Az erdő a városi ember számára a természet, a nyugalom szimbóluma, itt nő a fa, amiből az ágy és az asztal készül. Turisták menedéke, a romantikus alkatok és a szegény emberek fűtőanyagának forrása. Mindezt azonban alaposan felfogatja majd, ahogy egységes rendszerré állnak össze a világ felmelegedésének lassítása érdekében hozott intézkedések.

Erdeink évente 4,3 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, ennyi kibocsátásért az európai szennyezési jog piacon 70 milliárd forintot kellene fizetni. Ez több, mint az erdőkitermelésből származó profitok és bérek összege. Még csak sejtéseink lehetnek, hogy fog ennek következtében az erdők világa átalakulni. Az azonban biztos azonban, hogy ez a picit

A A város újra maga alá gyűri az erdőt a klímavédelem érdekében bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az Év Fája verseny már többször megmutatta, hogy a legkisebb településekről is indulhat országos összefogás. Mi kell a sikeres szerepléshez? Miben mások a kistelepülések és a nagyvárosok fái? Mit ad a verseny a résztvevőknek? Tokodi Nórával, az Év Fája verseny koordinátorával beszélgettünk.

Az Év Fája 2018-ban, a pécsi havi-hegyi mandulafa
Fotó: evfaja.okotars.hu

A verseny a jelentkezéssel kezdődik. Mi motiválja a jelentkezőket?

Biztosan nem a nyeremény, ezen a versenyen nem lehet sok pénzt nyerni. Egyszerűen az emberek szeretik a fákat. Ha van a közösségükben egy óriási fa, vagy egy olyan, amit szeretnek, történetük van hozzá, azt meg akarják mutatni a nagyközönségnek.

A Mit mesélnek rólunk a fák? – interjú Tokodi Nórával, az Év Fája verseny koordinátorával bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Vecsésen áll a Bálint Ágnes emlékház, az írónő egykori otthona, kertjében az épület fölé tornyosuló idős ostorfával. Valódi hadszíntér volt a fa: rosszcsont vizslájuk alatta kergette az írónő állatszeretetét kiélvező macskahadsereget. A macskák harci állásai hamar a fa tetejére kerültek, onnan biztonsággal folytathatták a civakodást. A mókás jelenetektől inspirálva született meg Frakk, a macskák réme.

Az elkényeztetett macskákat váratlanul érte Csibész, a vadászkutya érkezése. A korábban kóbor ebet gyógyszerkísérletekhez szállították az orvosi egyetemre, onnan mentette meg az írónő lányának, Németh Ágnesnek orvostanhallgató vőlegénye. Csibész, a nevéhez hűen, már első találkozásukkor sem játszotta el a kékvérű vadászkutyák tisztelettudó szerepét. Nem érdekelte,

A Ostrom a fa alatt – az ostorfa, amiről Frakk megpróbálta lehozni Szerénkét és Lukréciát bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Baranya megyei Zengővárkony és Pécsvárad között 60 hektáron dacol az évekkel egy szelídgesztenye ültetvény. A több évszázados fákat nagyrészt a zengővárkonyi családok birtokolják, azt mondják „minden igazi várkonyinak van gesztenyefája”. A termés mennyisége talán már nem olyan, mint száz éve, de az ültetvény nem lett kevésbé fontos a helyiek számára. A 400 lelkes falu érdeme, hogy az egyik fa, Zengővárkony „hős” szelídgesztenyéje nyerni tudott a 2017-es Év Fája versenyen, képviselve a többi fát is. 

Az ültetvény pontos kora és eredete nem ismert, már a 18. századi források is több száz éves fákról írnak. Emberkéz hozta létre, emiatt szükséges is

A Túlélő szelídgesztenyék bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A két tölgy, mint öreg portások állnak Nyírbátorban: hűségesen és megbízhatóan, mindig a következő látogatókra várva. A honfoglalás emlékére ültették őket 1896-ban. A fák a késő gótikus református templomot őrzik, amit Báthori István erdélyi vajda építtetett, a kapuhoz vezető úton az egyik tölgy alatt az ő szobra áll.

