Közép-Európa országainak gazdasága akkor tud tovább erősödni, ha részben eltérő geopolitikai és gazdasági megközelítések mellett is minél több helyi vállalat építi ki működését a régió országaiban. Nemzeti piacaink viszonylag kicsik, ezért vállalkozóinak a közeli, a hasonló természetű és erejű országok jelenthetik a természetes továbblépést. A folyamat már beindult, de jó lenne benne szintet lépni.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

(Be)kapcsolódás ifjonti hévvel

Az elmúlt 35 évben a közép-európai újonc kapitalizmusok fantasztikusan gyorsan adaptálták a piacgazdasági működést.  Mind politikailag, mind a gazdasági átállás konkrét ritmusát és szerkezetét tekintve eltérő utakon jártunk – a keleti blokk nyugati szárnyából

A Közép-Európa a gazdasági konnektivitással teljesedhet ki bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Életminőségünk függ helyeink minőségétől – mindenki szeret szebb és jobban használható épületek között élni. A minket körülvevő tér pedig nemcsak az egyént, de az emberek által alkotott közösségek tulajdonságait is befolyásolja. A várostervezés az austini SXSW konferenciának is fontos témája volt – sorozatunk negyedik része ehhez kapcsolódó gondolatokról mesél.

A tereknek politikai és közösségi következményei vannak

Az épített környezet közösségi életet befolyásoló hatását napjainkra a politikusok és kampányszakembereik is felismerték. Az SXSW egyik előadásán egy neves tanácsadó, Kate Catherall azonosított számos olyan társadalmi problémát, amely a várostervezés hiányosságaira vezethető vissza.

A politikai és társadalmi ügyek kommunikációjával foglalkozó Catherall úgy érvel:

A Hét szabály Amerikából, hogyan tegyük élhetőbbé a városokat bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A következő évtizedek új technológiái át fogják alakítani a világ városait. Adott az esély, hogy kihasználják a kínálkozó esélyeket a városi élet és a gazdaság megszervezése terén – csak tudni kell élni vele. Az texasi SXSW Interactive technológiai konferenciáról szóló sorozatunk harmadik része az amerikai középvárosok átalakulásával, kiemelten a városi közlekedés várható változásaival foglalkozik.

Adatalapú várostervezés, augmentált valóság a köztereken és önvezető autók – csak néhány azok közül az új jelenségek közül, amelyekről egyre többet beszél a világ technológiai és közéleti sajtója; pontos mibenlétüket viszont nem igazán ismerjük. A városi életet átalakító technológiák egyre népszerűbbek (a hívószavak szintjén mindenképpen) –

A Amerika városai készülnek a közlekedés forradalmára bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az automatizált járművek már a látóhatáron belül vannak, de még számos technológiai ugrás szükséges a biztonságos városi és helyközi közlekedés robotizált megvalósulásához – a SXSW konferencia számos rendezvénye éppen e kihívásokat és a jövő kihívásait tárgyalta. Az önvezető autókról szóló egyik legnagyobb erejű víziót egy hagyományos autógyártó a Mercedes-Benz vezetője, Dieter Zetsche mutatta be.

A német autóipari topmenedzser alaptézise, hogy az önvezető autók tömeges elterjedése a térképrendszerek rohamos fejlődését követeli meg. Az önvezető autó ugyanis lényegében egy robot, amelyek minden esetben két alapvető mód segítségével képesek tájékozódni. Szenzorok, azaz mesterséges érzékszervek segítségével, illetve a térképekkel – tehát a valóságról

A Az önvezető autóhoz százszor gyorsabb internet kell bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Texas fővárosát, Austint minden márciusban a South-By-Southwest (SXSW) nevű esemény mozgatja meg. Ez a rendezvény a nyolcvanas évek kis zenei fesztiváljából mára a világ egyik legnagyobb zenei, technológiai és szórakoztatóipari konferenciasorozatává vált. Az Összkép új sorozatában Zulik Ákos a kezdeményezés és Austin különleges történetét, illetve a technológia várható irányairól ott összegyűjtött legfontosabb gondolatokat mutatja be. Az első cikk arról szól, hogyan vált az SXSW a kultúra és a szórakoztatás és a technológiai témájának megkerülhetetlen fórumává, hogyan formálta át a neki otthont adó várost.

