Alkoholra 40 százalékkal többet költünk, de nem viszünk be több szeszt a szervezetünkbe. A dohányzás harmadával csökkent, zsírból fél kilóval fogyasztunk kevesebbet. A háztartások 2010 és 2016 közötti fogyasztási adatait böngésszük káros szenvedélyeink után kutatva.
Úgy néz ki, egyre inkább csak virtusból mondjuk, hogy ’Mindegy, csak ártson!’ A háztartások fogyasztási adatai szerint kevesebbet dohányzunk, kevesebb zsírt eszünk. Alkoholra többet költünk, de abból is egyre inkább a hígabbat és a jobb minőséget vásároljuk. Ha ehhez hozzávesszük, hogy gyümölcsből, zöldségből is jelentősen nőtt a fogyasztásunk hat év alatt (az előbbiből 18, az utóbbiból 4 százalékkal), akkor egyre inkább úgy tűnik, hogy csendben, de jelentősen szorulnak vissza az egészségünket károsító szokásaink.
Cikkünk nyomtatható pdf-ben is letölthető.
Tekintsük át, hogyan is alakul viszonyunk az alkohollal, a dohányárukkal és a zsírral!
Fotó: pixabay
Többet költünk alkoholra
Az alkoholfogyasztási adatokat érdemes óvatosan kezelni, ugyanis a háztartás-statisztikában csak az otthoni fogyasztásra vásárolt italok szerepelnek. A számokban nem szerepel a kocsmai sör-unikum vagy az otthon főzött kisüsti. Ezzel a megszorítással a háztartások havonta, fejenként körülbelül 1100 forintot költenek alkoholos termékekre – ha a gyerekeket nem számoljuk, mindenkire 1400 forint kiadás jut. Az áremelkedés hatását kiszűrve ez jó negyven százalékos növekedés a 2010-es értékekhez képest.
A Beszélő Számok sorozat a magyar háztartások helyzetéről ad áttekintést. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján készített cikkek a gyerekes családok helyzetét, a háztartások fogyasztását és életkörülményeit elemzik a legfrissebb adatok alapján. A statisztikákat vizsgálva kiderül, nem minden olyan, amilyennek gondoljuk.
A sorozat cikkeihez a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény felvételének, Időmérlegének és Mikrocenzusának adatait használtuk.
Többet iszunk vagy a minőségre figyelünk jobban? Ez egyénileg jelentősen eltérhet – összességében az adatok azonban azt mutatják, hogy az alkoholfogyasztás mennyisége nem nőtt. Így egyrészt a jobb, másrészt a kisebb alkoholtartalmú italok felé tolódhatott a mérleg.
Az összes alkoholra költött pénz majd’ fele megy el sörre, harmada borra, ötöde pedig égetett szeszre. Leginkább a sörfogyasztás nőtt – azonban ennek nem az az az oka, hogy több sört szívnak fel a forró nyarak. Nem iszunk több sört, inkább a drágább fajták dobozai kerülnek a bevásárlókocsiba.
A legszegényebbek és a leggazdagabbak költenek arányaiban többet röviditalra – a szeszekre szánt jövedelem negyedét. A közepes jövedelmű háztartásoknál pedig a borfogyasztás aránya magasabb az átlagosnál. A legszegényebbek és a legmódosabbak az elköltött jövedelmük picit nagyobb részét költik el italra, mint a közepes jövedelműek. Abszolút összegben pedig egyértelműen a gazdagabbak vezetnek – a társdalom szegényebb fele negyedannyi pénzt költ el alkoholra, mint a gazdagabb, felső 50%.
A füst harmada elszállt
A háztartások 100 forintból hozzávetőlegesen 2 forintot költenek dohányzásra. A gyereke(ke)t nem számolva havonta fejenként átlagosan 2100 forint megy el dohányra – ez kicsivel kevesebb, mint két doboz cigaretta ára.
32 százalékkal kevesebb dohányárut vettek a magyar háztartások 2016-ban mint 2010-ben. Ennek az egyik oka a szigorú szabályozás: már nem lehet munkahelyen, sörözőben rágyújtani. A másik ok az árak emelkedése: 75 százalékkal lett drágább a cigaretta. A dohányzás a szegényebbek körében nehezen megfizethető luxussá vált – a legkisebb jövedelmű háztartások fele annyit dohányoznak, mint hat évvel korábban.
Az Összkép magazin a magyar társadalom és gazdaság működéséről szól. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövessen minket, iratkozzon fel hírlevelünkre, ha szeretné mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.
Feleannyi zsír
Olajra és zsiradékokra összességében negyedével kevesebbet költünk, mint alkoholra, havonta picit több mint 800 forintot. Klasszikus állati zsiradékot pedig kevesebbet veszünk mint étolajat, margarint és vajszármazékokat.
A zsírban gazdag magyar konyha dicsősége leáldozóban van: 2016-ban fele annyi állati zsírt fejenként átlagosan 1,9 kilót) vettünk, mint 6 évvel korábban. A kieső zsírfogyasztás felét étolajjal pótoljuk, a stagnáló margarinfogyasztás mellett pedig harmadával nőtt az egy emberre jutó vajfogyasztás – így összességében 17,3 helyett 16,8 kg zsírt eszünk egy évben. Mindegyik jövedelmi kategóriában jól látszik ez a folyamat – a szegények és a jómódúak egyaránt kevesebb zsírt és több vajat esznek.
Persze az alkohol, a cigaretta és a zsír, vagy egészében a táplálkozás még nem minden – és európai összevetésben így sem költünk keveset rájuk. Sok tényező számít: milyen a levegő, amit beszívunk? Mozgunk-e eleget? Sikerül-e csökkentenünk a mindennapi stresszt? Vigyázunk-e eléggé, hogy elkerüljük a betegségeket? Aggódni van min, tennivaló is akad elég. Mindenesetre a háztartások fogyasztási adatai azt sejtetik, hogy egyre jobban próbálunk vigyázni az egészségünkre.
Köszönet Hobot Péternek a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségért.
Szólj hozzá Te is, hogy teljes legyen az összkép!
