88 ezer családi vállalkozás működik a határon túli magyar vidékeken. Mi adja az erejüket, hogyan működnek? Több száz ilyen cég működését vizsgálta a Hétfa Kutatóintézet kutatása Csite András, Czaller László és Geambaşu Réka vezetésével, melyre a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának felkérésére került sor 2017-ben.
A családi vállalkozások a külhoni magyar gazdaság fő szervezői: ezek a cégek hasznosítják a külhoni magyar gazdaság erőforrásainak jelentős részét, sok embernek kínálnak magyar nyelven végezhető munkát. A fiatalok megtartásában is fontos a szerepük: ha érdemi szerepet kaphatnak a családi cégben, kevésbé vonzó a külföldi munka – vagy van hova hazajönni pár év után.
Kürtöskalács Fesztivál – Sepsiszentgyörgy, 2017. Fotó: Codra Botond, Vargyasi Levente
„A vállalkozáskutatásnak külhoni magyar viszonylatban fontos racionalitása lehet az, hogy megtudjuk, a vállalkozás mint munkaerőpiaci lehetőség képes-e kompenzálni a magyarokat érintő munkaerőpiaci hátrányokat” – hangsúlyozta dr. Geambaşu Réka, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója és a Hétfa Kutatóintézet munkatársa az Összképnek adott interjúban.
A kérdés az erdélyi magyar fiatalok kapcsán került előtérbe – korábban írtunk arról, hogy az erdélyi magyar fiatalok álláskeresés tekintetében nehezebb helyzetben vannak, mint a román fiatalok. Az egyetemről kikerülve kisebb arányban jutnak magasabb pozíciójú, jól fizető állásokhoz a versenyszférában, mint a román fiatalok, s több kompromisszumos megoldásra kényszerülnek. Ezt az adatok is alátámasztják: a román társadalom legjobban kereső csoportjában évek óta csökken az erdélyi magyarok aránya – derül ki egy nemrég készült kolozsvári kutatásból.
A Kárpát-medence külhoni térségeiben közel 88 ezer magyar családi vállalkozás működik, ami a Magyarországon működő családi vállalkozások számának (kb. 468 ezer) ötödét teszi ki – derül ki Geambaşu Réka nemrég megjelent műhelytanulmányából. A külhoni magyar családi vállalkozások száma Erdélyben a legnagyobb, ez a régió adja az összlétszám felét, mintegy 44 ezret. A Felvidéken becsléseink szerint 29 ezer családi kézben levő vállalkozás van, a Vajdaságban pedig 9 ezer működik. A kárpátaljai magyar családi vállalkozások száma nagyjából 4700, míg a Muravidéken és Dél-Baranyában alig néhány száz magyar családi vállalkozás működik.
Egymás között
Egy családi vállalkozás sok szempontból többet tud, mint egy olyan cég, ahol a vezetőket és az alkalmazottakat csak az üzleti érdek köti össze. Az összetartozás egyrészt szilárd alapokat ad: a családtagok egymás iránti bizalmára és lojalitására építkeznek. Másrészt komoly mozgatórugót: a családi kötelékek magasabb fordulatszámra kapcsolják a közös célért való küzdelmet.
A külhoni magyar családi vállalkozások a számok tükrében című, a Hétfa Műhelytanulmányok sorozatban megjelent munka a Hétfa Kutatóintézet 2017-es, erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági magyar családi cégek körében végzett kérdőíves kutatásán alapul. Ez a projekt régiónként 100-100 vállalkozás vezetőjétől gyűjtött a cégre és az azt működtető családra vonatkozó adatokat személyes lekérdezéssel. A kutatás a „2017 külhoni magyar családi vállalkozások éve” program keretében készült. A programzáró tanulmány ide kattintva érhető el.
Ez akkor tud jól működni, ha a cég és a család szorosan összefonódik. A külhoni magyar vállalkozások közel 90 százalékában kizárólag családtagok, távolabbi rokonok dolgoznak. Ha még több kézre van szükség, mindenekelőtt a további hadra fogható családtagokat vonják be. Ha ilyen nincs, akkor kerül sorra egy külső munkatárs – ez azonban nagyon ritka.
A családi vállalkozások egyik fő dilemmája az, hogyan növekedhetnének, fejlődhetnének úgy, hogy a lehető legkevesebbet, vagy egyáltalán ne kelljen külső forrásra támaszkodni – legyen szó tőkéről vagy munkaerőről. A cég családi kézben tartása kulcskérdés, részben bizalmi okok miatt, részben a menedzsment szempontjából.
A vállalkozásvezetőket meglehetősen aggasztja, hogy mi történne, ha egy külsős kerülne a jól bejáratott közösségbe. Ugyanakkor van, amikor hasznos a külső munkaerő bevonása: ha kell még dolgos kéz, vagy olyan tudásra van szükség, ami családon belül nem áll rendelkezésre. Vagy pusztán azért, hogy a család együtt is elmehessen nyaralni. A helyzetet úgy próbálják áthidalni, hogy a családon kívüli munkatársakat is igyekeznek családtagként kezelni, s igyekeznek rájuk is kiterjeszteni közel ugyanazt a bizalmat, rugalmasságot és kötődést, mint a családtagokra.
A külső résztulajdonos bevonása sokkal komolyabb döntés, de van, amikor elkerülhetetlen: például ha a családnak nincs elég tőkéje, vagy ha a családon belüli öröklődéssel probléma van. Erre azonban sokkal ritkábban kerül sor, mint a külsős munkatárs felvételére: mindössze a vizsgált cégek 4%-a rendelkezik külső résztulajdonossal. A négy régió közül Erdélyben a legnagyobb azoknak a családi vállalkozásoknak az aránya, amelyek nem-családtag résztulajdonost is bevontak, a Vajdaságban pedig egyetlen ilyen vállalkozás sem került a mintába.