1986-ban azzal keresték meg Roland Swansont, a The Austin Chronicle nevű alternatív zenei lap szerkesztőjét a keleti

A SXSW – Esemény, ami egy egész várost naggyá tesz bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A nemzeti összterméket, az életszínvonalat és a vásárlóerőt tekintve Magyarország és Lengyelország hasonló cipőben jár a rendszerváltás után negyedszázaddal. A bejárt utak is hasonlóak, de a rendszerváltás folyamatában sok fontos különbség adódott. Az Összkép e heti cikke  ezeknek jár utána. Az apropó: a budapesti Danube Institute rendezvényén adott előadása után a lengyel gazdasági átalakulás ikonikus figurájával, Leszek Balcerowicz-csal beszélgethettünk.

A szovjet birodalom összeomlása páratlan történelmi pillanat volt, amely (persze nem előzmények nélkül) a politikai és gazdasági átalakuláson keresztül közép-európai emberek millióinak változtatta meg életét. Az átállás iránya messziről mindenhol hasonló, a politikai zsarnokságtól és a tervgazdaságtól a demokráciára és

A Zöldebb-e a szomszéd kertje? – A lengyel és magyar gazdasági rendszerváltás bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Magyarországon az üzleti elit tagja szeretik hazájukat, büszkék a magyarok szellemi és kulturális eredményeire. Ugyanakkor sokszor erőteljes pesszimizmussal szemlélik a társadalom gondolkodásmódjának, kultúrájának alakulását. A szellemi élet nagyságainak magyarságképét jártuk körbe múlt heti cikkünkben, most a sikeres üzletemberek véleményét elemezzük. A Forbes Magazinban magyar vállalkozókról megjelent interjúk, portrék, illetve az általuk írt véleménycikkek alapján tekintjük át, milyenek is vagyunk mi magyarok.

A magyar Forbes a nagy hagyományokkal rendelkező amerikai előd formátumára épít: sikeres menedzserek és vállalkozók életét, történetét és kihívásait mutatja be. Ezek az írások bepillantást adnak abba, hogyan és miről gondolkozik a gazdasági elit. 150 olyan gondolatot gyűjtöttünk össze

A Üzletembereink két Magyarországot látnak bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Magyarországon azok a vállalatok tudnak igazán sikeresek lenni, akik elkapják a fonalat és kilépnek a globális porondra. A multiknak szállító vállalataink és a sikeresen exportálók hozama jobb, mint a hazai piacra fókuszáló cégeké. Ez a siker egyrészt alkalmazkodásra és kemény teljesítményre, másrészt ambícióra és megfontolt magabiztosságra épül. Azt vizsgáljuk, kik és hogyan tudnak bekapcsolódni a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe.

A nemzetköziség kifizetődő vállalataink számára. A rendszerváltás első évtizedében az importált termelési eszközöknek köszönhettük a termelékenységi növekedés egyharmadát. Többet keresnek azok a munkások, akik értenek az importált gépek kezeléséhez. A nagy tőkét igénylő iparágakban a multikhoz való kapcsolódás egyúttal a tudáshoz

A Kilépni a porondra – magyar cégek a nemzetközi gazdaságban bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

„Az ember az évek során megtanulja, hogyan éljen meg a jég hátán is. De azért az zavar, hogy jobban kell értenem az engedélyek megszerzéséhez és a tartozások behajtásához, mint a házépítéshez. Óvatosnak és szemfülesnek kell lenni, mert nagyot lehet zuhanni” – a magyar vállalkozás intim valósága egy bécsi szelet mellől.

Már megint ez az átkozott ablaktörlő – káromkodott Monori Sándor, miután az esős szeptember végi estén befordult Toyota terepjárójával a solymári olaszos-magyaros vendéglő parkolójába. A 47 éves építőipari vállalkozóval, a Pilis-környéki családi házak helyben közismert kivitelezőjével hétre beszéltünk meg találkozót az Eldorádóba. Pontosan érkezett, de kért pár percet egy telefon

A Megdöbbentő vallomás egy építőipari vállalkozótól bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Józsefvárost sokan a szegénység és bűnözés szimbólumának tartják, miközben a főváros VIII. kerülete valójában igen sokszínű. Nehéz egységes arcot adni a kerület ékszerdobozát jelentő Palotanegyednek, a középosztályos külső részeknek és a sok problémával küzdő, szűkösen élő negyedeknek – ám a feladat nem lehetetlen. Interjú Baranyai Zsolttal, a HÉTFA Kutatóintézet elemzőjével, aki Józsefváros frissen elfogadott Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) alkotója és születésétől pár évvel ezelőttig a Magdolna utcában lakott.

Mi történt Józsefvárosban az ez elmúlt 25 évben? Mi az, ami romlott, mi az, ami javult?

Józsefváros a 90-es években alapvetően stagnált. Az alapélmény az volt, hogy minden egy kicsit csúnya, hogy

A Józsefvárosi koktél bejegyzés először Összkép-én jelent meg.