Az értelmiségi lét teret veszít az egész világon. Ez a folyamat a tudás iparrá szervezésével indult meg, a digitalizáció adott neki komoly lendületet. Mi lép a süllyedő Atlantisz helyére: az örvény, a néma tenger vagy új szigetek?

Nem csak magyar, hanem világjelenség, hogy az értelmiségiről általában már nem a szellemi élet csúcsain élő hősök jutnak az emberek eszébe. Inkább derengenek fel körülményes gondolkozású, kopott ruhás emberek, akik sok idegen szót használnak és gondterheltek.

A minőség és az alkotás érvényesülésének nehézségeiről szól az év egyik legnagyobb mozis kasszasikere, Az ördög Pradát visel 2. Az olvasás korának végéről szól az egyik legpatinásabb

A Kihal vagy csak átalakul az értelmiség? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Felfordult világban élünk. Hozzászokhattunk az elmúlt hat évben, hogy egyik pillanatról a másikra alapvető dolgok változhatnak meg teljesen. Mintha háborognának az Olümposz istenei. Azonban ez nem a világ vége.

Járványok, háborúk, az emberiség végével fenyegető találmányok, évtizedes rutinokat eltörlő fordulatok közepette élünk. A világ korábbi stabil fejlődése megállt, a jövővel kapcsolatos önbizalom elveszetett. Mi jöhet még?

Mindeközben a mindennapi élet rutinjai stabilak maradtak, az életszínvonal nem csökkent, a munkahelyek is megmaradtak. Bírjuk a csapásokat, rugalmasan reagálunk arra, hogy a járvány miatt veszélyes sok embernek összejönnie, a szomszédban százezrek életét követelő háború dúl, a kontinens hagyományos energiaellátási logikája összeomlik.
Nem éltük

A A világfelfordulás élhető bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Kolozsvár Európa egyik leggyorsabban fejlődő városa, 2026-ra készül el a város metrójának első szakasza. Mi adja a város dinamizmusát, mit ad ez nekünk?

Kolozsváron pár napja írták alá a szerződést a metróépítésről, – az első ütemben egy 10 állomásos szakasz épül meg 2026-ig. A belvárosban a lakások négyzetméterének ára meghaladja az 1 millió forintot. A város központjában egymást érik a kellemes kerthelyiségek, a külvárosban meglepően gyorsan és sűrűn építik az új házakat. Építkezések mindenhol. A bevezető utakon hatalmasak a dugók. A város gazdaságának mérete 2009 és 18 között több mint megduplázódott.

Hol van már az ütött-kopott, sajnálni valóan

A Majd metrózunk a Szamosnál – Mi adja Kolozsvár erejét? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Békéscsaba megkapaszkodni szeretne, ahogy a változással fordul ki alóla a világ. Debrecen pedig eddigi története legkomolyabb fejlődési korszakának kordában tartásán dolgozik. Mégis a két város számára ugyanaz a kulcskérdés: hogyan becsüljük meg jobban a munkaerőt, hogyan tegyük vonzóbbá, lakhatóbbá a környéket?

Pár hete két nap különbséggel egy békéscsabai és egy debreceni beszélgetésen vettem részt, mindkét esetben helyi vállalkozók és vezetők beszéltek városuk jövőjéről. Más hangulat jellemezte a két fórumot, de a konklúzió meglepően egybecsengett. Az ember lesz a következő évek legnagyobb értéke, az lesz sikeres, aki ezt felismeri és működő üzleti modellé, városfejlesztési stratégiává, közpolitikává tudja ezt formálni.

A A parasztelosztó korának vége – avagy hogyan értékeli fel az embereket a gazdasági szükségszerűség bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Cikkünk két meghatározó think tank, az amerikai Brookings és az európai Bruegel legfrisebb elemzései alapján tekinti át a mesterséges intelligencia termelékenységre, munkaerőpiacra gyakorolt hatását.

Ahogy korábban írtuk, a világ vezető elemző intézeteinek tematikájában fontos helyet tölt be a mesterséges intelligencia biztonsági, geopolitikai és gazdasági hatásainak elemzése.  A témában az elmúlt egy hónapban megjelent elemzések közül tekintünk át párat, amelyek a technológiák elterjedésének folyamatait és irányait vizsgálják.

A mesterséges intelligencia alapú csevegő és képszerkesztő alkalmazások megjelenése pillanatok alatt az egyik legdivatosabb témává tette a az emberek és a gépek viszonyát. Egy éve ez a kérdéskör csak kétszer volt népszerűbb

A Jó lesz nekünk? – a Mesterséges Intelligencia gazdasági hatásai a Brookings és a Bruegel intézet elemzései szerint bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A háború vége nem látszik sehol, költségei már most tetemesek. Habár a harctéri jelentések, a gazdasági trendek ijesztőek, fontos már most azon gondolkozni, hogyan fog működni a világ gazdasága a háború után.

