Hogyan élte túl a jogi kultúra a kommunizmus időszakát? Milyen lenne a polgári jog nélküli társadalom? Mennyire tekinthető versenyképesnek a hazai jogászképzés? Miként enyhítheti a jog a vállalkozói bizalmatlanságot? Vékás Lajos jogtudóssal, a Magyar Tudományos Akadémia társadalomtudományi alelnökével beszélgettünk.

Hogyan lett jogász?  

Ez családi hagyomány, apám, nagyapám is jogász volt. Az ’56-os forradalmat megelőző és követő években azonban a jog – enyhén szólva – sárba tiportatott. Otthon emiatt nem ajánlották, hogy jogász legyek, úgy gondolták, hogy inkább valami más pályát kellene választanom. Mivel Sopronban érettségiztem, azt javasolták, menjek az Erdészeti Főiskolára, bennem azonban mégiscsak az alakult ki – részben gimnáziumi

A Polgári jog nélkül nincs rendezett társadalom – interjú Vékás Lajos jogtudóssal bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Mi kell ahhoz, hogy Magyarország logisztikai nagyhatalom legyen? Mennyire versenyképes a magyar gazdaság? Hogyan született meg hazánkban a vállalatgazdaságtan? Chikán Attila közgazdásszal, a Corvinus Egyetem professzorával beszélgettünk.

Hogyan lett közgazdász?

1962-ben érettségiztem, többé-kevésbé érdekeltek a gazdasági témák, de a döntőek a felvételi tárgyak voltak: matematikából és történelemből is elég jó voltam, ezért a Közgázra mentem. Szerettem utazni, a külkereskedelmi szakra jelentkeztem, de terv-matematikára vettek fel. Első évesen még gondolkodtam más egyetemre váltáson, de aztán megszerettem, és elvégeztem a szakot. Itt nagyon korszerű matematikát tanultunk, például volt két félév játékelmélet oktatás is, ami abban az időben még világszerte új stúdium volt.

A „A piac ítélete jelzi egyértelműen az eredményességet” – interjú Chikán Attilával bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Mit tanulhatunk a kitelepítettek sorsának megismeréséből? Miben segítheti a családokat az emlékek felidézése? Hogyan válhatna fontosabbá a szociológia? Saád József szociológussal, a Telepesek Társadalmi Múzeum Alapítvány vezetőjével beszélgettünk.

Hogyan lett szociológus?

Szegeden végeztem magyar-orosz szakon, de nagyon hamar otthagytam a tanári pályát és elkezdtem szociológiát hallgatni az ELTE-n akkor induló, Huszár Tibor vezette szakon. Estin végeztem el, mert nappal a Városépítési Tervező Intézetben (VÁTI) dolgoztam, ennek megfelelően az urbanisztika, a regionális kutatások és az ehhez kapcsolódó szociológiai kérdések kezdtek érdekelni.

A VÁTI-ban eltöltött évek annak ellenére meghatározóak voltak, hogy egybeestek a Kádár-rendszer újból bekeményítős, recentralizációs időszakával. Ekkor zajlott az Országos

A „A fiatalok alig tudnak valamit a nagyapjuk életéről” – interjú Saád Józseffel bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Milyen tényezők határozzák meg egy térség sikerességét? Hogyan változott az ország térszerkezete az elmúlt 25 évben? Volt-e értelme autópályákat építeni? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Nemes Nagy József regionalistával, az ELTE professzorával.

Hogyan lett regionalista?
Ötéves korom óta földrajz tanár akartam lenni, nagyon szerettem ezt a témakört. De a gyerekkorom nem a földrajz, hanem inkább a futball körül forgott. Remek gimnáziumba – Pesten a Radnótiba – jártam, egykori osztálytársaim közül sokakból lett jeles szakember.

A szakmai gondolkodásomban az egyetemen kezdődött a fordulat, ekkor indultam el a gazdaság térbeliségének vizsgálata irányába. Akkoriban döntően a hagyományos földrajzi ismereteket oktatták: hol mennyi búzát termelnek,

A Adjunk teret a térnek – interjú Nemes Nagy Józseffel bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Mik a magyar társadalomszerkezet legnagyobb problémái? Hogyan lehetett társadalomtudósként érvényesülni a szocializmusban? Mi a baj a magyar elittel és miért sok a szegény, képzetlen ember Magyarországon? Beszélgetés Kolosi Tamással.

A Mesterkurzus című sorozatunk kiemelkedő, iskolateremtő kutatók munkásságát mutatja be, az ő szemszögükből tekinti át a magyar társadalom jellemzőit, folyamatait.

Hogyan lett szociológus?

Nem annak készültem, színházrendező szerettem volna lenni. De amikor érettségiztem, nem indult színházrendező szak a főiskolán, így a bölcsészkarra jelentkeztem, magyar-filozófia-esztétika szakon végeztem.

Közben dolgoztam a Társadalomtudományi Intézetben szociológiai vizsgálatok segédmunkásaként. Amikor ötödéves lettem, részt vehettem az 1949 utáni első szociológusképző tanfolyamon. Ez nagyon jól jött, mert a

A Vállalkozása társadalomtudós – interjú Kolosi Tamással bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Hogyan alakítják az emberek házaikat, városaikat? Milyen kincseket rejtenek az alföldi települések? Hogyan ismerheti meg egy építész a várost, amit formálni kíván? Interjú Meggyesi Tamással, a BME Urbanisztika Tanszékének professzor emeritusával.

A Mesterkurzus című sorozatunk kiemelkedő, iskolateremtő kutatók munkásságát mutatja be, az ő szemszögükből tekinti át a magyar társadalom jellemzőit, folyamatait.

Miért kezdett el a városi terekkel és a városok szerkezetével foglalkozni?

Gyerekkoromban a térképek bűvöletébe estem, szerettem volna megfejteni őket. Éreztem, hogy valami titkuk van, és ez a kíváncsiság azóta sem múlik. A térképek tanulmányozása nekem a mai napig majdnem szakrális élmény: a várost rejtjelek sokaságának látom, amik csak

A A várost rejtjelek sokaságának látom – interjú Meggyesi Tamással bejegyzés először Összkép-én jelent meg.