A következő évtizedek új technológiái át fogják alakítani a világ városait. Adott az esély, hogy kihasználják a kínálkozó esélyeket a városi élet és a gazdaság megszervezése terén – csak tudni kell élni vele. Az texasi SXSW Interactive technológiai konferenciáról szóló sorozatunk harmadik része az amerikai középvárosok átalakulásával, kiemelten a városi közlekedés várható változásaival foglalkozik.
Adatalapú várostervezés, augmentált valóság a köztereken és önvezető autók – csak néhány azok közül az új jelenségek közül, amelyekről egyre többet beszél a világ technológiai és közéleti sajtója; pontos mibenlétüket viszont nem igazán ismerjük. A városi életet átalakító technológiák egyre népszerűbbek (a hívószavak szintjén mindenképpen) – egyre másra jelennek meg az okos városi megoldásokat ígérő vállalatok, a következő évtized hatásait latolgató kutatások.
Az austini SXSW Interactive konferencia évről évre egyre többet foglalkozik a városi innovációkkal és azok társadalmi hatásaival – egyik idei fő témája például az önvezető autók kérdése volt. Az esemény egyik célja, hogy jobban megérhessük az új technológiákra épülő termékek és szolgáltatások mindennapi életre és a társadalom működésére gyakorolt hatását.
Ezért szervezték azt a beszélgetést is, ahol a polgármesterek, önkormányzati szakpolitikusok szempontjából vitatták meg be az okos városok lehetőségeit és a közlekedés új korszakának városi feladatait, lehetőségeit. A közepes nagyságú amerikai metropoliszok vezetői sokféleképp állnak a témához, mást és mást gondolnak arról, mire is érdemes koncentrálniuk. A fontossági sorrend nagyban függ a városok fekvésétől, gazdasági sajátosságaitól, az egyes városok közlekedési rendszereinek életkorától, adottságaitól.
Pittsburgh: a járt utak korszerűsítése
A keleti part és a közép-nyugat határán fekvő Pittsburgh-öt a XVIII. század közepén alapították –nem csoda, hogy a város már az autók száz évvel ezelőtti elterjedésére is nehezen reagált. Hiszen hamarabb voltak utak, mint autók. Az okos közlekedés és az önjáró autók megjelenése pedig a közlekedési csomópontok teljes újragondolását kívánja majd – nem is beszélve arról, hogy a parkolás logikájának átalakulása miatt máshogy kell szabályozni a terület hasznosítását, gazdasági intézkedésekre is szükség lehet.
A klasszikus nagyipar egykori fellegvárának számító város ráadásul az ipar eltűnése miatt máig küzd az elavult, modern gazdasághoz kevésbé illő infrastruktúra átalakításának és a meglévő közlekedési hálózat jobb kihasználásának feladatával. Kérdés, hogy a jelenkori népességmozgások és az új technológiai milyen lehetőségeket kínál: képesek lesznek-e új vállalkozásokat a városba csábítani és ezzel középosztálybeli állásokat teremteni.
Egy ilyen, történelemmel és a régi idők szellemiségéhez illeszkedő közlekedési rendszerű hely számára az okos város fogalma nem a radikális átalakítások bevezetését jelenti. Sokkal inkább folyamatos adaptációról és a feltételek javításáról van szó. Ahogy a város polgármesterének szakpolitikai kabinetfőnöke, Alex Pazuchanics mondja: „egyszerűen csak többet és jobbat szeretnénk kihozni a meglévő rendszerekből”.
Ehhez pedig a város felépítéséhez illeszkedő, viszonylag könnyen bevezethető megoldásokra van szükség. Erre jó példa közlekedési lámpák jobb összehangolása, amely a modern szoftveres szimulációs megoldásokkal radikális mértékben csökkentheti a nagy elővárosi közlekedési folyosók ingázási idejét. A város élenjár e megoldások alkalmazásában és igyekszik a kalkulációk alapján újraszabni a város közlekedésének logikáját. Nem az autókra koncentrálnak (hiszen azok folyamatosan változnak, nem is beszélve a közelgő önvezető megoldásokról), hanem az úthálózat egészét, és az azon található jelző- és koordinálórendszereket igyekszik a leghatékonyabban működtetni.
Emellett a gyalogos- és közösségi közlekedés lehetőségeire, útvonalara koncentrálnak. A városban egyre népszerűbb a közösségi kerékpárbérlő, illetve megosztó rendszer, amelyek számos európai nagyvárosban, így Budapesten (BuBi) is évek óta működnek.
Long Beach: fókuszban a munkahelyek és a környezet védelme
A Csendes-óceán partján fekvő Long Beach esetében egészen más a helyzet. Kalifornia hetedik legnagyobb városának lényegében csak a múlt század elejéig nyúl vissza a történelme – gazdasági szerepe viszont ma már egyre nagyobb óceáni kikötőjének köszönhetően – ez az USA második legnagyobb teherkikötője. A technológiai változások (robotok és önvezető szállítóeszközök) komoly lehetőségeket kínálnak a gazdaság erősítéséhez. Ugyanakkor a társadalmi kockázatok is jelentősek, hiszen egyelőre nem lehet pontosan látni, hány és milyen munkahelyet semmisítenek meg a kevesebb embert igénylő megoldások. A város ezért keresi a megfelelő szociális programokat, átképzési lehetőségeket.
