Gyulaj legmagasabb dombján osztozik a templom a 250 éve mellette álló tekintélyes hársfával. A fa körül mindig hangos a gyerekzsivaj.
Fotó: Galló József Általános Iskola
A templomdomb tökéletes terep mindenféle játéknak, ebben a hársfának fontos szerepe van. Fogócskázás, hócsatázás közben a fatörzs megérintése a ’ház’, területfelosztásnál ez az igazodási pont. A fától pár méterre álló iskola igazgatónője, Lacza Zoltánné szerint „a gyerekek számára az is nagyon izgalmas, hogy nem látnak be a fa odújába, mert magasan van, ami valamiféle misztikummal ruházza fel a szemükben.” Talán a mókusok őrzik ott a titkos kincseiket? Pontosan nem tudni, ki vagy mi lakik az odúban, ebből világok végtelen sora nyílik meg a meséket még látó fejekben.
Égig érő fák című sorozatunkban kivételes fákat mutatunk be: történetükből kiderül, mi mindent köszönhetünk nekik tiszta levegőn, hűs árnyékon kívül. Közösségeket építenek és tartanak össze, élményeket adnak, példát mutatnak. Figyeljünk rájuk!
A hársfa körül a tanulás is izgalmasabb, gyakran tartanak órákat alatta. Rajzórán évről-évre lerajzolják a megfejthetetlen titkokat rejtő odút és a göcsörtös, szabálytalan ágakat. A környezetismeret órán azt vizsgálják, miként él közösségben a hársfa a bogarakkal, mohákkal.
Fotó: Galló József Általános Iskola
Az iskola, ahogy tudja, támogatja, hogy a gyerekek és a fa között erős legyen a kötődés. Tavaly a hófedte fa alatt ünnepelték március 15-ét, néhány éve egy osztály örökbe fogadta a hársfát.
Hatalmas lombjai és gyökere, a rejtélyes történetek, az ünnepen állók elkalandozó gondolataiban megjelenő hóemberépítés, az önfeledt fogócska nemzedékek óta összeköti a gyerekeket. Az öreg hársnak is köszönhető, hogy Gyulajhoz erősen kötődnek az ott élők. Érdemes küzdeni a faluért, hiszen ott rejtőzik a kincs a templomdombon.
