Bakacsi Gyula szerint globális paradigmaváltás előtt vagyunk, meginogni látszik a világ jelenleg érvényes szerveződése. A legfontosabb most az, hogy megértsük, mi a lényege az új paradigmának, és Magyarország hol találja meg a helyét az új rendszerben – ebben a hálózatelmélet adhat útmutatást. A professzor HÉTFA-ban tartott előadását ismertetjük.

A paradigmaváltás egyszerre esély és veszély is. Esély abban az értelemben, hogy a hátrányok behozása nélkül nagy lépéseket lehet tenni a centrum felé a periférikus pozícióból. Annyiban viszont veszély, hogy maga alá is temethet a változás – bár még nem lehet tudni, milyen szerepünk lesz az új rendben, de azt lehet sejteni,

A A világ átalakulását a hálózatok működését vizsgálva érthetjük meg – Bakacsi Gyula előadása HÉTFA-ban bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Hogyan lehet célt és jövőképet adni a társadalom peremére sodródott embereknek, akik egyik napról a másikra élnek? Hogyan lehet erős és megtartó közösséget formálni belőlük? Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke HÉTFA Műhely előadásban a Jelenlét programot mutatta be, ami az elmúlt 10 évben több tucat magyar települést hozott vissza a kilátástalanságból.

Frissen festett napsárga óvodaépület, ablakában gyerekkéz alkotta színes mesefigurák és papírvirágok. Közösségi ház és fejlesztő foglalkozások gyerekeknek és szüleiknek. Tiszta lépcsőház és befizetett számlák. Fűtött étkező és fajátszótér az iskolaudvaron. Méltó körülmények gyerekeknek felnőtteknek – az életnek. Életképek azokról a helyekről, melyek bekerültek a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét

A A nyomorúságot a céltalanság választja el a szegénységtől – Vecsei Miklós előadása a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjáról bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az egyik oldalon ökológiai megújulás, a másik oldalon pedig hanyatló turizmus, kevés látogató, pusztuló csárdák. Saád József szociológus, a Telepesek Társadalmi Múzeum Alapítvány kutatója a HÉTFA Műhely előadásában arról beszélt, hogy miért van szüksége új arculatra a Hortobágynak és hogy mit lehet tenni ennek érdekében.

A Hortobágy sokarcú térség: egymás hatását olykor zavaró funkciók, párhuzamos világok küzdelmi tere. A nemzeti park, ahol a természetvédelmi szempontok az elsődlegesek. Az agrárvilág, ahol egy új birtokos osztály veti meg a lábát. A munkatáborok és állami gazdaságok maradványvilága, ahol a kiábrándult reménytelenség uralkodik. S a pusztai turizmus romantikus idillje, ami sokkal inkább nevezhető látszatvilágnak,

A Nagyon sok minden kijöhet ebből – arculatváltás előtt a Hortobágy bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A gáz egyre könnyebben szállítható, a regionális gázexportőrök monopol-pozíciója meggyengülőben van. Ennek következtében a gáz olcsóbb lesz, a gázpiaci pozícióért folyó játszmák tétje azonban nem csökken.  Rövid gázpiaci kisokos Takácsné Tóth Borbálától, a Regionális Energiakutató Központ gázpiaci kutatójától.

Világ gázpiacai, egyesüljetek

A gáz piaca hagyományosan földrajzilag szétválik – elsősorban az amerikai, az európai és a különböző ázsiai piacokra. Az olajjal mindig is kontinensek között kereskedtek, hiszen nem ott van a kitermelés ahol a fogyasztás. A gáz esetében nincs világpiaci ár, a kontinensek árai és ellátási logikája ma is elkülönülnek egymástól. Ez azonban változóban van.

Ennek egyik legfőbb oka az amerikai

A A gázpiac átalakulása – miért jó ez nekünk? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Balsay István Székesfehérvár felvirágzásának fontos szereplője: 1994-ben és 1995-ben a város és környéke a világ 10 leggyorsabban fejlődő régiója között volt. Ma is szeretik a fehérváriak a növekedést segítő polgármestert, akit az Összkép a nagy fejlesztések történetéről és a közigazgatás mai lehetőségeiről kérdezett.

Hogyan került a Székesfehérvári Tanács élére?

Örömmel emlékszem vissza 1985 májusára, amikor egy kedves városfejlesztő barátom áthívott a székesfehérvári városi tanácshoz dolgozni. Hamarosan – a hivatalos jelöltek ellenében – a testületbe is bekerültem. A műszaki és költségvetési ügyekért feleltem, miután megválasztottak tanácselnök helyettesnek. Nem voltam párttag, mégis egy éven belül én lettem a Tanácselnök – személyemben volt

A Versenyben voltunk a világgal – interjú Balsay Istvánnal a rendszerváltáskori Székesfehérvárról és a közigazgatás előtt álló kihívásokról bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az online média egyre messzebb kerül eredeti feladatától, a hiteles, megalapozott közéleti tájékoztatástól. Az értékes tartalom felhígul, küldetéstudat helyett a hirdetők diktálják a játékszabályokat. Az új cél: minél több olvasóhoz eljutni, hiszen a hirdetési bevételek jelentik a fennmaradás zálogát. Mi térítette le a médiát a számára kijelölt évszázados útról? Van még visszaút? Ha igen, merre vezet? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk új projektje kapcsán Dudás Gergellyel, az Index volt főszerkesztőjével.

