Hiába használ az ember bonyolult gépeket, hiába igazgatják életét komplex társadalmi szabályok, alapvetően határozzák meg életünket ősi ösztöneink. Általában kárhoztatni szoktuk a bennünk megbújó vadembert, pedig sokszor érdemes a megérzéseinkre hallgatni.

Erre mutat néhány példát az aeon.co című patinás online tudományos, társadalmi magazin. Társadalomtudósok és az antropológusok elemzik, miért ragaszkodunk jobban a hithez, a bizalomhoz és a dalhoz, mint amennyire ezt civilizált fejjel célszerűnek tűnik – és ez miért jó nekünk.

A bizalom nyit ablakot a világra

Hugo Mercier írása arról szól, miért éri meg bizalommal közeledni a többi emberhez.

Amikor megbízunk valakiben, a tapasztalatok alapján dől majd el,

A Sokszor segít a bennünk lakó ősember bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Barabási Albert-László sikerről szóló könyve úgy alapozza meg a társadalomról való gondolkozásunk megújítását, ahogy az arany titkát ígérő alkimisták megalkották a fizikát és a kémiát.

A világról alkotott képünk alapos átgondolására késztet Barabási Albert-László legutóbbi könyve (A Képlet – A siker egyetemes törvényeiről). Elsősorban nem azért érdemes a könyvet elolvasni, hogy jobban megértsük, hogy mi is a siker. Ezt a célját persze maradéktalanul teljesíti a könyv, de ennél sokkal többet is tesz. Feltárja az emberi döntések korlátait, és megmutatja ennek következményeit. Új megvilágításba helyezi a közvélekedés kialakulásának folyamatát. Olyan társadalmi mechanizmusok tárulnak fel előttünk, amiket talán sejtettünk, de kimondani nem

A A társadalomról alkotott képünket alapjaiban alakítja át a hálózatelmélet – gondolatok Barabási Albert-László A Képlet című könyvéről bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A magyar elit tagjainak véleménye a legtöbb kérdésben nem tér el az átlagemberétől, mégis rossz véleménnyel vagyunk azokról, akik a legfontosabb döntéseket hozzák az országban – mondja Kristóf Luca, az MTA szociológusa. Az elitkutató szerint a rendszerváltás óta jelentősen csökkent az értelmiség véleményformáló szerepe, de az ma sem mindegy, kit tekintünk a legnagyobb magyar írónak.

Lehet pontos választ adni arra a kérdésre, hogy kiket tekintünk az elit tagjainak?

Az elit fogalmát sokszor normatív módon definiálják: ebben az értelemben az elit a társadalom legkiválóbb tagjait jelenti. Ezért előfordult már velem, hogy egy nem társadalomtudós megkérdezte: van egyáltalán elit Magyarországon? Am azt

A „Az elitünk olyan, amilyenek mi vagyunk” – Interjú Kristóf Luca elitkutatóval bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A gazdaságtörténet kutatása a legnagyobb hatású történelmi eseményeket is új megvilágításba helyezheti. Ezt bizonyítja C. Tóth Norbert tanulmánya, amely a Magyar Királyság 1522. évi költségvetésének rekonstruálásával bizonyítja: a mohácsi vereséget nem a gyenge kezű Jagelló királyok vagy a széthúzó magyar elit, hanem az Oszmán Birodalom hatalmas túlereje okozta.

1526. augusztus 29-én a mohácsi csatában a Tomori Pál vezette magyar sereg teljes vereséget szenvedett az oszmán erőktől. II. Lajos király mellett a magyar főurak nagy része odaveszett, a törökök akadálytalanul folytathatták az utukat Buda irányába. Az ország központját 1541-ben foglalták el, az ország három részre szakadt, a háborús állapotok 150 évig

A A mohácsi vereségről – másképpen bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A városok jelentőségének növekedése az iparfejlődés és a kereskedelembővülés jele és motorja. Nincs ez másképp a magyar gazdaságtörténetben sem, a városfejlődés korai szakaszairól mégis keveset tudunk. Hogyan befolyásolták a folyamatot a király hatalmi céljai és gazdasági érdekei? Erre keresi a választ az MTA BTK Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport.

Az érvényesen 1310-ben megkoronázott Károly Róbert üres kincstárat talált, ennek ellenére teli kincstárat hagyott fiára, I. Lajosra. Gazdaságpolitikájának fontos része volt a városoktól származó bevételek szerepének és mennyiségének növelése, nem kis részben azért, mert az Anjou király uralkodásának első évtizedeiben az ország jelentős területeit önálló, szuverén hatalom kiépítésére törekvő tartományurak (Csák

A Betekintés a középkori városokat formáló hatalmi harcokba – A király a városokat nem a pénzük, hanem a támogatásuk miatt tartotta fontosnak bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A középkori városfejlődés kemény küzdelem volt: a jogokat nem volt elég kivívni, meg is kellett őrizni a földesurak és az egyházi elöljárók, vagy más városok ellenében. Azonban még ennél is nehezebb feladat volt az ellenérdekelt felek számára kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálása, a felmerülő vitás helyzetek rendezésére. Szende Katalin történész cikkében azt vizsgálta, hogyan zajlott ez a folyamat.

