Feszült a viszony a világot jobbá tevő újítások két főszereplője, a tehetséggel érvényesülő mester és az emberi viszonyok alakításával sikert elérő vállalkozó között. Miért van ez így? Hogyan oldható fel a közöttük feszülő ellentét? A kérdés megoldása a hosszú távú prosperitás feltételeire világít rá.

A mester és a vállalkozó dilemmája arról szól, hogy az értékteremtés két formája között nehéz a béke. Pedig ezen sok múlik, a békés prosperitáshoz összhangra van szükség a tudás és szorgalom erényére támaszkodó mester, illetve helyzetfelismerés és szervezőképesség tehetségére építő vállalkozó között.
Megreked a fejlődésben egy olyan közösség, ahol mindenki kényelmesen és nyugodtan élhet, ha rendesen

A A mester és a vállalkozó dilemmája bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A gyümölcstermesztők működését meghatározza a termékeiket felvásárló konzervgyárak, kereskedők által kialakított szigorú rend. Ebben az ágazatban a legerősebb a méretkülönbségből, az egyediség hiányából eredő kiszolgáltatottság, itt figyelhető meg legtisztábban a piaci erőviszonyok logikája. Mit tehet egy termesztő egy ilyen világban?

A Magyarországon megtermelt gyümölcs mennyisége 2000 és 2020 között 46 százalékkal csökkent. Egy erősen visszaszoruló ágazatról van szó, amit nem a lakossági fogyasztás magyaráz – 2010 és 2018 között az egy főre jutó gyümölcsfogasztás mennyisége 40 százalékkal nőtt. Akkor mi lehet a háttérben? Miért terem itthon egyre kevesebb körte, alma, barack, ha egyre több gyümölcsöt esznek az emberek?

A Egy kemény világ – a gyümölcstermesztők lehetőségei Magyarországon bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A járvány kibontakozóban van, jó pár hét-hónap, míg visszatér az élet a normális kerékvágásba – reméljük, minél kevesebb áldozattal. Vállalkozókat, elemzőket, kutatókat kérdeztünk, hogy hogyan hat mindez a gazdaságra.

A gazdaságot jól ismerő elemzőket, vállalkozókat  kért meg az Összkép, hogy küldjék el véleményüket a következő kérdések kapcsán:

• Melyek a járvány legfontosabb közvetlen és közvetett gazdasági hatásai? Kik lesznek a legnagyobb vesztesek? Kik azok, akiket helyzetbe hozhat a járvány?
• Mekkora lesz a visszaesés? Hogyan fog kinézni a járvány utáni újrakezdés? Mit tehet egy vállalkozás, hogy minél jobban jöjjön ki a dologból?
• Miben fogja a gazdaság, az egyes vállalkozások életét hosszú távon

A Mit tesz a gazdasággal a koronavírus? – Előzetes kép 22 közgazdász véleménye alapján bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Kétszer olyan gyorsan nőtt a magyar kis- és középvállalkozások termelékenysége, mit az EU-s átlag, 37 százalékkal magasabb volt a javulási ütem, mint a többi visegrádi országok átlaga 2010 és 2018 között. Hihetünk a számoknak? Mi lehet a háttérben? Mi köszönhető a sorsnak, és mi az, amiért a magyar gazdaság szereplői lehetnek büszkék erre az eredményre?

A vállalkozások termelékenységének változását részletesen bemutató cikkünk elkészülte után a téma jeles szakértőit kérdeztünk meg arról, szerintük mi van a számok mögött.

A szél volt jó vagy a kormányos?

A legtöbb szakértő egyetértett, hogy a gazdasági környezet alapvető változása és a

A Egy nehezen hihető titok nyomában – avagy mitől nőtt a magyar kis- és középvállalkozások termelékenysége gyorsabban, mint az uniós és a régiós átlag? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Magyarország vállalkozásainak fejlődési üteme az elmúlt három évben ötször gyorsabb volt, mint az uniós átlag. Az elmúlt évek gyors fejlődésének köszönhetően cégeink ledolgozták lemaradásukat a visegrádi országokhoz képest. Mi lehet a háttérben?

Szárnyra kaptak a magyar vállalkozások

Izgalmas táblázatok bújnak meg a EU Bizottságának vállalkozásokról szóló honlapján. Azt sugallják az adatok, hogy alapvetően át kell alakítanunk a magyar vállalkozásokról alkotott képünket. Kis- és középvállalkozásaink az elmúlt években szárnyra kaptak, fejlődésük ötször gyorsabb volt, mint az uniós átlag. Ezzel nagyrészt ledolgoztuk lemaradásunkat a visegrádi országokhoz képest. Csehország még előttünk van, Lengyelország pedig Szlovákiát hagyta le, nem minket. Az Uniós áltagtól

A Megtört az átok – A magyar vállalkozások ledolgozták lemaradásukat a régió többi országához képest bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A következő évtized korszakváltása arról szól, milyen minőségű lesz a magyar gazdaság. Min múlik a siker? Ki mit tehet azért, hogy vállalkozásainkat ne vágja földhöz a bérek emelkedése, a mindent átszövő informatika és a generációváltás? Tíz állítás egy most szakpolitikusként dolgozó elemzőtől.

Egy éve dolgozom kormánytisztviselőként. A vállalkozáspolitika alakítása lett a feladatom a korábbi elemző, javaslattevő szerep helyett. Ez az írás tíz állításban azt mutatja be, mivé sűrűsítette össze a korábbi évek kutatói, elemzői eredményeit a szakpolitikusi gyakorlat.

A cikk hosszabb, teljes verzióját itt találod.

Elemzőként mindig az érdekek, az intézmények fontosságát hangsúlyoztam. Most

A Tíz pontban a vállalkozáspolitika céljairól, körülményeiről és elveiről – Rövid változat bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A következő évtized korszakváltása arról szól, milyen minőségű lesz a magyar gazdaság. Min múlik a siker? Ki mit tehet azért, hogy vállalkozásainkat ne vágja földhöz a bérek emelkedése, a mindent átszövő informatika és a generációváltás? Tíz állítás egy most szakpolitikusként dolgozó elemzőtől.

Egy éve dolgozom kormánytisztviselőként. A vállalkozáspolitika alakítása lett a feladatom a korábbi elemző, javaslattevő szerep helyett. Ez az írás tíz állításban azt mutatja be, mivé sűrűsítette össze a korábbi évek kutatói, elemzői eredményeit a szakpolitikusi gyakorlat.

Elemzőként mindig az érdekek, az intézmények fontosságát hangsúlyoztam. Most is úgy látom, hogy helyes volt ez a megközelítés.

A Tíz pontban a vállalkozáspolitika céljairól, körülményeiről és elveiről – Teljes változat bejegyzés először Összkép-én jelent meg.