Politikai agenda és klikkvadászat

Dudás Gergely szerint két fő oka van annak, hogy a magyar média rosszul működik. Az egyik az, hogy a rendszerváltás óta nem igazán sikerült a szekértábor logikán

A Az online média a túlélésért küzd – beszélgetés Dudás Gergellyel Indexen túl, Politisen innen bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Mi magyarázza az egyre növekvő egyenlőtlenségeket Erdélyben a magyarok és a románok közt? Mire lenne szükség a különbségek enyhítéséhez? Milyen szerepe van mindebben a nyelvtudásnak? Csata Zsombor, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének oktatója ezeket a kérdéseket járta körbe HÉTFA Műhely előadásában.

Erdélyben folyamatosan nő a magyarok és a románok közötti egyenlőtlenség. A felmérések megmutatják, hogy a magyarok keresete egyre távolodik mind a románok bérétől, mind az országban átlagos jövedelemtől. A romániai aktív lakosság legjobban fizetett felső ötödében évek óta csökken a magyarok aránya. Ezzel párhuzamosan egyre többen kerülnek a legrosszabbul fizetett alsó ötödbe: 2008 és

A Az erdélyi magyarok bérhátrányának egyik oka a hiányos román nyelvtudás bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Mi magyarázza az egyre növekvő egyenlőtlenségeket Erdélyben a magyarok és a románok közt? Mire lenne szükség a különbségek enyhítéséhez? Milyen szerepe van mindebben a nyelvtudásnak? Csata Zsombor, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének oktatója ezeket a kérdéseket járta körbe HÉTFA Műhely előadásában.

Erdélyben folyamatosan nő a magyarok és a románok közötti egyenlőtlenség. A felmérések megmutatják, hogy a magyarok keresete egyre távolodik mind a románok bérétől, mind az országban átlagos jövedelemtől. A romániai aktív lakosság legjobban fizetett felső ötödében évek óta csökken a magyarok aránya. Ezzel párhuzamosan egyre többen kerülnek a legrosszabbul fizetett alsó ötödbe: 2008 és

A Az erdélyi magyarok bérhátrányának egyik oka a hiányos román nyelvtudás bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A magyar kisvállalkozások világa szétaprózott és rejtőzködő. Egy friss kutatás a gyorsan növekvő cégek, a gazellák sajátosságait vizsgálta és meglepő eredményekre jutott: ezek a cégek jelentős része, majd fele, nem innovál, nem exportál és tradicionális ágazatokban működik. Szerb László vállalkozáskutatóval, a Pécsi Tudományegyetem tanárával beszélgettünk.

Miért fontosak a kis- és középvállalkozások?

A kkv szektor jelentős szerepet tölt be a magyar gazdaságban. Csak néhány adat: az alkalmazottak közel háromnegyede kkv-nál dolgozik, illetve ezek a cégek állítják elő a hazai GDP közel 60%-át.

A kkv-k társadalmi jelentősége is nagy. A vállalkozás, mint cégforma nagyobb teret enged az önmegvalósításnak, kibontakozásnak. S nemcsak a

A A magyar kisvállalkozások világa még két évtizednyi kutatás után is tud meglepetést okozni – interjú Szerb László vállalkozáskutatóval bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Szolid, fontos üzem a Központi Statisztikai Hivatal, itt gyűjtik az ország viszonyait leíró adatokat. A KSH 150 éves, hozzáfér valamennyi állami nyilvántartáshoz, működésének jelentős részét az Unió szabályozza. A hiteles adat előállítása körül forog az élete, most ismerkedik a Big Dataval.  Vukovich Gabriella, a KSH elnöke a HÉTFA Műhelyben erről tartott előadást.

2016. január 1-től valamennyi állami nyilvántartást hozzáférhetővé vált a hivatal számára. A széleskörű hozzáférés azonban nem jelenti a KSH statisztikai egyeduralmát: a hivatal a legfontosabb magyar adatszolgáltató intézmény, de nem az egyetlen. Más állami szervezetek, jellemzően minisztériumok is állíthatnak elő adatokat, viszont csak akkor, ha megfelelnek a KSH

A Hogyan készülnek az adatok? – Vukovich Gabriella, a KSH elnöke hozzáférésről, adatvédelemről, big datáról bejegyzés először Összkép-én jelent meg.