A tölgyfák alatt vezet az út a templomba menet, a Nyírbátori Zenei Napokon és a kenyérmezei csata ünnepén is, aminek győztes zsákmányából Báthori az építkezést fizethette a nyírbátoriak szerint. A városlakók és kirándulók gyakran pihennek meg a fák árnyékában álló padokon. A felnőttek beszélgetnek, a gyerekek játszanak, szaladgálnak a kis tereken.

Néhány

A A nyírbátori tölgyfák alatt összeérnek az ünnepek és a hétköznapok bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Egykor tölgyerdő borította a bátaszéki Orbán-hegyet, a fák alatt állatokat makkoltattak. Ma csak két faóriás őrzi az erdő emlékét, a fák átadták a helyüket a szőlőnek, a gyümölcsösnek.

1754-ben a két tölgy alatt kapott helyet a Szent Orbán, a szőlő és a bor védőszentje tiszteletére emelt kápolna. A Tolna megyei városból rálátni a dombon álló hármasra, és fordítva.

A nagyobb fa 18 méteres.  A kápolna fölé magasodva óvja a szent helyet, úgy ismerik, mint a bátaszéki molyhos tölgy. Már 300-400 éve áll ott, Sümegi József, a bátaszéki gimnázium igazgatója és helytörténész szerint akár törököt is láthatott.

A kápolna a kezdetektől

A A kápolna, a szőlő és a két molyhos tölgy – egymást őrzik a szőlőhegy lakói bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Csak egy Törökmogyorófa van, ami Rákóczi nevét viseli, a terebélyes koronájú aggastyán Romhány mellett áll egy dombon több, mint 300 éve.

II. Rákóczi Ferenc alakja mindig fontos volt a település életében. „A nép nagyon ragaszkodik a fejedelemhez, ezért a fa is nagy összetartó erő”- foglalta össze a kapcsolatot Hajdú István. Ő volt az, aki meglátta, hogy ez a település határain túl is igaz, az ő kezdeményezésére született meg a Rákóczi-emlékfák településeinek országos találkozója, amely Zalától Hajdú-Bihar megyéig köti össze az ország egymástól távoli szegleteit.

A Rákóczi szabadságharc végjátéka zajlott Romhány mellett, az utolsó jelentős csatában ott néztek farkasszemet a

A Rákóczi népét ma is összetartják a fejedelem fái bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Érdemes a Balatonnál letérni a járt utakról és felfedezni, mit rejtenek a kis falvak, ahol néha a helyi lakosok is rácsodálkoznak a környezetükre. A Balatonföldvártól 20 perc autózással elérhető Telekiben egy kivágásra ítélt fa kapott új esélyt: egy helyi lakos a gondjaiba vette és ráirányította a falu figyelmét a több, mint 300 évesen is virágzó és termő berkenyefára.

A matuzsálemi korú fa évekig állt elfeledve és elhanyagolva, majd kivágásra ítélték. Sebestyén Erzsébet, a helyi értékek védelmén dolgozó Ordoszi Napsugár Alapítvány létrehozója, meg szerette volna menteni a berkenyét. Megkereste a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot, ők ajánlottak egy erdőmérnököt, aki úgy ítélte meg,

A Újjászületett a 300 éves berkenye bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Gyulaj legmagasabb dombján osztozik a templom a 250 éve mellette álló tekintélyes hársfával. A fa körül mindig hangos a gyerekzsivaj.

A templomdomb tökéletes terep mindenféle játéknak, ebben a hársfának fontos szerepe van. Fogócskázás, hócsatázás közben a fatörzs megérintése a ’ház’, területfelosztásnál ez az igazodási pont. A fától pár méterre álló iskola igazgatónője, Lacza Zoltánné szerint „a gyerekek számára az is nagyon izgalmas, hogy nem látnak be a fa odújába, mert magasan van, ami valamiféle misztikummal ruházza fel a szemükben.” Talán a mókusok őrzik ott a titkos kincseiket?  Pontosan nem tudni, ki vagy mi lakik az odúban, ebből világok végtelen sora

A A világokat rejtő hárs – egy fa, amit gyerekek fogadtak örökbe bejegyzés először Összkép-én jelent meg.