Közeledik a nyári szünet, sokan az utolsó jegyeiket szerzik ebben az új normálisban, egy világjárvány tombolása és távoktatással telt időszakok után. Vajon milyen nyomot hagyott az iskolába járók életén ez a periódus?

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. A letöltésért kattints ide !

A pandémiának és az védekezés érdekében hozott rendkívüli intézkedéseknek tanulókra gyakorolt hatását vizsgálta a McKinsey (a világ egyik vezető tanácsadó cége) az egyik legfrissebb kutatásában. Az eredmény: átlagosan nyolc hónap lemaradásban vannak a világ diákjai ahhoz képest, ahol egy koronavírus nélküli valóságban lehetnének. A Magyarország esetén becsült lemaradás négy-hat hónap.

Mindenkit máshogy érintett

A

A Korona-generáció: A járvány és a karantén hatása a tanulókra bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A diákok tudását mérő PISA a világ egyik legsikeresebb mutatószáma. Eredményei, módszertana komoly vitákat gerjesztenek. Ez azonban nem hibája, hanem az egyik fő célja a programnak. A globális indikátorokat bemutató sorozatunkban a PISA logikáját, módszertani korlátait és hatását mutatjuk be.

A cikk nyomtatható, pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

A PISA (Programme for International Student Assessment – Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program) egy globális index, az OECD találmánya. Három évente tesztelik segítségével a projekthez csatlakozó országok 15 éves tanulóinak teljesítményét. Nem a nemzeti tantervben foglaltak átadásának minőségére kíváncsiak, a tesztek azt hivatottak mérni, hogy az oktatási rendszer milyen mértékben készíti fel

A Mit mutat a PISA tükör? – A diákok tudását mérő nemzetközi mutatószám módszeréről, korlátairól és eredményeiről bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A gyerekek felkészítése az életre a szülő legnagyobb feladata, azonban egyre hatalmasabb erőkkel együtt vagy szemben kell ezt csinálnunk. Ki is neveli a fiatalokat ebben a gyorsan változó, globális, digitális világban? Mit kezdhetünk ezzel a helyzettel? Gondolatok az MCC „Milyen értékek mentén neveljük gyermekeinket?” című konferenciája után.

Az ember ahogy nő, folyamatosan tágul körülötte a világ. Először csak anya van, majd apa is. Aztán jön a tágabb család, az ismerősök, a játékok. Idővel megjelennek a képernyők, a kortársak, a nevelők. Az olvasni tudással, a tájékozódási képesség és szabadság erősödésével egyre erősebb és gazdagabb lesz a tartalomipar szerepe: számítógépes játékok, videók,

A Igazából kitől tanulnak a gyerekek? – Három lehetséges nevelési stratégia a kiszámíthatatlan világban bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az online oktatási szolgáltatások megerősödése az oktatás feletti kontroll régóta folyó harcának egy újabb állomását jelenti. Kik, milyen értékek és érdekek mellett küzdenek a jövő iskolájáért? Ki hogyan nyerheti meg ezt a csatát? Gondolatok Halász Gábor új, Második Frontvonal című könyve kapcsán.

Az oktatás átalakítását felgyorsítja a járvány – mutatja be Halász Gábor frissen megjelent könyve, a Második frontvonal. Úgy tűnik, a hagyományos iskolamodell és a digitális vállalkozások világa közötti frontot átrajzolta a vírus – egyre digitálisabb és egyre piacibb a legvalószínűbb jövő az iskola világában.

A könyv előzményéhez hasonlóan (amiről nemrégen írtunk) élményekkel, gondolatokkal teli kalandra

A Az oktatást megeszi a digitalizáció – hogyan járhatunk jól ezzel? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

2011. március 11-én a japán Tohoku régiót földrengés sújtotta, ezt hatalmas szökőár követte. Becslések szerint 20 ezer ember halt meg vagy tűnt el, főképp a tengerparti területeken. Másnap a természeti csapások következtében Japán legnagyobb nukleáris balesete során leolvadt a fukusimai atomerőmű három reaktora, 100 ezer embert kellett evakuálni.

Az élet újraindításának egyik eleme volt a fukusimai egyetem és az OECD projektje. Ennek az volt a célja, hogy segítsenek a középiskolás korú gyerekeknek feldolgozni a katasztrófát, bevonják őket a régió jövőjének kidolgozásába. Az OECD Tohoku Iskola arra jött létre, hogy a tanárok és a diákok együtt találják ki és szervezzenek meg

A Nem újra, hanem újjáépíteni – a fukusimai katasztrófa hatása a japán oktatási rendszerre bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Kapjuk a tudást az iskolától és a tudósóktól, vagy mi hozzuk létre, amikor egy probléma megoldására használjuk ismereteinket és képességeinket? A válasz gyakorlati következményei komolyabbak, mint ahogy elsőre tűnik. Gondolatok Halász Gábor és Fazekas Ágnes ’A tudás keletkezése’ című könyve kapcsán.

