Csak egy Törökmogyorófa van, ami Rákóczi nevét viseli, a terebélyes koronájú aggastyán Romhány mellett áll egy dombon több, mint 300 éve.
II. Rákóczi Ferenc alakja mindig fontos volt a település életében. „A nép nagyon ragaszkodik a fejedelemhez, ezért a fa is nagy összetartó erő”- foglalta össze a kapcsolatot Hajdú István. Ő volt az, aki meglátta, hogy ez a település határain túl is igaz, az ő kezdeményezésére született meg a Rákóczi-emlékfák településeinek országos találkozója, amely Zalától Hajdú-Bihar megyéig köti össze az ország egymástól távoli szegleteit.
A Rákóczi szabadságharc végjátéka zajlott Romhány mellett, az utolsó jelentős csatában ott néztek farkasszemet a kuruc szabadságharcosok az osztrák császári csapatokkal. Nem tudták legyűrni egymást, de az eredmény előre vetítette Rákóczi végső vereségét. Vannak, akik szerint a fa mellől szemlélte a fejedelem a csapatait, de Hajdú István valószínűbbnek tartja, hogy Rákóczi a bajtársával, Jávorka Ádámmal küldte a fát rodostói száműzetéséből a döntő csata helyszínére.
Égig érő fák című sorozatunkban kivételes fákat mutatunk be: történetükből kiderül, mi mindent köszönhetünk nekik tiszta levegőn, hűs árnyékon kívül. Közösségeket építenek és tartanak össze, élményeket adnak, példát mutatnak. Figyeljünk rájuk!
A mogyorófához vezető Rákóczi úton talán néha még a fejedelem szelleme is megfordul. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola ablakából ellátni a Rákóczi-fáig, a Rákóczi-túra minden évben érinti. A Rákóczi-emléknapot az iskolanappal együtt évente megünneplik, ilyenkor a vállalkozó kedvű gyerekek megkongathatják a Rákóczi-harangot. A Rákóczi-fa alatt tanösvény vezet, alatta gyűjtögethető a mogyoró.
A fejedelem kultusza országszerte jelentős, számos településen találunk Rákóczi-emlékfát. Amikor Hajdú István elkezdte járni a településeket azzal a gondolattal, hogy jó lenne valahogy összekapcsolni őket, még nem volt egyértelmű célja. Mindenhol lelkesen fogadták, az önkormányzatok is támogatóak voltak, és lassan megszületett az ötlet, hogy évente kétszer találkozzon a 16 település.
A beszélgetéssel, ünnepléssel összekötött találkozókat mindig máshol tartják, 2016 októberében volt az első Romhányban. Minden vendéglátó településen elültetnek egy facsemetét a Rákóczi-fák fajaiból, így már négy településen van emlékfasor. Hajdú István azt meséli, csodálatos látni azt a baráti közeledést, ahogyan egymást fogadják a települések, és az összefogást, amivel az ünnepségeket bonyolítják a vendéglátók. Legutóbb Sajósenyén például éjjel zajlott a disznóvágás, hogy másnap friss finomságokkal várhassák az érkezőket.
Néhány év múlva 16 településen őrzi majd egy-egy fasor nem csak a szabadságharcos fejedelem emlékét, hanem a települések egymásra találását, közösséggé válását is. Kiderült, hogy a távolságok áthidalhatóak és érdemes is áthidalni őket. II. Rákóczi Ferenc nem csak szabad, de egységes országért is harcolt, most kultikus alakja alatt valami ehhez közelítő formálódik.
Ezt is érdemes elolvasni!