A vállalkozások magyar identitása több módon testesül meg. Többségében fontosnak tartják a magyar vásárlók megszólítását (Erdélyben legkevésbé, Felvidéken és Kárpátalján leginkább). Ennek érdekében leginkább magyarul reklámoznak, vagy magyar rendezvényeket szponzorálnak, de kevesen készítenek például magyar honlapot. Amennyire lehet, üzletfeleik kiválasztásánál az etnikai szempontok is szerepet játszanak: jellemzően magyar tulajdonosú és alkalmazottakkal dolgozó cégeket választanak beszállítónak (leginkább Kárpátalján, legkevésbé a Vajdaságban). A cégen belül is elsöprő többségben magyarul beszélnek.
A családi vállalkozások kontextusában nemcsak a külső munkavállalókkal kialakult kapcsolatok válhatnak dilemma forrásává, hanem olykor a családi és szakmai viszonyok összefonódása, annak mértéke is. A vállalatvezetők azonban a családi kapcsolatokra nem tekintenek a cégbeli konfliktusok forrásaként. Nem érzékelnek konfliktust a család és a cégvezetés, vagy a cégben vállalt szerepek között sem. Ugyanígy, a családi értékrendet sem érzik összeegyeztethetetlennek a versenyszférával.
Csallóközi Vásár – Dunaszerdahely, 2017. Forrás: korkep.sk
Hagyományos szereposztás mentén
A családi vállalkozásoknál többségében két, ritkábban három családtag viszi hátán a céget. A kétfős felállás legtöbbször egy házaspárt jelent, melyek általában a hagyományos családi szereposztást követik. Az esetek közel háromnegyedében a férfi, a férj, az apa a cégvezető. A feleségek inkább támogató szerepet töltenek be – fontos, de jellemzően kevéssé látványos feladatokat látnak el, mint a HR vagy a könyvelés.
A feleségek kevesebbet és rendszertelenebbül dolgoznak a cégben, mert más területen is helyt kell állniuk, a család ügyeit is ők intézik. A családi vállalkozás megteremti számukra azt a rugalmasságot, ami alkalmazottként nehezebben elérhető – lehetőséget ad a női szerepek összehangolására, a család és a munka közötti egyensúly kialakítására. Persze az is előfordul, hogy a több lábon állás érdekében máshol vállalnak teljes állást (a cégek 20 százaléknál).
Ki viszi tovább?
Bár a leggyakoribb a házastársi vállalkozás, a családi cégekben nem ritka a szülő-gyerek együttműködés sem. A külhoni magyar családi vállalkozások elég fiatal, általában 10-15 éves cégek, így a gyerekek inkább még csak barátkoznak a családi üzlettel. Ezek a húsz év körüli fiatalok jellemzően tanulás mellett vesznek részt a céges tennivalókban. Az ismerkedés, betanítás időszaka nemcsak a tanulás és tapasztalatszerzés miatt fontos, hanem az érzelmi kötődés kialakulása miatt, ami a családi vállalkozásoknál az egyik legfontosabb katalizátor.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a vállalkozásokat vezető nők gyakran a családi nyomás hatására, szüleik elvárásainak megfelelve vették át és vitték tovább a családi vállalkozást – főként a fiúgyermek érdektelensége vagy hiánya miatt. A külhoni magyar családi vállalkozások is elsősorban a fiúkra építenek: a vállalkozások kétharmadánál a fiúgyermekek szállnak be a cégbe. A lányokra itt is csak a fiúk hiányában kerül sor.
Járt úton könnyebb elindulni, mint újat kitaposni – a családi vállalkozás továbbvitele egyértelmű karrierút az utódok számára. A generációk közötti átörökítésnek a legtöbb esetben erős érzelmi töltete is van: a cég továbbvitele erkölcsi kötelesség, és a család hagyományai, története, az elődök munkája iránti tisztelet kifejezése.
Az utódlás a legtöbb családi vállalkozásnál magától értetődő, a kérdés komolyan csak a cégek harmadánál merült fel, s náluk is gyakorlati okok miatt. A legtöbb gondot az életkor és az érdektelenség okozza: a gyerek vagy nem elég idős a cég átvételéhez, vagy nem érdekli. Csak a vállalkozások ötödénél merült fel a kivándorlás: a gyerek nem lesz az országban, hogy átvegye a céget. A családi vállalkozások erős otthontartó erőt jelentenek, élhető, kihívásokkal teli, vonzó jövőt kínálnak a fiataloknak.
Forrás: a HÉTFA Kutatóintézet és az NPKI „Jelentés a külhoni magyar családi vállalkozások helyzetéről 2017” című közös tanulmánya
A pozitív példa ereje
A vállalkozások, s különösen a családi vállalkozások megmutatják, hogyan lehet otthon jó munkát találni, jól keresni és önmagunkat megvalósítani. A pozitív példa sokat számít – ha a fiatalok környezetében, netán családjában, vannak sikeres vállalkozók, magától értetődő módon rögzülnek ezek a pozitív társítások. Egy tavalyi, erdélyi magyar középiskolások körében készített kutatás biztató képet mutat: a diákok fejében alapvetően a lehetőségorientált vállalkozó képe él: céltudatos, önmegvalósító, magas státuszú képzet társul hozzájuk. Egyértelműen sikertörténetként élik meg, ha valaki vállalkozóként boldogul, s a nemzetközi átlagnál jóval nagyobb arányban szeretnének vállalkozni.
Szólj hozzá Te is, hogy teljes legyen az összkép!