Szeptember elején újraindulnak az iskolák. Feszesebbé, sűrűbbé és rendezettebbé válik az élet. Tanszervásárlás, könyvek és füzetek bekötése, évnyitó, szülői értekezletek, heti időbeosztás megtervezése. Megint korán kelés, ismerkedés az új tanárokkal, nyári élmények megbeszélése, tornasor kiigazítása. Szertartások sorozatával áldozzuk fel a nyári szabadabb életet a tudás szellemének.

Mi is ez a tudás, hogyan keletkezik? Hol is lakik az a szellem,

A Hol keletkezik a tudás? – egy ártatlannak tűnő kérdés komoly következményei bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

 Ekkora felháborodást Összkép cikk talán még nem váltott ki. Hogyan lehetett siker a karanténiskola, mikor sok tanár és szülő szétdolgozta magát, rengeteg gyerek ki- vagy lemaradt? Ezzel együtt is siker volt: a derekas helytállás, másrészt a kényszer kikészítette új együttműködés tapasztalata megbecsülendő eredmény.

Az Összkép előző heti A Karantén felszabadította az iskolát című cikkével kapcsolatban sokan fejezték ki egyet nem értésüket: frusztrált pedagógusok, gyerekükkel magukra maradt szülők, a karantén alatti oktatás egyenlőtlenségnövelő hatásáért és alacsony színvonaláért aggódó értelmiségiek. Köszönjük a sok őszinte, gyakran részletes reflexiót – ezekre szeretnénk most válaszolni.

Voltak, azt kifogásolták, hogy a két részes cikk második részében

A Eltűnő gyerekek, széthajszolt szülők, magukra hagyott tanárok = Siker ??? – válasz a digitális oktatásról szóló cikkünk reflexióira bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az ezredforduló utáni magyar iskola legnagyobb horderejű változása volt, amikor egy hétvége alatt digitális oktatásra állt át az ország. Valószínű kevesen gondolták akkor, hogy ez a három hónap a magyar iskola világának sikertörténete lesz. Hogyan lett az évtizedes rutinokat sutba dobó, lehetetlennek tűnő feladat az elégedettség és a büszkeség forrása? Erről szól a digitális iskola három hónapjának hatásait és következményeit szóló írásunk második része.

Három felszabadító hónap

Hiába a félelemmel teli bezártság, hiába kellett napok alatt újra váltani az évtizedes rutint, hiába folytak össze a nappalok és az éjszakák tanárok, szülők és gyerekek számára, a digitális oktatás három hónapja egy

A A karantén felszabadította az iskolát – A digitális oktatás három hónapjának tapasztalatai – II. rész bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az ezredforduló utáni magyar iskola eddigi történetének talán legnagyobb horderejű változása volt, amikor egy hétvége alatt digitális oktatásra állt át az ország. Hogyan élte meg gyerek, szülő, tanár ezt a három hónapot? Melyik iskolák tudtak jól reagálni, hol ment nehezebben? Milyen tanulságokkal szolgál, milyen következményekkel jár ez a nagyszabású kísérlet? Erről szól cikkünk első része.

A gyerekek egy része eltűnt, egy része kivirult

A diákok ötöde az első hetekben eltűnt, ők a digitális három hónap vesztesei. A tanároknak nem sikerült elérni vagy bevonni őket. Ez nem csak a legszegényebbek között fordult elő, de ott a leggyakoribb. Nem működik a

A Nyertesek, áldozatok és következmények – A digitális oktatás három hónapjának tapasztalatai – I. rész bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Térképen mutatjuk be, melyik járásokban javultak, hol romlottak a 12 évesek matematika és szövegértés eredményei.

Alig változott a hatodikosok matematika és szövegértés tudása az elmúlt 10 évben az Országos Kompetencia Mérés adatai szerint.  Hiába a válság, az oktatási rendszer átalakulása, hiába a jelentős különbség a prosperáló és beragadt térségek lehetőségei között, a 12 éves általános iskolások 2018-ban mért tudása sem országosan, sem járásonként nem tér el jelentősen attól, amit az egy évtizeddel korábbi mérések mutattak.

146 járásban nincs szignifikáns különbség a legutóbbi és az egy évtizeddel ezelőtti eredmények között. 27 járásban javult a diákok eredménye, 24-ben romlott szövegértésből vagy matematikából.

A Térképen: hol tudnak többet, hol tudnak kevesebbet a hatodikosok, mint tíz éve? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.