A 10-es években folytatódott a korábbi évtized népességfogyása, az elmúlt 20 évben összességében 594 ezerrel lettünk kevesebben. Megnéztük, mi rajzolódik ki a 2022-es népszámlálás előzetes adataiból.

Hosszú távon stabil és markáns trendeket mutatnak a friss népszámlálás előzetes adatai. A lakosság nem a kivándorlás, hanem az elöregedés miatt csökken. A főváros környéke és az Észak-Dunántúl a demográfiai trendek relatív nyertese. A végek a vesztesek –  van olyan megye, ahol ötödével csökkent a lakosok száma. Böngésszük együtt a számokat!

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

Két hasonló évtized

Az előzetes adatok szerint az utóbbi évtizedben felgyorsult a

A Nem a kivándorlás miatt fogyunk – elöregedő, a végeken kiüresedő ország bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Jövedelem és az élettel való elégedettség – ez az a két dimenzió, amelyekben Magyarország értéke leginkább elmarad az OECD Better Life Indexének átlagától. Általában azt gondoljuk, hogy a két dolog összefügg – azért vagyunk elégedetlenek, mert alacsony a jövedelem, kevés a vagyon. Az adatok azonban azt mutatják ez az összefüggés nem teljesen igaz. Nézzük meg, hogyan viszonyul egymáshoz az élettel való elégedettség és az anyagi jólét a világ leggazdagabb országaiban!

Cikkünk nyomtatható PDF verzióban is letölthető. Kattints Ide!

Elégedett és szomorkás világok

Ha a magyar emberek élettel való elégedettsége akkora lenne, mint a jövedelmekből következik, Magyarország nyolc hellyel

A Nem azért vagyunk boldogtalanok mert kevés a pénzünk – a gazdag országok jövedelmi és az elégedettségi adatainak összevetése bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A magyarok kiemelkedően elégedetlenek az életükkel. Szegények, azonban biztonságban élnek. Sokat dolgoznak, mégis meglelik az egyensúlyt a munka és a szabadidő között. Bőséges adatbázisok és nagy mintás lakossági felmérések alapján tart elénk tükröt a világ leggazdagabb országainak közös agytrösztje, az OECD.

Mikor él valaki jobban? Ha több a pénze? Ha kevésbé zsúfolt a lakása? Ha többet pihenhet? Ha számíthat a barátaira, a családjára? Az OECD Jobb Élet Indexe többek között ezekre a tényezőkre épít. A gazdag adatbázis jó lehetőséget ad ahhoz, hogy mennyire jó az életünk a világ legfejlettebb országaihoz képest.

A cikk nyomtatható, pdf verzióban is letölthető. Kattints

A Helyünk a gazdagok klubjában – Miben rossz, miben jó az élet Magyarországon? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az adatok makacs tények, azonban nem mindegy honnan és hogyan mutatjuk őket. Könnyű a számokat elferdíteni egy hazugság vagy féligazság szolgálatában. Egy példa a gyümölcsfogyasztás és a jövedelem összefüggéseiről.

A számokkal való bűvészkedésnek nem csak azok hajlamosak felülni, akik még nem tanultak statisztikát – a jelenség ugyanúgy megfigyelhető a legtanultabb értelmiségi körökben is. A statisztika kiforgatásának észrevételéhez ugyanis elsősorban a szkeptikus hozzáállás a fontos, nem a diploma – a kettő pedig nem jár kéz a kézben.

A sajtóban, a közbeszédben, egy pohár sör mellett – vitás helyzetekben előbb-utóbb előkerül valamilyen számadat. A statisztika és összefüggések idézése tájékozottságra vall; hiszen honnan

A Nem a számok hazudnak – avagy hogyan lesz valós statisztikából hamis állítás? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Nem a jövedelemtől függ Magyarországon, hogy ki mekkora lakásban él. A gazdagok otthonai nem nagyobbak, hanem jobb helyen vannak, szebbek és kényelmesebbek. A szegények lakása sem kisebb, hanem nincs benne korszerű fűtés és messze van mindentől. Akkor él valaki tágasabban, ha magára marad és akkor szűk a hely, ha sok a gyerek.

Fotó: Pixabay

77-78 négyzetméter. Átlagosan ekkora lakásban élnek a legalacsonyabb jövedelműek és a legjobb módúak is Magyarországon. Ekkorák a Budapesten kívüli városok átlagos lakásai. Habár a saját otthon megszerzése az egyik legfontosabb, életre szóló kaland, annak méretét elsősorban nem a vagyoni helyzet, sokkal inkább a lakóhely és a

A Kapun belüli különbségek – milyen lakásokban élnek az emberek és ez mennyibe kerül nekik? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Mosógép, mikro, tévé szinte minden háztartásban van, most már a mosogatógép, a légkondi és a laptop a jómód szimbóluma. A KSH adatait böngésszük a háztartások felszereltségéről.