A lényeg: A piac, a globalizáció szervező ereje és Európa gyengébb lesz. A jövőben a képlékeny környezetben kell majd saját szempontjaink szerint sikeresnek lenni, nem az adott szabályok között hatékonynak. Magyarország számára a pozitív jövőkép: Európa megújításának aktív szereplője leszünk.  Gondolatok az MCC legutóbbi, a háború gazdasági következményeiről szóló konferenciája kapcsán.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. A letöltésért Kattints ide!

Jólét helyett biztonság

A Ott van a másik part – Miben lesz más a világ a háborús válság után és hogyan készüljünk erre? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Mire lesznek jók, hogyan fogják átalakítani az életünket a kvantumszámítógépek? A laikusok számára alig megérthető, mágikusnak ható kvantumfizika elvei szerint működő gépeket az atomoknál kisebb, alig megfigyelhető részecskék fogják működtetni. A korábban elképzelhetetlenül bonyolult kérdésekre adott gyors válaszaik nem igenek és nemek lesznek, hanem valószínűsége, és a jövőt rejtik magukban. Legalábbis erre fogad most mindenki, aki kvantumszámítógépekkel foglalkozik.

A cikk nyomtatható, pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

A most még gyerekcipőben járó kvantumszámítógépek megnyithatják az utat az eddig csak mesékben elképzelhető gyógyszerek, anyagok létrehozása felé. Olyan szervezési feladatokat oldhatunk majd meg a segítségükkel, amit eddig lehetetlennek tartottunk. Az új technológia

A Sokat ígér az igenek és nemek világának meghaladása – Hogyan alakítják majd át az életünket a kvantumszámítógépek? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A digitális szolgáltatásokra épülő új gazdasági világrend van kialakulóban. Milyen lehetőségeket, feladatokat jelent mindez Magyarország számára? Ezt tekintjük át Marc Levison a globalizáció történetét bemutató elemzéséből kiindulva.

Új megvilágitásba helyezi a világgazdaság elmúlt kétszáz évének történetét Marc Levison, az aeon.co-n megjelent nagyívő panorámája. Lassan vége az általunk oly jól ismert, konténerszállító hajókra és a termelésüket globálisan optimalizáló vállalatokra épülő kornak, a jövő gazdasága az ötletekre, a digitálisan átadható tartalmakra épül majd -állítja a szerző. Ez az átalakulás elavulttá teszi, ahogy a gazdaságról, a gazdaságpolitikáról gondolkozunk. Mit jelent mindez Magyarországról nézve? Mindjárt nekilátunk ennek a kérdésnek, előtte tekintsük át az

A Mire hozzászoktunk, átalakul a világgazdaság működése – mit hozhat nekünk a globalizáció negyedik korszaka? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az Összkép 2020. októberi cikkében bemutatott adatok azt mutatták, hogy Magyarország gazdasága kiemelkedően jól teljesített az elmúlt egy évszázadban. A meglepő eredményekhez vezető adatokat azonban a világ vezető gazdaságtörténeti központja, a Maddison Project, frissítette, a magyar GDP történeti idősorát is újraszámolta. Korábbi cikkünk fő állítása, hogy a magyar gazdaság az átlagnál jobban erősödött 1920 óta, sajnos az új számok szerint már nem igaz. Hogyan fordulhat elő, hogy ennyire mást mutat ugyanannak az intézménynek két egymás utáni adatsora? Akkor mi is történt 1920 óta?

A Groningeni Egyetem Maddison projektje új módszertant használt a 2018-ban közölt adatbázisához, amely a világ országainak

A Még sincs magyar csoda – Megváltozott a gazdaságtörténet központi adatbázisának módszertana bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Edison legnagyobb találmánya a tudományos kutatást és a termékfejlesztést egységként kezelő laboratórium volt. Az ő menlo parki szabadalomgyárának mintájára létrejött műhelyek alkották meg a mai világunkat kialakító technológiák jelentős részét. Mára ez a lendület kifogyóban van, ebben komoly szerepe lehet annak, hogy jóval óvatosabban állunk hozzá a technika fejlődéséhez.

A villanykörte különböző ábrázolásai jelennek meg a képernyőn, ha a kreativitás szót írjuk be a keresőbe. A kultikus tárgy feltalálóját, Thomas Alva Edisont és korát mint a mai világ tükrét mutatja be nekünk a The Atlantic Monthly cikkében Derek Thompson.

Egy álmainak élő vállalkozó

Edison nem tanulmányaival tűnt ki, nem

A Edison kora, avagy amikor még nem féltünk az újtól – Találmányok egykor és most bejegyzés először Összkép-én jelent meg.