A nagy változásokra Long Beach elsősorban a lehető legszélesebb adatgyűjtési és adatelemzési eszköztár felállításával készül – a város polgármestere szerint ez jelenthet garanciát arra, hogy a tereket, utakat, parkokat és járdákat a lehető legjobban használják ki a következő évtizedekben. Az sem mindegy ugyanakkor, hogy milyen szemlélettel keresik a jó megoldásokat. Robert Garcia szerint a közlekedésmérnökök egyébként értékes javaslatai nem elegendőek a legjobb megoldások megtalálásához – hiszen nem egyszerűen járművek A-pontból B-pontba való eljutását kell megoldani. Ehelyett az emberi közlekedés és mozgás komplex problémáira kell választ adni, amiben az adott közlekedési eszköz valóban csupán eszköz. Nem csak arról kell gondolkozni, hogyan alkalmazkodjon a hálózat a közlekedési igényekhez, hanem ahhoz is, hogyan alakuljanak ezek az igények – hogyan alakítsa a közlekedés szervezése a város szövetét.
A kikötő kapcsán a környezetvédelemben látnak komoly lehetőségeket Long Bech vezetői. A kereskedelmi utak, csomópontok, tranzitútvonalak adatalapú megszervezése és az egyre zöldülő technológiák lehetővé teszik a káros anyagok és üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentését.
Austin: biztonság, mobilitás és digitalizáció
A konferencia házigazdája, Austin városa az elmúlt évtizedekben nagyot nőtt, mind népességét, mind gazdasági erejét tekintve. Texas fővárosa amerikai viszonylatban meglehetősen jó tömegközlekedési rendszert működtet, közlekedése viszont így is durván autóközpontú. A jövő nagy átalakulásaira is készül ugyan a város, de a polgármester többet hangsúlyozta a ma fejlesztéseit.
Legnagyobb hangsúlyt az internetes infrastruktúra javítása és a szegényebb, sokszor bevándorlókból álló közösségek igényeire építő közösségi közlekedési fejlesztések kapnak. Az austini városvezetés egyébként igyekszik magánbefektetőkkel együttműködni. Ennek nyilvánvaló előnyei mellett számos, előre nehezen kalkulálható hatása is lehet. Ezért (ahogyan egyébként más városokban is) különösen fontossá válik a nagy közbeszerzési rendszerek ésszerű kialakítása, az átláható és a fejlesztéseket összefüggéseiben kezelő menedzsment. Ez nemcsak a költségek szintent tartása, hanem a fejlesztések minősége és a koherens tervezés miatt is fontos.
Austin városából népszavazás útján tiltották ki a globális fuvarszervező cégeket, az Ubert és a Lyftet, mivel azok nem voltak hajlandóak megfelelni a helyiek szigorúbb biztonsági ellenőrzési elvárásainak. Ezért a városban helyileg kifejlesztett hasonló, de szövetkezeti tulajdonú szolgáltatások versenyeznek, egyelőre élő sofőrökkel. Texas állam alkotmánybírósága (Supreme Court) ugyanakkor nemrégiben alkotmányellenesnek, a szabad vállalkozást sértőnek ítélte meg a jogalkotást, ezért a nagy cégek hamarosan visszatérnek a városba és várhatóan nagy kedvezményekkel igyekeznek majd visszahódítani az emberek bizalmát.
A prioritások eltérnek, de van ami mindenhol elkerülhetetlen
Jól látszik tehát, hogy az amerikai városok közlekedésfejlesztési gondolkozása nem egységes. Más és más megközelítésre van szükség a versenyképességének megőrzésére törekvő régi iparvárosban, a tengeri kereskedelem fontos csomópontjában és a népességét megduplázó, belföldi és latin-amerikai bevándorlók körében is kedvelt célpontnak számító Austinban.
Azonban van olyan probléma is, ami mindenhol megjelenik: az önvezető autók egyértelmű anyagi kockázatokat jelentenek számukra. Sofőrök nélkül ugyanis teljes egészében eltűnhet a belvárosi parkolás intézménye – ez pedig a városok bevételeinek jelentős csökkenését hozhatja magával. Ez egyelőre egy olyan probléma, amire nem találtak megoldást – pedig az önkormányzatok energiáinak jelentős részét köti le, hogy kitalálják, hogyan csillapítsák a költségvetés várható veszteségeit.
A sorozat további cikkei
Az önvezető autóhoz százszor gyorsabb internet kell
Az automatizált járművek már a látóhatáron belül vannak, de még számos technológiai ugrás szükséges a biztonságos városi és helyközi közlekedés robotizált megvalósulásához – a SXSW konferencia számos rendezvénye éppen e kihívásokat és a jövő kihívásait tárgyalta. Az önvezető autókról szóló egyik legnagyobb erejű víziót egy hagyományos autógyártó a Mercedes-Benz vezetője, Dieter Zetsche mutatta be.
SXSW – Esemény, ami egy egész várost naggyá tesz
Texas fővárosát, Austint minden márciusban a South-By-Southwest (SXSW) nevű esemény mozgatja meg. Ez a rendezvény a nyolcvanas évek kis zenei fesztiváljából mára a világ egyik legnagyobb zenei, technológiai és szórakoztatóipari konferenciasorozatává vált. Az Összkép új sorozatában Zulik Ákos a kezdeményezés és Austin különleges történetét, illetve a technológia várható irányairól ott összegyűjtött legfontosabb gondolatokat mutatja be. Az első cikk arról szól, hogyan vált az SXSW a kultúra és a szórakoztatás és a technológiai témájának megkerülhetetlen fórumává, hogyan formálta át a neki otthont adó várost.
