Regional Studies a területi kutatások vezető referált nemzetközi folyóirata, melynek hasábjain a társadalmi, gazdasági folyamatok térbeli kivetülésével és megvalósulásával kapcsolatos akadémiai kutatások eredményei, valamint a kurrens szakpolitikai viták egyaránt megjelennek. A folyóirat tudománymetriai jellemzői alapján (IF: 2,068) a társadalomföldrajzi folyóiratok rangsorában jelenleg a 12. helyen, a közgazdaságtudomány esetében a 41. helyen áll.
Mi okozza ezt a hatást?
A jelenség alapvetően két dologra vezethető vissza. Egyrészt, azok a munkavállalók, akik magasabb végzettségűekkel élnek, dolgoznak együtt, jobban tudnak meríteni a tudás forrásából. Nagyobb eséllyel találkoznak képzett emberekkel, akiktől tanulhatnak, akiktől hallgatólagos tudást sajátíthatnak el. Ennek köszönhetően egyrészt termelékenyebbek lesznek a munkájukban, másrészt ez a tudás az innováció forrásává válik. A tapasztalatcsere gyakran informális, közös ebédek vagy sportolás közbeni beszélgetések során történik, ezért nyomon követése igen nehézkes. Gilles Duranton francia közgazdász-professzor szavaival élve a tudás átadása nem hagy papírcsíkot. Viszont ha a tudás felhasználásával valaki jobban dolgozik és ezt a bére is tükrözi, a tudás túlcsordulásának hatásai mérhetővé válnak.
Van egy másik magyarázat is. A tőke a magasabb megtérülést keresi, ezt pedig azokban a térségekben találja, ahol átlagosan képzettebbek az emberek. A vállalatok a telephely kiválasztásakor a térségi átlagos iskolai végzettséget veszik figyelembe, az egyes munkavállalók képzettségével és adottságaival nincsenek tisztában. Ha a béreket az átlagos iskolai végzettség alapján elvárható hozamok figyelembe vétele mellett béralku során határozzák meg, az annál alacsonyabb képzettségű munkavállalók bére is magasabb lesz.
Mindkét magyarázat a helyi munkaerő-piacok koncepciójához köthető, hiszen mind a személyes
érintkezésen alapuló információcserét, mind pedig a vállalatok által rekrutálható munkavállalók körét behatárolják a földrajzi távolságok. A két mechanizmus eredőjének hatásai tehát regionális, főként helyi léptékben mérhetők.
Nemzetközi kitekintésben a kapott 3 százalék soknak vagy kevésnek számít?
A hatások főleg regionális és helyi léptékben mérhetők igazán, így a területi szint erősen befolyásolja az eredményeket, országoktól függetlenül. Az Egyesült Államok, Németország, Anglia, vagy Olaszország regionális és helyi szintjein végzett vizsgálatok hasonló eredményeket hoztak.
A mért 3 százalékos hatás nem kiugró, jól belesimul a nemzetközi tapasztalatokba. Ez azért érdekes, mert a felsorolt országok mind érett piacgazdaságok, míg Magyarországon csupán 25 éve beszélünk piacgazdaságról. A tőke a legnagyobb tudásbázist keresi. Ennek nagyon fontos szerepe volt a 90-es évek Magyarországában, amikor az átmenet során megjelentek a külföldi nagyvállalatok. Ebben az időszakban a külföldi tőke beáramlása a képzett térségekbe igen intenzív volt, ráadásul a betelepülő cégek és a hazai vállalatok közti technológiai különbség meglehetősen nagy volt, ami bőven teret engedhetett a külföldi vállalatoktól való tanulás révén bekövetkező termelékenység-növekedésnek is. Ez alapján arra számíthattunk, hogy a tovagyűrűző hatások bérben megmutatkozó hatása magasabb lesz itthon, de nem mutatható ki jelentősebb eltérés.
Czaller László okleveles geográfus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója. Tudományos érdeklődése a gazdaságföldrajz különböző területeit fedi le, doktori disszertációjának témája az agglomerációs gazdaság, a szelektív munkaerő-vándorlás és a regionális növekedés kérdésköreihez kötődik. 2014 óta az ELTE geográfus szakán rendszeresen végez oktatási tevékenységet. A Magyar Regionális Tudományi Társaság tagja, 2012 márciusa óta a HÉTFA Kutatóintézet munkatársa.
Ami a többi posztszocialista országot illeti, hasonló empirikus eredmények korlátozottan állnak rendelkezésre. Egy oroszországi kutatás 1 és 5 százalék közötti hatásról számol be. A kutatás itthon is úttörőnek számít, tudomásom szerint ezzel a kérdéssel Magyarországon ilyen formában még nem foglalkoztak. Hasonló oktatás-gazdaságtani, illetve kifejezetten gazdaságföldrajzi témákat vizsgálnak a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-és Regionális Tudományi Központja és az ELTE Regionális Tudományi Tanszék munkatársai.