A középkori városfejlődés egyik legfontosabb szereplője a király volt, aki kiváltságok adományozásával nagy lökést tudott adni egy-egy település gazdaságának. Annak ellenére, hogy a kutatások fókuszában gyakran ezek a kiváltságok állnak, megszerzésük még csak az első lépés volt a várossá válás útján. Legalább ennyire

A A középkori városokat formáló hatalmi harcokról – A polgárok küzdelme bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Milyen szerepet töltöttek be a városok és a királyi hatalom a középkori gazdasági életben? Ezt vizsgálja hiánypótló kutatásában az MTA BTK TTI Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport. A városok és a királyi hatalom szerepéről, valamint a kutatócsoport első eredményeit bemutató Pénz, posztó, piac című tanulmánykötet érdekességeiről beszélgettünk Weisz Boglárka történésszel, a kutatócsoport vezetőjével.

Más korszakokkal összehasonlítva mennyi ismeretünk van a középkor gazdaságának működéséről?

A késő középkor gazdaságtörténetének megismerése sokáig mostoha kutatásai iránynak számított. Pedig ebben a korszakban alakultak ki a következő évszázadok fejlődését meghatározó intézmények, és főként a fejlődő városoknak köszönhetően, a Magyar Királyság ekkor kapcsolódott be az európai gazdaság

A „A középkori dokumentumok egy része 10 év múlva már nem lesz kutatható” – interjú Weisz Boglárka történésszel a középkori gazdaságtörténetről bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A szegények sikeres felzárkóztatásához sokszor nem a szándék vagy a pénz hiányzik, hanem annak megértése, hogy egy-egy program mitől működik, vagy éppen mitől nem. A társadalompolitikai programok sikeréhez ezért nagyban hozzájárulhatnak a hatásvizsgálatok. A HÉTFA Kutatóintézet ezeknek a tapasztalatairól tartott konferenciát. A konferencia egyik előadója, Antonio Silva az Összképnek is mesélt munkájáról.

Hogyan lehet a vidéki, elszigeteltebb településeken az érettségizőket arra buzdítani, hogy továbbtanuljanak, akár az otthonuktól messzebb, valamelyik egyetemen? Karrier tanácsadással? Egyetemi szórólapokkal? Vagy egy levéllel, melyet egy kortársuk ír nekik az egyetem első évfolyamából? Egy brit kutatóintézet, a Behavioural Insights Team (BIT) ez utóbbi megoldást választotta egy Nagy-Britannia

A Értenünk kell azt is, amiben nem látunk logikát – hatásvizsgálati tapasztalatok a viselkedéstudományok szemszögéből bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Sokszor erős a szándék, megvan a forrás a szegények problémáinak enyhítésére, a felzárkózás megkönnyítésére, mégsem sikerül értékelhető változást elérni. Gyakran az a kudarc oka, hogy nem értjük, hogy egy program mitől működik, vagy éppen mitől nem.

A hatásvizsgálat tudja megmondani, hogy egy beavatkozás – például egy felzárkóztató vagy népegészségügyi program – eredményes-e: működnek-e a kitalált eszközök, olyan hatás váltanak-e ki, amilyent elképzeltek, s előidéznek-e egyéb, jótékony vagy kártékony, változásokat is. Azonban egy hatásvizsgálat csak akkor megbízható, ha kellő figyelmet fordítanak megtervezésére és végrehajtására. Kézdi Gábor előadásának fő állításait foglaljuk össze. Az MTA kutatója és a CEU docense olyan tapasztalatokról beszélt,

A A sikerből és a kudarcból is csak akkor tanulhatunk, ha tudjuk az okait – Kézdi Gábor előadása a hatásvizsgálatokról bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Magyarországon a versengés megítélése annyira negatív, hogy az ellenséges reakciók miatt az emberek gyakran még a győzelemtől is tartanak – derül ki Fülöp Márta szociálpszichológus vizsgálataiból. Pedig a versenynek fontos szerepe van a fejlődésben és a tanulásban – ha tisztességes körülmények között, kölcsönösen elfogadott játékszabályok alapján zajlik. Az évszázadok alatt kialakult hozzáálláson változtatni nem egyszerű; szerencsére azonban nem is lehetetlen.

A versengés „Győzelemért, sikerért, karrierért és célokért zajlik, kapcsolódik a sport területéhez, küzdelemről, ellenséges harcról szól, izgalommal, stresszel jár” a magyar egyetemisták  szerint – mutatja be kutatásában Fülöp Márta szociálpszichológus, az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének tudományos tanácsadója, az

A A versenyt inkább háborúnak mint játéknak érezzük – Fülöp Márta szociálpszichológus kutatási eredményei bejegyzés először Összkép-én jelent meg.