A XIX. század végi gazdasági átalakulások a székelyföldi természeti egyensúly megbomlásához, társadalmi feszültségekhez vezettek. Ezek az előző cikkünkben bemutatott problémák hívták életre a Székely Akciót, Magyarország egyik első állami fejlesztési programját. A Természet és Közösség című sorozatunk ötödik részében a Székely Akció történetét mutatjuk be Balaton Petra történész Vízrendezés és társadalmi felzárkózás Székelyföldön című tanulmánya alapján.

Székelyföld gazdasági és társadalmi megrendülésének egyszerre két egymással összefüggő oka volt. Egyrészt az országos birtokrendezési változások hátrányosan érintették a terület erdőközösségekre, közösségi legelőkre épülő gazdálkodását. Másrészt a birtokrendezést követően kialakuló erdőgazdaságok tevékenysége nagy területeket tett kopárrá. Az akadály nélkül lefolyó víz elhordta a termőtalajt,

A A Székely Akció és a kultúrmérnökség működése bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A XIX. század végi gazdasági átalakulások a székelyföldi természeti egyensúly megbomlásához, társadalmi feszültségekhez vezettek. Ezek a problémák hívták életre a Székely Akciót, Magyarország egyik első állami fejlesztési programját. A Természet és Közösség című sorozatunk negyedik részében ennek előzményeit mutatjuk be Balaton Petra történész Vízrendezés és társadalmi felzárkózás Székelyföldön című tanulmánya alapján.

Székelyföld

1880–1910 között mintegy 60 000 ember hagyta el Székelyföldet, elsősorban Romániába és Amerikába költöztek. A munkavállalók és kivándorlók többsége iparos, munkás, illetve cselédként munkát kereső nő volt. Az akkoriban mintegy félmilliós Székelyföld számára a kivándorlás és külföldi munkavállalás a századforduló egyik legfontosabb problémája volt.

Székelyföld különleges helyet tölt

A A Székely Akció – előzmények bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Természet és közösség sorozatban szereplő kutatók, kutatások a természet és az ember dolgainak kölcsönhatásait tárják fel. Nemrég jelent meg a Víz és társadalom Magyarországon a középkortól a XX. századig című tanulmánykötet. A nagyívű történészi munka eredményeit tekintjük át cikkünkben.

A vízgazdálkodás társadalom- és gazdaságtörténete

2014 végén jelent meg a Balassi Kiadó gondozásában, a HÉTFA Kutatóintézet közreműködésében a Víz és társadalom Magyarországon a középkortól a XX. századig című tanulmánykötet. A Horváth Gergely Krisztián történész (az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára, a Történeti Szociológia Tanszék vezetője) szerkesztette kötet 16 vízgazdálkodásunk társadalom- és gazdaságtörténetéről szóló munkát fog össze.

A víz jelentősége és különlegessége

A Víz és történelem Magyarországon bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Természet és közösségek sorozatban olyan kutatók, kutatások szerepelnek, akik és amelyek a természet és az ember dolgainak kölcsönhatásait tárják fel. A sorozat második részében Bartus Gáborral készítettünk interjút, aki amellett, hogy oktatóként és kutatóként foglalkozik a fenntarthatóság kérdéskörével, az Országgyűlés Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsának titkáraként részt is vesz hazánk fenntarthatósági politikájának alakításában. 

Természeti környezetünkhöz való viszonyunkkal kapcsolatos egyik legfontosabb fogalom a fenntarthatóság. Hogyan érdemes a fenntarthatóságról beszélni?

Elsőként azt fontos látnunk, hogy a fenntarthatóság normatív fogalom, azaz összekapcsolódik értékekkel, célokkal. Ha környezeti kérdésekről van szó, értékekkel összefüggő előfeltevéseken keresztül próbáljuk meg értelmezni, hogy mi történik a világban és a

A Nem csak az erdő lehet szép bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az Összkép első sorozata a Természet és közösség. A sorozatban a természet és az ember dolgainak kölcsönhatásait vizsgáló kutatókat és eredményeiket mutatjuk be: elsőként Ungvári Gábort, aki közgazdászként foglalkozik folyóval, tájjal, vízgazdálkodással.

A közügyek kapcsán jellemzően négy éves politikai ciklusokban, de legfeljebb is néhány évtizedes – egy ember által belátható – időtávokban gondolkozunk. Vannak olyanok viszont, akik számára az érdekes dolgok évszázados távlatokban történnek: Ungvári Gábor, a Corvinus Egyetem Regionális Energiakutató Központjának kutatója ilyen ember. Ungvári Gábor ugyanis a vízzel foglalkozik, vagy talán még pontosabban, a víz, a táj és az emberi élet, működés összefüggéseivel.

Ungvári Gábor az akkori nevén

A Szelídvízország bejegyzés először Összkép-én jelent meg.