Hazaérkezés: koppan a lakáskulcs az ablak alatti kis párkányon, felgyullad a villany, kinyílik a hűtő, bekapcsol a tévé. Pár perc alatt az egész ház megtelik az életünket körülvevő gépek nyugtató zümmögésével.

Fotó: Pixabay

Magyarországon az alapvető háztartási eszközök, mint a hűtőszekrény és a mosógép jövedelemtől függetlenül szinte minden háztartásban megtalálhatóak. 2016-ban a legrosszabbul élők körében és a legtehetősebbeknél egyaránt 99 mosógép jutott száz háztartásra. Hűtő is van a legtöbb helyen, az a kérdés, hogy

A A háztartási gépek nemcsak a gazdagok, hanem a szegények válláról is ugyanúgy leveszik a terhet – a magyar háztartások gépesítési adatai bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A kultúrára és szórakozásra fordított kiadások szervező fogalma a gazdagoknak a mozgás, a szegényeknek a gyerek, a középosztálynak az otthon.  Pesten a pezsgés köré szerveződik a szabadidő, vidéken fontosabb a könyv, a kert, a kutya. Átböngésztük, hogyan és mennyit költenek az emberek szabadidőre.

Fotó: Pixabay

Havi 6 ezer forint – átlagosan ennyit költ kultúrára, szórakozásra egy ember Magyarországon. A legszegényebb 30 százaléknak harmad ennyi, a leggazdagabb harmadnak pedig kétszer több jut szabadidős kiadásokra.

Az összes kultúrához, szórakozáshoz kötődő fogyasztás több mint kilencven százaléka a következő ábrán látható tíz tételre koncentrálódik. A legnagyobb három kiadás a szervezett társasutazás, a kulturális, illetve

A Kertészkedésre költünk többet vagy könyvekre? – Beszélő számok a háztartások kultúrára, szórakozásra szánt kiadásairól bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Alacsony, azonban gyorsan növekvő jövedelmek, szerény és tradicionális fogyasztás, tágas lakások, helyenként hiányzó közművek és egyre több dolgozó ember – ez jellemzi a falvakat. Bármilyen meglepő, a statisztikai adatok összességében egy életerős világot mutatnak.

Fotó: Pixabay

A magyarországi falvak világa sokszínű. Ugyanúgy beletartoznak a gazdag agglomerációs települések, ahová tehetős gyerekes családok költöznek ki a jobb levegő és a kertes ház reményében, mint a szebb napokat látott, elöregedő és elnéptelenedő zsákfalvak. Önfeledten labdázó gyerekek, lekvárfőző nagymamák, füvet nyíró apukák, vagy kilátástalan munkanélküliek, málló vakolatú eladhatatlan házak és elköltöző fiatalok. Mi jut eszünkbe, ha azt halljuk: a magyar falu?

Ebben a cikkben

A Szerényen él, de egyáltalán nem sorvad a magyar falu bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Van, aki Budapesten szeret élni, van, aki vidéken. Van, aki a nyugalmat irigyeli a vidékiektől, van, aki pedig a nagyvárosi nyüzsgés után vágyik. Miben más az élet, mit mutatnak erről a jövedelmi, fogyasztási adatok?

Ha a Budapestre költözött és vidéken maradt osztálytársak találkoznak, és a nagyvárosi élet kerül szóba, mindig akadnak, akik csillogó szemekkel, a teljes elragadtatás hangján beszélnek a Városról, mások pedig nem tudják elképzelni, hogy lehet ott kibírni akár csak egy hetet is.

Budapesten jó élni – mondják sokan. Több a munkalehetőség, karnyújtásnyira van minden, ami kell: iskolák, óvodák, kórházak, sportlétesítmények, mindenféle boltok. Nem akadály az sem, ha

A Budapesten az élet: több a pénz, több a szórakozás, kevesebb az idő bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Alkoholra 40 százalékkal többet költünk, de nem viszünk be több szeszt a szervezetünkbe. A dohányzás harmadával csökkent, zsírból fél kilóval fogyasztunk kevesebbet. A háztartások 2010 és 2016 közötti fogyasztási adatait böngésszük káros szenvedélyeink után kutatva.

Úgy néz ki, egyre inkább csak virtusból mondjuk, hogy ’Mindegy, csak ártson!’ A háztartások fogyasztási adatai szerint kevesebbet dohányzunk, kevesebb zsírt eszünk. Alkoholra többet költünk, de abból is egyre inkább a hígabbat és a jobb minőséget vásároljuk. Ha ehhez hozzávesszük, hogy gyümölcsből, zöldségből is jelentősen nőtt a fogyasztásunk hat év alatt (az előbbiből 18, az utóbbiból 4 százalékkal), akkor egyre inkább úgy tűnik, hogy csendben,

A Ritkább füst, jobb italok, kevesebb zsír – már a káros szenvedélyeink sem a régiek bejegyzés először Összkép-én jelent meg.