A gyakorlati életben mire lehet használni az eredményeket és a kutatási módszert?
Legyen szó a továbbtanulási döntésekről, vagy arról, hogy adott munkavállaló elvégez-e bármilyen továbbképzést a munka mellett, az államnak azért lehet érdemes beavatkozni, mert az nemcsak az egyénnek, hanem a tágabb közösségnek is hasznos. Közgazdasági nyelven megfogalmazva, a döntéseknek társadalmilag nagyobb a hozama, mint az egyénileg elérhető haszon. Az egyéni tudás közkincs is, ezért érdemes a tanulást ösztönözni. Például érdemes egyszerűbbé kell tenni a bejutást a felsőoktatásba, támogatni a felsőoktatásban való részvételt azok számára, akik szeretnének továbbtanulni, de nem engedhetik meg maguknak.
A humán tőke hatása a regionális politikának is új fókuszt adhat. A terület- és településfejlesztés egyik alapvetése, hogy a bérek akkor emelkednek, ha növekszik a helyi termelékenység és megmarad a térség tőkevonzó képessége. Ugyanakkor a megfelelő színvonalú helyi humán-tőke állomány is fontos. Ebből az következik, hogy vidéki értelmiségi egzisztenciákat kell teremteni – ez a magyar vidék fejlődésének egyik kulcsa.
A kevésbé képzettek hiánya nem lehet hasonlóképpen probléma?
Elméletileg hatással lehetnek a bérekre más kereslet-kínálati mechanizmusok, főleg ha a képzett és a képzetlen munkaerő nem tökéletes helyettesítője egymásnak. Márpedig nem azok. Egy szerelő nem tudja a mérnök munkáját elvégezni, és hasonlóan egy mérnököt sem éri meg szerelési munkával megbízni. Ha valamelyikből több vagy kevesebb van, az hatással van a bérek relatív alakulására is. Például ha a szerelőkhöz képest megnő a mérnökök száma, a mérnökök termelékenysége és ezáltal a bére is csökkeni fog. Ezzel párhuzamosan a szerelő bére megemelkedik a magasabb termelékenység miatt. Ezek a hatások megnehezítik a kutatásban kimutatott bértöbblet interpretálhatóságát, Az eredmények viszont azt mutatják, hogy ez a hatás elenyésző mértékű a tudástöbblet pozitív hatásaihoz képest.
A vizsgálat az NMH éves Bértarifa-felmérésének a 2003-tól 2008-ig esedékes adatainak felhasználásával készült. A harmonizált adatbázis évtől függően 100-200 ezer munkavállalói megfigyelést tartalmaz, mely elsősorban a kereseti szint és a kereseti arányok ismételt keresztmetszeti elemzésére alkalmas. Kérdezési egysége a telephely, megfigyelési egysége a dolgozó. Az adatokat az MTA KRTK Adatbankjában elérhetőek.
A külső gazdasági hatások azonosítása Mincer-féle béregyenletek regressziós becslésével zajlott, melyhez az instrumentális változók módszere került alkalmazásra. A választott módszer egyszerűsége és hatékonysága miatt a munkaerő-piaci kutatásának mikroökonometriai eszköztárának népszerű és gyakran alkalmazott eleme.
Hosszú távon mitől növekedhet a kimutatott 3 százalékos hatás?
A munkaerő-kínálat összetételét a képzettek irányába érdemes elmozdítani, mert így a tovagyűrűző hatások jelentősége is növelhető. Ugyanígy, egy olyan gazdasági ágazati struktúra, ami a felsőfokú végzettségű dolgozókra alapoz, sokkal rugalmasabban tud reagálni egy esetleges gazdasági sokkra.
Ezzel szemben a hazai vidék gazdasága többnyire a globális gazdasági értékláncon belül nem az új innovációk megvalósítására, a kreativitásra vagy a termékkör bővítésére vonatkozó tevékenységekben vesz részt, hanem kifejezetten a már meglévő termékállomány legyártásában. Ez a szerep főként a középfokú szakképzésre és betanított munkára helyezi a hangsúlyt. Ezen a félperifériás helyzeten kellene változtatni, hogy kihasználhassuk a képzett emberek munkájának a többiek bérét is emelő hatását.
Úgy érzed, kimaradt valami? Szólj hozzá, hogy teljesebb legyen az összkép!
Ha szeretnél értesítést kapni legújabb cikkeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre!