Az USA-nak a jelenleginél háromszor több természettudósra van szüksége ahhoz, hogy állja Kínával az űrversenyt. Hogyan tudják ezt megvalósítani és mit jelenthet mindez Európa és Magyarország számára?

Elképzelhető, hogy a Kína előbb küld embert a Marsra, mint az USA. Egy több mint 1000 milliárd dolláros tudós- és mérnökképző programra van szüksége Amerikának, ha a vezető szerepét vissza szeretné szerezni – ez a fő üzenete a RAND Corporation elemzésének, amelyet a Hadügyminisztérium megrendelésére készített. (A RAND Corporation az USA egyik legnagyobb presztizsű think tankje, 1948 óta készít elemzéseket biztonsági, szakpolitikai és technológiai témában.)

Az írás nyomtatható, pdf formátumban is letölthető.

A Mi köze Magyarországnak ahhoz, hogy sikerül-e az amerikaiaknak űrbázist építeniük 2050-ben a Szaturnusz Titán nevű holdján? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Amerika és Irán háborújának van egy titkos mellékfrontja a digitális térben, ami a pénzről szól. Nem csupán 344 millió dollárról, hanem arról, ki is birtokolja a pénzteremtés, a pénzhasználat feletti hatalmat.

A konfliktus egy kriptovaluta, a Tether által kibocsátott USDT használatáról szól. Hogy megértsük a blokklánc alapú virtuális pénz szerepének rejtelmes, de jelentős implikációit, először is a múltba szükséges visszatekintenünk. Érdemes vetni egy pillantást arra, hogyan alakult Amerika és Irán kapcsolata az elmúlt évtizedek során és e viszonyrendszer kontrasztjában miként formálódott a hatalomgyakorlás, azon belül is a pénz természete.

2016 januárt írunk. Ahogy az ilyenkor megszokott,

A Amerika, Irán és a Pénz Pallosa bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az értelmiségi lét teret veszít az egész világon. Ez a folyamat a tudás iparrá szervezésével indult meg, a digitalizáció adott neki komoly lendületet. Mi lép a süllyedő Atlantisz helyére: az örvény, a néma tenger vagy új szigetek?

Nem csak magyar, hanem világjelenség, hogy az értelmiségiről általában már nem a szellemi élet csúcsain élő hősök jutnak az emberek eszébe. Inkább derengenek fel körülményes gondolkozású, kopott ruhás emberek, akik sok idegen szót használnak és gondterheltek.

A minőség és az alkotás érvényesülésének nehézségeiről szól az év egyik legnagyobb mozis kasszasikere, Az ördög Pradát visel 2. Az olvasás korának végéről szól az egyik legpatinásabb

A Kihal vagy csak átalakul az értelmiség? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Felfordult világban élünk. Hozzászokhattunk az elmúlt hat évben, hogy egyik pillanatról a másikra alapvető dolgok változhatnak meg teljesen. Mintha háborognának az Olümposz istenei. Azonban ez nem a világ vége.

Járványok, háborúk, az emberiség végével fenyegető találmányok, évtizedes rutinokat eltörlő fordulatok közepette élünk. A világ korábbi stabil fejlődése megállt, a jövővel kapcsolatos önbizalom elveszetett. Mi jöhet még?

Mindeközben a mindennapi élet rutinjai stabilak maradtak, az életszínvonal nem csökkent, a munkahelyek is megmaradtak. Bírjuk a csapásokat, rugalmasan reagálunk arra, hogy a járvány miatt veszélyes sok embernek összejönnie, a szomszédban százezrek életét követelő háború dúl, a kontinens hagyományos energiaellátási logikája összeomlik.
Nem éltük

A A világfelfordulás élhető bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Kolozsvár Európa egyik leggyorsabban fejlődő városa, 2026-ra készül el a város metrójának első szakasza. Mi adja a város dinamizmusát, mit ad ez nekünk?

Kolozsváron pár napja írták alá a szerződést a metróépítésről, – az első ütemben egy 10 állomásos szakasz épül meg 2026-ig. A belvárosban a lakások négyzetméterének ára meghaladja az 1 millió forintot. A város központjában egymást érik a kellemes kerthelyiségek, a külvárosban meglepően gyorsan és sűrűn építik az új házakat. Építkezések mindenhol. A bevezető utakon hatalmasak a dugók. A város gazdaságának mérete 2009 és 18 között több mint megduplázódott.

Hol van már az ütött-kopott, sajnálni valóan

A Majd metrózunk a Szamosnál – Mi adja Kolozsvár erejét? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Békéscsaba megkapaszkodni szeretne, ahogy a változással fordul ki alóla a világ. Debrecen pedig eddigi története legkomolyabb fejlődési korszakának kordában tartásán dolgozik. Mégis a két város számára ugyanaz a kulcskérdés: hogyan becsüljük meg jobban a munkaerőt, hogyan tegyük vonzóbbá, lakhatóbbá a környéket?

Pár hete két nap különbséggel egy békéscsabai és egy debreceni beszélgetésen vettem részt, mindkét esetben helyi vállalkozók és vezetők beszéltek városuk jövőjéről. Más hangulat jellemezte a két fórumot, de a konklúzió meglepően egybecsengett. Az ember lesz a következő évek legnagyobb értéke, az lesz sikeres, aki ezt felismeri és működő üzleti modellé, városfejlesztési stratégiává, közpolitikává tudja ezt formálni.

A A parasztelosztó korának vége – avagy hogyan értékeli fel az embereket a gazdasági szükségszerűség bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Cikkünk két meghatározó think tank, az amerikai Brookings és az európai Bruegel legfrisebb elemzései alapján tekinti át a mesterséges intelligencia termelékenységre, munkaerőpiacra gyakorolt hatását.

Ahogy korábban írtuk, a világ vezető elemző intézeteinek tematikájában fontos helyet tölt be a mesterséges intelligencia biztonsági, geopolitikai és gazdasági hatásainak elemzése.  A témában az elmúlt egy hónapban megjelent elemzések közül tekintünk át párat, amelyek a technológiák elterjedésének folyamatait és irányait vizsgálják.

A mesterséges intelligencia alapú csevegő és képszerkesztő alkalmazások megjelenése pillanatok alatt az egyik legdivatosabb témává tette a az emberek és a gépek viszonyát. Egy éve ez a kérdéskör csak kétszer volt népszerűbb

A Jó lesz nekünk? – a Mesterséges Intelligencia gazdasági hatásai a Brookings és a Bruegel intézet elemzései szerint bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A háború vége nem látszik sehol, költségei már most tetemesek. Habár a harctéri jelentések, a gazdasági trendek ijesztőek, fontos már most azon gondolkozni, hogyan fog működni a világ gazdasága a háború után.

A lényeg: A piac, a globalizáció szervező ereje és Európa gyengébb lesz. A jövőben a képlékeny környezetben kell majd saját szempontjaink szerint sikeresnek lenni, nem az adott szabályok között hatékonynak. Magyarország számára a pozitív jövőkép: Európa megújításának aktív szereplője leszünk.  Gondolatok az MCC legutóbbi, a háború gazdasági következményeiről szóló konferenciája kapcsán.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. A letöltésért Kattints ide!

Jólét helyett biztonság

A Ott van a másik part – Miben lesz más a világ a háborús válság után és hogyan készüljünk erre? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Mire lesznek jók, hogyan fogják átalakítani az életünket a kvantumszámítógépek? A laikusok számára alig megérthető, mágikusnak ható kvantumfizika elvei szerint működő gépeket az atomoknál kisebb, alig megfigyelhető részecskék fogják működtetni. A korábban elképzelhetetlenül bonyolult kérdésekre adott gyors válaszaik nem igenek és nemek lesznek, hanem valószínűsége, és a jövőt rejtik magukban. Legalábbis erre fogad most mindenki, aki kvantumszámítógépekkel foglalkozik.

A cikk nyomtatható, pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

A most még gyerekcipőben járó kvantumszámítógépek megnyithatják az utat az eddig csak mesékben elképzelhető gyógyszerek, anyagok létrehozása felé. Olyan szervezési feladatokat oldhatunk majd meg a segítségükkel, amit eddig lehetetlennek tartottunk. Az új technológia

A Sokat ígér az igenek és nemek világának meghaladása – Hogyan alakítják majd át az életünket a kvantumszámítógépek? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A digitális szolgáltatásokra épülő új gazdasági világrend van kialakulóban. Milyen lehetőségeket, feladatokat jelent mindez Magyarország számára? Ezt tekintjük át Marc Levison a globalizáció történetét bemutató elemzéséből kiindulva.

Új megvilágitásba helyezi a világgazdaság elmúlt kétszáz évének történetét Marc Levison, az aeon.co-n megjelent nagyívő panorámája. Lassan vége az általunk oly jól ismert, konténerszállító hajókra és a termelésüket globálisan optimalizáló vállalatokra épülő kornak, a jövő gazdasága az ötletekre, a digitálisan átadható tartalmakra épül majd -állítja a szerző. Ez az átalakulás elavulttá teszi, ahogy a gazdaságról, a gazdaságpolitikáról gondolkozunk. Mit jelent mindez Magyarországról nézve? Mindjárt nekilátunk ennek a kérdésnek, előtte tekintsük át az

A Mire hozzászoktunk, átalakul a világgazdaság működése – mit hozhat nekünk a globalizáció negyedik korszaka? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.